A Zoom internetes felületén szemináriumot szerveznek pénteken 14 órától „Vác és térsége fenntarthatósági fordulata” témakörben Út a Fenntarthatóság felé programsorozat keretében. A szeminárium-sorozat ezen alkalmán a résztvevők Vác és térsége fenntarthatósági útjával foglalkoznak a felkért szakértők segítségével. A szeminárium-sorozaton való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A szervezők 2021. március 18-ig várják a jelentkezőket ezen az oldalon.
A szervezők úgy vélik, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet útjának átbeszéléséhez nem elegendő egyetlen alkalom. Ezért a beszélgetéssorozat helyszíni jelen állomása után arra bátorítják a beszélgetésben résztvevőket, hogy folytassák tovább az átmenet útjáról való párbeszédet a fenntarthatósági dilemma megoldó köreinek szervezésével. Szervezzenek legalább még egy alkalmat, amikor a helyi kihívások és a lehetőségek ismeretében a konkrét közös cselekvésről eshet szó. Egy helyi, társadalmi összefogást sürgetnek, amelyben létrehozható a jelentésben is szorgalmazott fenntarthatósági fordulat. Örvendetes lenne, hogyha a beszélgetés-sorozatot követően kisközösségekben, hívő és nem hívő emberek között elindulhatna egy párbeszéd, hogyan gondolkozzunk a közös otthonunkat érintő kérdésekről.
Az izgalmasnak ígérkező program hátteréről megkérdeztük Kükedi Zsoltot, az Út a fenntarthatóság felé programsorozat projektvezetőjét.
– Mi a szellemi háttere ennek az internetes szemináriumnak és kiket várnak rá?
– 2009 óta foglalkozom ilyen kérdésekkel, területfejlesztéssel, helyi gazdaságfejlesztéssel, teremtésvédelemmel. 2011-ben alapítója voltam a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületnek, amely gyakorlatilag a Katolikus Egyház teremtésvédelmi szakértőit, laikusait egyesíti ezen a területen. Borzasztó nehéz úton haladunk, amikor megpróbáljuk megmagyarázni saját magunknak is, hogy mitől fenntartható a világunk. Látszólag minden rendben van a fejlett világ általunk lakott európai részén, ugyanakkor számtalan jelentés szól arról, hogy mely pontokon nem tudjuk megtartani az életünk ma tapasztalható és élvezhető feltételeit. Például a földjeink kimerülésük miatt nem fognak teremni annyit, mint eddig, vízproblémák várhatóak, a klimatikus viszonyok miatt egy meleg éjszaka után kialvatlanul és fáradtan fognak ébredni az emberek… Ezek a legeklatánsabb példái, hogy milyen állapotba kerülhet Földünk.
Mi is keressük, hogy mely pontokon kell visszavonulót fújni, mert amint arról van szó, hogy valamit el kell ereszteni, sajnos görcsösen ragaszkodunk a vívmánynak és modern megoldásnak és eredménynek tekintett helyzetünkhöz, pedig ez csak egy helyzet és nem eredmény!
A Naphimnusz után nagyon sok civil szervezet alakult, egyike, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom szépen kinőtte magát egy katolikus, koordinációs szervezetté, amely bizonyos szakmai és egyéb civil szándékokat helyez egymás mellé és összehangolja a munkájukat.
Így jutott el most hozzájuk az, hogy az én katolikus delegáltságommal működő Nemzeti Fejlesztési Tanács minden két évben készít egy jelentést az ország fenntarthatósági állapotáról, statisztikai adatok, tudományos kutatások alapján és a folyamatokat Magyarország Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája alapján vizsgálva. A Tanács egyik tagja, ifj. dr. Zlinszky János azt tette szóvá, hogy az emberek többsége nem ismeri ezt a jelentést, ezért „haknizzuk” vele végig az egész országot, vigyük el a tartalmát az ország fontos pontjaira és ennek kapcsán kezdjünk el a fenntarthatósági ügyekről beszélni.
Ezt tesszük jelenleg, két hete voltunk Kaposváron, most leszünk Vácon és még nyolc helyen szervezzük meg ezt az országban, a vírusjárvány miatt teljes mértékben csak online formában.
Nem csinálunk mást, mint a jelentésben foglalt tartalmat – mely 2017, 2018-as éveket dolgozza fel –, ismertetjük. Ennek alapján azt hirdetjük, hogy fenntarthatósági fordulatot kell végrehajtanunk, mert másképp nem tudunk időben reagálni az előttünk álló nehéz helyzetekre. Ez nem megy másképp, csak akkor, ha a helyi emberek észreveszik, hogy nekik ebben milyen szerepük van és összefognak a sajátjaikkal, és megpróbálnak ebből valamilyen helyi megoldást szorgalmazni.
A beszélgetés első részében foglalkozunk a fenntarthatóság helyzetével országosan és Vácott, utána a második részben munkacsoportokat alakítunk és a megjelentekkel elkezdjük a tervezést és összeszedjük, hogy mi akadályozza a helyieket abban, hogy elinduljanak ezen az úton? Milyen lehetőségeik és eszközeik vannak, milyen jó példáik születtek már, amire lehetne építeni, s egyáltalán kikerülne-e ebből a körből egy pár olyan ember, aki ennek a koordinációjába beleálljon. Ezt úgy hívjuk, hogy a fenntarthatósági dilemma kis megoldó körei.
– Csak hívőket várnak erre a megbeszélésre?
