Ki se lehet mondani, mi lesz harmadika után, miféle megszorításokra lesz szükség az akkori kormány részéről – mondta Márki-Zay Péter váci kampányrendezvényén Inotay Gergely, a baloldal jelöltje, az M1 Híradó így tudósított az eseményről.
Utcafórumot tartott a váci baloldal, amelyre Márki-Zay Péter és Inotay Gergely is hivatalos volt. A mintegy másfélszáz helybéli érdeklődő előtt Inotay Gergely egyértelművé tette, hogy amennyiben az április 3-i választásokat a baloldali pártok nyerik, akkor komoly megszorításokat vezetnek be. Mint fogalmazott:
„ki se lehet mondani, mi lesz harmadika után, miféle megszorításokra lesz szükség az akkori kormány részéről”.
Márki-Zay Péter korábban több alkalommal is jelezte, hogy kormányra kerülése esetén drasztikusan változtatna a kormány jelenlegi lakosságot védő gazdaságpolitikáján. Figyelemre méltó, hogy Márki-Zay Péter a baloldali előválasztás augusztusi kampányrendezvényén Bajnai Gordon kormányzását és a hozzá köthető megszorítócsomagot méltatta.
„Ostobaság a rezsicsökkentés, ostobaság az árstop”
Bár Márki-Zay Péter egy korábbi lapinterjúban, úgy fogalmazott: „Soha nem mondtam, hogy a rezsicsökkentést meg kell szüntetni.” Ezzel szemben a valóság az, hogy Márki-Zay többször is a rezsicsökkentés eltörlését szorgalmazta. A baloldali miniszterelnök-jelölt november elején is arról beszélt, hogy
„a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fönntartani”.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje azt is kifejtette, hogy szerinte milyen rezsicsökkentésre lenne szükség: „Kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”.
Ostobaság a rezsicsökkentés, ostobaság árstoppal küzdeni az infláció ellen – erről már egy februári szegedi kampányrendezvényen beszélt Márki-Zay Péter.
Bajnai politikája lenyűgözte, a 13. havi nyugdíj megszüntetése helyén való volt
Teljesen helyénvaló volt megszüntetni a 13. havi nyugdíjat, „az egyébként nagyon tehetséges” Bajnai Gordon kormányzása „sok szempontból a legeredményesebb egyéves időszak volt Magyarországon” – vélekedett korábban Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter a baloldali előválasztás augusztusi kampányrendezvényén is Bajnai Gordon kormányzását és a hozzá köthető megszorítócsomagot méltatta. Kálmán Olga 2019-ben megjelent, Szeretemország című könyvében Márki-Zay Péter kifejtette, hogy
„A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. […] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani”
Márki-Zay hibának tartja, hogy annak idején el kellett törölni a vizitdíjat és a kórházi napidíj-rendszerét. E kapcsán 2020 őszén a Gellért Szállóban elmondott beszédében kifejtette:
„nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba”.
Márki-Zay Péter egyébként ebben a beszédében többet is elárult arról, hogy milyen egészségügyet képzel el: „Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak.”
Ismeretes: a baloldal által bevezetett kórházi napidíj és a vizitdíj rendszerét 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán volt kénytelen eltörölni a Gyurcsány-kormány. A Fidesz-KDNP ugyanis 2007-ben felemelte a szavát a Gyurcsányék által bevezetett tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj ellen, amit minden alkalommal be kellett fizetni, amikor egészségügyi szolgáltatást vettünk igénybe.
Forrás: Híradó.hu