Rendesen kiverte a biztosítékot dr. Manninger Péter (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő legutóbbi videótartalma, amely szembesítette a szivárványkoalíciót a csúsztatásával/hazugságával/valóságferdítésével. A képviselő úr e rövidfilmes publicisztikájában sikeresen leleplezte azt a városházi megtévesztési kísérletet, amivel Matkovich Ilona egy posztjában, valamint Ferjancsics és két tettestársa (Fehér-Kiss duó) egy agitprop videóban el akarta hitetni a Damjanich tér körzetének választópolgáraival, hogy az Összefogás erőfeszítésének eredményeképpen épültek meg ott a parkolók. Hogy jobban elhitessék, újra beálltak az Összefogás táblácskái mögé. Ezt az újabb lakossági megvezetést persze megint csak a saját sajtójuknak tudták eladni! (E témát kimerítően feltáró írásunk itt olvasható.)
Manninger Péter által leleplezett valótlanság az volt, hogy a parkolókat nem a városháza építtette, hanem teljes egészében egy magánvállalkozó, akinek kötelező volt létrehoznia azt egy belvárosi magánépítkezést követően!
E csúsztatás/hazugság/valóságferdítés BEISMERÉSE helyett a városházi vezetés újra az érvek nélküli TÁMADÁST és a SZEMÉLYESKEDÉST választotta.
MATKOVICH „VÁLASZA”
Matkovich Ilona, aki lassan már csak a magának teremtett vasárnapi mesevilágában érzi otthon magát, így reagált a képviselő úr videójára:
1.
„Valaki szólhatott volna képviselő úrnak, hogy az eladás és a lakáskialakítási terv az előző városvezetéshez köthető – amelynek ő is tagja volt –, nem hozzánk. A Damjanich téri parkolókat pedig már a Staféta-ház tetőtéri lakásait kialakító vállalkozó finanszírozta az előírásoknak megfelelően.”
Ezzel szemben az igazság az, hogy
- valaki szólhatna a polgármester asszonynak, hogy a rendkívüli jogrendben ő változtatta meg 500 m-ről 1000 m-re a parkolóépítés helyi rendeletét,
- a belvárosi parkolónak már volt egy kirendelt helye a belvárosban (amit még az előző testület határozott meg), amit aztán Jess Kinga körzetéből – feltehetően egy önérdekű tanácsadóra hallgatva – ő maga tetetett át Ferjancsics körzetébe.
2.
„Azt értem, hogy látványosabb volt ez a lelépegetős videó, csak azt nem értem, mi haszna van ebből a városnak” – zárta egy kioktató „vörös farokkal” Matkovich Ilona.
Ezzel szemben az igazság az, hogy
- mi haszna van abból a városnak, hogy nem önerőből érnek el eredményeket, hogy a helyi vállalkozók sikerét próbálja a városháza elbitorolni? Talán helyesebb lenne nem belehazudni a lakosság arcába, majd miután lebuknak, akkor vagy emelt fővel kellene eltűrni az ezzel járó erkölcsi hitelvesztést, vagy alázattal mélyen hallgatni…
Ezek az ellenzéki megszólalások utáni, felsőbbrendűséggel áthatott nyilatkozatok csak ellenszenvet váltanak ki a választókból.
FERJANCSICS „VÁLASZA”
A város Örökös Átállója megint hozta a formáját, amilyen erővel csak tudott, megint páros lábbal beleszállt a konzervatív riválisába. Elképesztő, hogy ezekkel az igazán minősíthetetlen hanghordozású írásaival képes fenntartani magát a váci közéletben immár évtizedek óta! Ha kell, akár egy órán belül is jelzi a kibertérben, hogy mi az ő „kis kakasdombja”, amelyen senki más nem kukorékolhat.
Talán ezúttal nem érdemes belemenni a riválisával szembeni a piti vádaskodásai mondatról-mondatra való cáfolatába, hanem inkább adnánk egy összefoglalót a válaszcikkei sokaságának megismerése utáni tapasztalatainkról. Egészen plasztikusan kirajzolódnak a következő trendek:
- megszólalásaiban akkor éri el az igazi jakabpéteri mélységet, amikor olyan téma, illetve személyét érintő kérdés merül fel, amely az általa öröknek hitt önkormányzati berendezkedésének indokoltságát a legkisebb mértékben is megkérdőjelezi,
- ha úgy érzi, hogy pozícióját bármiféle érdeksérelem éri, akkor példa nélkül áll, hogy valaha is belebonyolódna az érvelésbe, tipikusan sohasem cáfol, hanem egészen minősíthetetlen hangon személyeskedik, előveszi ilyenkor a régi, titkos hangfelvételeit, feljegyzéseit és képes akár harminc éves vélt-valós mondatokat idézgetni a politikai ellenfeleiről, és azokat ismétli-ismétli-ismétli mindaddig, amíg bele nem égeti annyi váci szavazó elméjébe e szavakat, hogy az elég lesz ahhoz, hogy pozíciója biztos maradhasson,
- szemmel láthatóan szereti, ha írásai „tartalmára” névtelen trollok erősítenek rá (rendelésre teszik?, önnön alteregóival szólal meg? neki elkötelezett csicskái önszorgalomból hízelegnek neki? – ez tán igazán mindegy is, lényeg, hogy szinte nem marad írása henrik navarra, laci efesomen, hámori jenci, farkas laura, keresztesi gabi, ember jános, lisbeth zsuzsa tóth, magyar bálint, újvariné erzsébet, kurdi istván bejegyzés nélkül), ezek a kommentek általában ugyanazt mondják immár kisnyilas-ávós tempójú közéleti kútmérgezőkként, ami aláhúzza a szerző „mondandóját”, és mindezt „bátran” tehetik, hisz névtelenségük felmenti őket/őt az erkölcsi-jogi következmények alól,
- ha más, őt közvetlenül nem érintő közéleti témában megszólal, az kivétel nélkül csak az önfényezésének eszköze csupán, váci szociális kérdésekben különösképpen hallgatag,
- kényes=„szavazatot nem hozó” városi témákat mindig kiosztja az amatőr sporttársaira, soha nem nyilvánul meg olyan ügyekben, amelyben biztosan bukó a városháza renoméja.
Jelenléte városunk közéletében immár igazán toxikusnak nevezhető.