Tapintatlan, illetlen, sokak felháborodását kiváltó és egy városvezetőhöz méltatlan tartalmú levelet írt a helyi zsidó hitközség elnökének Matkovich Ilona, aki ahelyett, hogy rendreutasította volna, elhatárolódott volna, vagy egyetlen valós megoldásként lemondásra szólította volna fel a váci nácikként elhíresült baloldali frakciója képviselőit, inkább azt találta helyesnek, hogy beleavatkozik a váci zsidóság ügyeibe. Turai János nyílt levelét közöljük, amiben tévedéseire és kompetenciahatáraira emlékezteti a túlterjeszkedő polgármestert.
***
Matkovich Ilona, Vác Város polgármestere
Tisztelt Polgármester Asszony!
Engedje meg, hogy leteremtő, kioktató nyílt levelére én is a nyilvánosságot használjam és rábízom az emberekre a véleménynyilvánítás szabadságát. Először is emlékeztetném Önt arra, hogy kezdetektől fogva nem én mérgeztem meg az önkormányzat és a hitközség kapcsolatát.
Amikor Ön elfoglalta a polgármesteri széket, az elsők között gratuláltam Önnek levélben és felajánlottam támogató együttműködésemet. Levelemben tolmácsoltam Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár úr üdvözletét is, aki Vácon járt és megtekintette a zsinagógát, valamint Önnel szeretett volna tárgyalni, de fogadási készség hiányában a portáról távozott. Megismételt levelemre egyáltalán nem érkezett válasz.
Aztán megint jött egy félreérthetetlen szituáció, ahol hitközségünk az Önök politikai dühének vesztese lett. Ugyan is a leköszönő önkormányzat – a MAZSIHISZ és hitközségünk által indított projekthez 1,5 millió forintos, három egyenlő részben forrást hoztunk volna létre a zsinagóga beázó tetőzetének felújítására. Elejében az Ön adminisztrációja a jogfolytonosság jegyében kezdte intézni a banki iratok elkészítését, azonban az átutalás soha sem történt meg. Hitközségünk bankszámláját az önkormányzat opció alatt tartotta 8 hónapig a fenti összeg erejéig, mire sikerült a pénzügyi ügyintézőt rávenni az opció feloldására.
Eközben az épület mennyezetében súlyos károk keletkeztek. Közben természetesen különböző sértő, pejoratív hangvételű kijelentések jöttek vissza két alpolgármestere szájából a hivatalban, amik eljutottak hozzánk: „nem feladata az önkormányzatnak a hitközség támogatása”. Mi ezeket a szituációkat tudomásul vettük és levélben jeleztük, hogy a jövőben semmiféle támogatást nem fogadunk el az önkormányzattól.
Végezetül a kérdés a Magyar Turisztikai Zrt.-nél nyert pályázatunkkal oldódott meg, a pályázat során elnyert forrásból az épület tetőszerkezetét teljesen újjáépítettük. Továbbiakban Magyarország polgári kormánya „Egyházi Támogatások” címen nyert pályázatunkkal rendelkezésünkre bocsájtotta az épület külseje teljes felújításának forrását, a munkálatok tavasszal kezdődnek.
Visszatérve a HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJA rendezvényünkre, Ön a következőkkel vádol meg engem: „Önök országos lejárató kampányt csináltak szeretett városunk ellen, és hogy ennek a valódi okát csak ön ismerheti – az élére állt.”
Aztán jön a többi szemrehányó, parancsoló szöveg: „Tette ezt annak ellenére, hogy a MAZSIHISZ elnöke külön levélben szólította fel hitközségük vezetőit: semmilyen formában ne vegyenek részt a választási kampányban. Tette ezt annak ellenére, hogy az izraeli nagykövet a Magyar Nemzetnek január 20-án adott interjújában kifejezetten kérte, hogy a zsidóságot hagyják ki a kampányból”.
Majd tovább így folytatja számon kérő gondolatait: „Majd ezt követően a MAZSIHISZ vezetősége külön felszólításban kérte az egyház vezetőit: vigyázzanak, semmiféle módon ne váljanak senki eszközévé a kampányban.”
Majd jön a vélemény: „Azt a reményemet nem adom fel, hogy a Vácon élő zsidók komolyan veszik az egyház országos vezetőinek, illetve Izrael nagykövetének kérését.”
Kedves Polgármester Asszony!
Nagyon is komolyan vesszük ezeket a dolgokat anélkül, hogy Ön erre felhívná a figyelmünket. Nagyon kérem Önt, hogy ne fenyegessen egyházi méltóságokkal és nagykövettel, nálunk nincs parancsuralmi rendszer, ajánlások hangzottak el.
Ezek az intések nem arról szólnak, hogy ha leköpnek, akkor töröljem le és köszönjem meg, ha le büdös zsidóznak és a temető meg a zsinagóga szétverésével riogatnak, akkor bújjak el? Én nem állítom célpontnak az Ön munkatársait, pedig leköpik a számítógépük klaviatúráját, mert az a Rabbiképző Zsidó Egyetemnél nyitotta ki a képernyőt és a többi hasonló szöveget már nem ismétlem, akkor én ez ellen tiltakozom!
Azután megint jön a kioktatás és a bocsánatkérésre való felhívása: „Ez történt az idei Nemzetközi Holokauszt Világnap váci rendezvényén is. Bízom benne, hogy az ott elhangzottakért is bocsánatot kérnek bizonyos szónokok.”
Tisztelt Polgármester Asszony, először is Vácon nem a „Nemzetközi Holokauszt Világnap” volt, még ha ezt egyesek szeretnék is, hanem a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja, nem mindegy!
Ezt is elértük az Ön által vezetett városban, hogy bocsánatkérésre szólítja fel mindazon szónokokat, akik elítélték a fasizmus rémtetteit és figyelmeztettek annak jelenlegi megnyilvánulásaira. A megemlékezők nem a kamasz csínytevésekről beszéltek, hanem azon nagykorú személyről, akiről Ön mélyen hallgatott a levelében.
Ön bízik abban, hogy a váci polgárok engem elítélnek, mert országosan lejáratom „szeretett városunkat”. Ezt ítéljék meg a város polgárai, akik közül több mint százan eljöttek a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára és közel ötven részvéti telefonhívást kaptam az ország több pontjáról, de legtöbbet Vácról. Még Izraelből is több telefon érkezett, többségében Givatayimból, Vác testvér városából, amelynek tiszteletbeli polgára vagyok.
Tisztelt Polgármester Asszony! A jövőben én nem kívánok Önnel vitázni, ezen körülmények megítélését a város polgáraira bízom.
Üdvözlettel:
Turai János