Lezajlott a rendszerváltás óta talán legfontosabbnak vélt országgyűlési választás, amelynek eredménye elsöprő erejű Fidesz–KDNP-s győzelmet hozott.
Döntő jelentőségű választás volt
Az ország jövője, a nemzeti és keresztény önazonosságunk megtartása szempontjából döntő jelentőségű választási eredmény egyértelmű üzenet a nemzetközi erők által támogatott baloldal számára, rossz utat választottak a magyar választók bizalmának elnyeréséhez.
Az egyesült ellenzék számára tragikus kimenetelű választás következménye egyelőre beláthatatlan, mind az országos, mind pedig a helyi önkormányzatokban betöltött szerepük alapján egyaránt. Országos tekintetben egyértelművé vált, hogy a teljes ellenzéki összefogás, az érték nélküli önfeladás teljes arculatvesztést okozott egyes pártok számára.
A bűnbakként kikiáltott MZP a választási vereségét követően nagy valószínűséggel már az új parlament alakulását sem fogja megérni. A baloldali összefogás pártpolitikai értelemben vett legnagyobb vesztese a Jobbik, és annak vezére Jakab Péter. A Jobbik előtt a Mi Hazánk Országházba való bekerülése végleg lezárta a már eddig is nehézkessé vált átjárást a jobboldal felé, ezzel egyértelműen és visszafordíthatatlanul baloldalra tolódott.
Kérdéses, hogy ezen a terepen testidegen, baloldali identitással nem rendelkező szélsőjobboldali múltú pártnak meddig enged levegőt venni a baloldal választási vereségéből egyedül profitáló DK vezér, Gyurcsány Ferenc. Nagy az esélye annak, hogy a Jobbik parlamenti frakciójából hamarosan gyors át- és kilépések indulnak meg, amely azzal fenyeget, hogy a Jobbik frakciója feloszlik, a párt pedig rövid úton eltűnik a pártpolitikai süllyesztőben.
Ha ez megtörténik, úgy MZP után Jakab Péter is gyorsan a Gyurcsány szőtte politikai háló áldozata lesz, s ezzel dicstelen véget ér a nagyreményű pártelnöki munkássága. Árulásáért hálából retorikai képességeit megőrzendő, tovább írhatja Szabó Tímea parlamenti beszédeit.
Így végzi mind, aki Gyurcsány hálójába kerül.
Ezt üzeni a Nagy Testvér a kicsi Momentumnak, aki még a legtöbb eséllyel tudná a saját önálló arculatát immár parlamenti pártként kialakítani a következő ciklusban. Teheti mindezt egy pártelnöki funkciójában már megbukott Fekete-Győr András vezényletével, akinek még arra sem volt képessége, hogy saját párttársait meggyőzze alkalmasságáról, nemhogy felvegye a kesztyűt Gyurcsánnyal szemben egy önálló, liberális arculat kialakításában.
Márpedig, ha a Momentum erre nem lesz képes, akkor a következő választásnál, vagy azt követően a Jobbik sorsára fog jutni, szétesik vagy beolvad a gyurcsányi katyvaszba.
A kör itt bezárult
A többi resztli párt, mint az MSZP, a Párbeszéd, és az LMP részéről ezek után pedig már szándék sem lesz az önálló arculat kialakítására. A kérdés csupán az marad, hogy Gyurcsány milyen szerepet kíván magára osztani a jövőben?
S most vessünk egy pillantást Vácra az eredmények tükrében.
Mit is látunk 2018-hoz képest?
Nos, ami világosan kiderül a számokból, hogy Inotay Gergely Ábel választókerületi szinten majd 15 %-nyi szavazatot veszített a 2018-as, összesített baloldali szavazatokból.
Míg 2018-ban 47 %-on állt meg a baloldali jelöltekre leadott szavazatok összesített aránya, szemben a már akkor is Rétvári Bence által kapott 51%-kal, most 2022-ben összellenzéki jelöltként Inotay Gergely mindössze 33%-ot tudott begyűjteni Rétvári Bence 56 %-os szavazati arányával szemben.
Ez a vereség jóval nagyobb annál, mint amit az önkormányzati választás során a jobboldali városvezető, Fördős Attila elszenvedett tőlük a 2019-es önkormányzati választások során. De vajon hova vándorolt ez a 14 %-nyi szavazat, hiszen a részvételi arány közel azonos volt a 2018-as választáshoz?
Nos, úgy tűnik, hogy ebből bármennyire is meglepő, 5 % szavazat Rétvári Bencéhez került, 6 %-ot kapott a Mi Hazánk jelöltje, a többi szétszóródott az egyéb indulók között.
Konkrétan Vácott a profi módon megtervezett és precízen végrehajtott kampánnyal a jobboldal 11% szavazatot hódított el a baloldaltól 2018-hoz képest, ami Inotay alpolgármesteri munkájának és a baloldali városvezetés eddigi működésének is éles kritikája egyúttal.
De ezért a kudarcért nem okolható egy személyben Inotay Gergely Ábel, aki csak egy naiv szereplője és dróton rángatott figurája volt ennek a választási kampánynak, aki eddigi mellékszereplőből hirtelen főszerepben találta magát.
Inotay bűne nem ebben rejlik. Még csak abban sem, hogy időközben beleszeretett a főszereplésbe. Inotay bűne eredendően az MZP-jelenség! Nagy hangon magát jobboldali értékekkel felruházva átlopakodik a barikád másik oldalára, hogy ott 30 ezüst tallérért feláldozzon mindent a liberál-bolsevizmus keresztényellenes oltárán. Majd ártatlan szemekkel vasárnaponként a templomban zsoltárt énekelve igyekszik keresztényi hovatartozásáról bizonyosságot tenni.
Az ítéletet április 3-án mindezekről Magyarország polgárai mondták ki. Akár tetszik akár nem. Mert egy demokratikus jogállamban ez így működik.
S ha rajtunk múlik, így is marad. Még vagy négy ciklusig.
***
