A Váci Polgári Est vendége volt a hónap utolsó csütörtökén Vitézy Dávid, aki pályafutását mindösszesen 15 évesen kezdte, volt Budapest közlekedésfejlesztésének igazgatója, 2016-ban rábízták a Közlekedési Múzeum rekonstrukcióját, jelenleg a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Feladata Budapest és az agglomeráció közlekedésfejlesztése koncepciójának a kialakítása.
Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte az est vendégeit, valamint megköszönte azt, hogy legelsőnek adhatta le a képviselő-jelöltséghez szükséges aláírások háromszorosát, további támogató aláírásokat kért. Beszámolt még a nemrégiben befejezett és folyamatban lévő kormányzati beruházások legfrissebb váci sikereiről. Összegezte az elmúlt ciklus eredményeit, amely a térségben 78 milliárd forint kormányzati támogatást hozott.
Ez fejenként 820.000 forint fejlesztést jelent. Van mire büszkének lennünk, ezeket a szép eredményeket közösen értük el
– zárta a köszöntőjét, majd átadta a szót az est vendégének, Vitézy Dávidnak, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatójának.
A Váci Polgári Est keretében Vitézy Dávid elsőként arról számolt be, hogy a következő két évtizedben milyen fejlesztéseket terveznek, és azok mennyiben fogják befolyásolni mindennapi életünket. A nagyon fiatalon a közlekedésfejlesztés, vasútfejlesztés, fővárosi közlekedésfejlesztés élére került szakember lenyűgöző felkészültségű előadást tartott a zsúfolásig megtelt Kilátó előadójában.
Bevezetőjében arról beszélt, hogy a Monarchia idején, akkor nagyon korszerű vasúthálózat szerkezete alapvetően mára nem változott. Vác ikonikus a magyar vasút történetében, hiszen 1846-ban éppen itt indult el a vasúthálózat kiépítése. Az elmúlt időszakban korszerűsítették a váci állomást, ugyan még további parkolókra lenne nagy szükség, de egyre inkább a kerékpáros megközelítés irányába szeretnék terelni a vasúti közlekedést igénybe vevőket. Ezen a vonalon jelentek meg először a korszerű emeletes vonatok, és komoly előrelépést jelentett az a menetrendi változtatás az egész országban, hogy minden órában azonos időpontban indulnak az adott állomásról a vonatok. Így, ha a tervezés pontos, akkor nem lehetnek késések, és csak egy órát kell jól összehangolni, az utasok jól meg tudják jegyezni, számos előnye van.
A Szob-Budapest útvonal korszerűsítése egészen a Nyugati Pályaudvar bejáratáig, valamint homlokzatának korszerűsítése is megtörtént, megőrizve az Eiffel-csarnok történelmi szépségét, de a pályaudvar fogadóképessége korlátos. Ennek korszerűsítését összekötik a magyar vasútfejlesztés elkövetkező 10-15 éves legnagyobb beruházásával, ami nem más, mint a Nyugati Pályaudvart a Duna alatt áthaladó vasúti alagúton keresztül összekötni a Déli Pályaudvarral, így mindkettő a korszerűtlen „fej” státusból az áthaladó pályaudvarok kategóriájába kerül. Ez az utasok szempontjából nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Szobról átszállás nélkül el lehet majd jutni szinte az egész ország területére.
Ez nem kis beruházás, de ha nem kezdődik el a tervezés, és a mostani korszerűsítéseket nem ennek jegyében végzik, akkor soha nem lesz belőle semmi. A fiatal szakember többször kihangsúlyozta, ha nem merünk nagyokat álmodni, akkor soha semmi nem fog megszületni. Gőzerővel tervezik tehát most ezt a projektet, melyet Budapest főváros jelenlegi vezetése is támogat, így bármilyen forrást képesek lesznek az elkövetkező kormányok erre szánni, akkor 15 éven belül megvalósulhat ez az álom.
Jelen pillanatban mindenhol a világban a vasúti közlekedés reneszánszát éljük, ha megteremtjük a korszerűségét, akkor az utazási szokások is át fognak alakulni. Ha felépítjük a korszerű kerékpár parkolókat, ha kialakítjuk annak lehetőségét, hogy kerékpárral is könnyen megközelíthető legyen a vasúti közlekedés, akkor az emberek, különösen vidéken otthon hagyják az autóikat, kerékpárral fognak naponta közlekedni és a kényelmes vasúti közlekedést fogják választani a munkahelyre való eljutáshoz az autó helyett. Számos felmérés, közvélemény kutatás előz meg egy ilyen tervezést is, hogy a helyben élők kívánsága valósulhasson meg.
Részletesen beszámolt arról, hogy mely pályaudvarokat újították már fel, melyek váratnak még a korszerűsítésre, milyen ütemben tervezik ezeket, mi a víziója a jelenlegi kormányzatnak Budapest és az agglomeráció együttes fejlesztésére. Számításaik szerint ebben a régióban a lakosság száma növekedni fog, ebből következően a vasútra és a közútra nehezedő nyomás is nagyobb lesz. Folytatják az M2 építését a szlovák határig, és minden fellelhető anyagi forrást megragadnak ahhoz, hogy az agglomeráció közlekedése a lehető legkorszerűbb legyen.
Az a lelkesedés, az a szakértelem, az a fiatalos lendület, melyet előadása minden pillanatában megtapasztalhatott a hallgatóság, biztató a jövőre nézve. Kívánjuk, hogy még sokáig kamatoztathassa tudását, tapasztalatát, szakértelmét az ország építése érdekében.
