The winner takes all! Azaz, a győztes mindent visz! elve érvényesül a magyar szavazási rendszerben, Elérkezett 2022, a parlamenti képviselőválasztás éve. Legutóbbi e témával foglalkozó írásunkban már összefoglaltuk, melyek az általános szabályok és fontosabb időpontok, valamint röviden tárgyaltuk, mit kell tudni a töredék szavazatokról. Melyek és hogyan keletkeznek? Frissítsük fel és bővítsük ki ezirányú tudásunkat.
Hogyan keletkeznek a töredék szavazatok?
A töredék szavazatok az egyes pártlistákat gyarapítják és az egyéni választókörzetekben keletkeznek.
Lássuk egy példán: egy egyéni körzetben ketten versengenek. Az egyik képviselőjelölt értelemszerűen győz, a másik veszít. Nem zárható ki, hogy a kettejük közötti szavazati arány 51-49%, tehát a lehető legszorosabb.
A rendszer úgy működik, hogy a vesztes egyéni indulókat is preferálja. Esetünkben a 49%-nak megfelelő (vesztes) szavazatszámot hozzáadják az adott párt listájához, ezzel is növelve azt.
Mit befolyásolhatnak a töredék szavazatok?
Amikor arra biztatjuk önöket, menjenek el voksolni, ha eljön az ideje, nem véletlenül tesszük. Egy választáson ugyanis minden egyes szavazatnak fontos szerepe van, még akkor is, ha nem a győztesre adták le. Azzal ne elégedjünk meg, hogy minden jel arra mutat, az általunk favorizált jelölt kerül ki győztesen a versengésből, az is nagyon lényeges szempont, milyen szavazatszámmal nyer vagy veszít. Ezért mondjuk, hogy minden szavazat nagyon fontos egy országos választás végeredménye szempontjából.
Amennyiben egy párt eléri a bejutási küszöböt (erről már írtunk korábban), az egyéniben vesztes jelöltjükre leadott szavazatok kompenzációként hasznosulnak, viszont a győztest is hozzásegíthetik a nagyobb sikerhez.
(Ezért kell elmenni voksolni akkor is, ha egy jelölt előzetesen holtbiztos befutónak számít…!)
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint töredékszavazatnak minősül továbbá a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Ha a képviselő nagy fölénnyel szerez parlamenti helyet az egyéni választókerületben, sok töredékszavazata keletkezik, ha viszont szoros az eredmény, akkor kevés töredékszavazatot tud „odaadni” pártjának. Az országos listás mandátumok kiosztásánál a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, továbbá az egyéni választókerületben keletkező töredék szavazatokat veszik figyelembe.
Természetesen tudjuk, mindez első olvasásra kissé bonyolultnak tűnik, mégis úgy gondoltuk, érdemes már előzetesen is foglalkozni a töredék szavazatok jelentőségével. Ne csak a választás lezárása után halljunk először erről a fogalomról és kapkodjuk a fejünket: ez vajon mit jelent…?
Ahogyan közeleg a választás időpontja, egészen biztosan egyre több kérdés merül majd fel, melyekre szívesen válaszolunk ezeken az oldalakon. A jelölőlisták lezárását követően – ennek legkésőbb 50 nappal a voksolás előtt meg kell történnie – a váci választás sajátosságaira külön is kitérünk!
Egy nemzet életében az országgyűlési választás a demokrácia csúcspontja, hisz minden szavazásra jogosult magyar állampolgár voksa azonos értékű, legyen az a köztársasági elnök vagy bárki más.
Minél nagyobb létszámmal vesznek részt a választópolgárok egy voksoláson, a győztes párt vagy pártszövetség, annál erősebb választói felhatalmazással a háta mögött kezdheti meg a kormányzást.
Hallgassuk meg a jelölteket és jól fontoljuk meg, kinek a neve mellé tesszük az x-et. Ne üljünk fel az alaptalan ígérgetéseknek és a nyilvánvaló hazugságoknak, azok nem mások, mint kampány-elemek, jellemzően a referendum másnapjára már el is felejtik őket. Gondoljunk arra:
nekünk bizonyosság kell, nem felelőtlen és megvalósíthatatlan ígéret! Egy ország további sorsa múlhat akár csak az ön szavazatán. A döntés joga a kezünkben van. Mindenképpen éljünk vele!
HOGY MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS ELŐRE MENJEN, NE HÁTRA!
JABERITS ZSOLT