– Elég ritka az a helyzet, amikor hívő és nem hívő ember egymással összekapcsolódjon, márpedig ez a téma, a közös otthonunk gondozása egyformán fontos kell, hogy legyen mindannyiunk számára. Szándékosan egyházmegyei központokba szerveztük ezeket az alkalmakat, szándékosan megszólítjuk a keresztény embert, akinek kellő útravalója van arra, hogy ebben aktív legyen, mégis kevéssé állt bele eddig. Mi tudatosan megszólítjuk azokat is, akik nem hívők és már nagyon sokat tettek zöld szervezetként a környezetvédelemért. Megpróbáljuk őket egy asztalhoz ültetni, az eddigi zöld civil eredményeket meg a katolikus tanítás értékes javaslatait együttműködővé tenni. Ez a nagyívű tervünk, ezért a négy óra letelte után megpróbáljuk megbeszélni a továbbiakat és kiemelni olyan embereket, akik koordinátorként ebben közreműködhetnek.
– Civilekre és az önkormányzatokra is számítanak?
– Nehezen érjük el a helyi önkormányzatot, pedig szükségünk lenne rájuk, hiszen ők az irányítói a helyi folyamatoknak, próbálok egy a környezetvédelmi kérdésekért felelős vezetőt behívni a beszélgetésbe. A járvány miatt sok hivatalban nincs működés, és így a kapcsolatfelvétel is korlátozott. De nem csak ezen egy alkalommal van arra lehetőség, hogy az önkormányzat és a civilek társadalmi párbeszédben, együttműködve alakítsa ki Vác és környéke fenntarthatóságát. Ez a feladat innen folyamatosan fennáll, mi pedig felajánljuk támogató szakértelmünket a szereplők számára.
– A „zöld téma” eddig mintha zömében csak a baloldal ügye lett volna, de Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikájának megjelenése óta a keresztények számára is kiemelt gondolattá vált a világunkra való komolyabb odafigyelés.
– Igen, itt bizony nem a keresztények „játszadozásáról” van szó, Ferenc pápa leírta a Laudato si kezdetű enciklikájában, hogy sokan úgy vannak a keresztény hanggal, hogy lenézik annak valóság és realitás tartalmát és játszadozásnak tartják.
Mi nagyon mélyen benne vagyunk már egészen korai időtől, a zöld mozgalom 62-es néma tavaszától ebben a témában. A pápák folyamatosan felszólaltak a társadalmilag fontos kérdésekben és konkrétan a teremtett világ fennmaradásáért. Történetesen van egy olyan dokumentumom, ahol egymással párhuzamosan megjelentette e témakörben mindazt, hogy mit mond a pápa és mit mondanak a világi fórumok. Mi eddig sem aludtunk, és most sem alszunk, nagyon mélyen benne vagyunk azokban a folyamatokban, melyek Magyarországon, vagy akár az Európai Unióban zajlanak.
329-ed magammal tagja vagyok az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, ahol az európai terveket véleményezzük. A EU most tervezi saját jövőjét, amelynek alakításába hangsúlyosan be akarja vonni a szervezett civil társadalmat is. Májustól indul egy Future of Europe konferencia- és beszélgetéssorozat, ahol kikérjük az európai polgárok véleményét arról, hogy hogyan nézzen ki Európa a közeljövőben. E hivatalos folyamatban Magyarország is ugyanúgy benne van, mint a másik 26 tagállam, ebben én magam is hangsúlyos szerepet vállaltam, mert a bizottság az egyik koordinátora ennek az egész folyamatnak.
Mindeközben zajlik egy hétéves fejlesztési ciklus első éve, amelyben egy picit megkésve, de tervezzük az operatív programjainkat, zajlik egy párhuzamos folyamat, amiben helyreállítási és ellenállóképességi terv tartalmára is javaslatokat teszünk a következő három évre: 2021, 22, 23-ra. A hét éves ciklusban kb. 12.300 milliárd forintot szánnak Magyarország fejlesztésére, és még egy 2.700 milliárd van arra, hogy mit csináljuk, hogy mihamarabb kijöjjünk a vírus-válságból, gazdaságilag, infrastrukturálisan, társadalmilag és még sok egyéb szempontból.
Mindezek közben – az EU szinte a világon egyedül – a pénzének mintegy 30%-át szeretné arra fordítani, hogy zöldítsen és további jelentős részt, hogy digitalizáljon. Olyan vállalásokat tettünk, melyek egyedülállóak az egész világon, mert érezzük annak felelősségét, hogy ez a világ belátható időn belül kétséges, hogy ilyen szép formában fennmaradhat, mint ahogy most látjuk. Ezért nagyon gyorsan kell cselekednünk.
Ha helyben tudunk arról beszélni, hogy hogyan lehet ezeket a forrásokat jól lehívni, lesz arra civil erőforrás, hogy az az egy szem ember, aki ezt fontosnak tartja, összekapaszkodik az egyesületi tagtársaival, szomszédokkal, ismerősökkel, akkor fel lesz készülve arra, hogy kb. júniustól megnyíló forrásokra tudjon pályázni, amelyek rendelkezésre fognak állni mindenki számára.
Ezek az alkalmak arra adnak lehetőséget, hogy először halljanak erről az emberek, és a mi segítségünkkel eljussanak oda, hogy június-júliusra egy komplex váci programot tegyenek le az asztalra, amelyek jobbítják a saját környezetüket. Ebben a csapatban és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom vezetőségében és tagjai között sok olyan ember van, aki ebben szakmailag is tud segíteni.
Most alakul meg a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület, a HuPCC, amely többek között nagyon neves teremtésvédő szakemberekből áll, például Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a CEU tanára és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) munkatársa, aki most már a HuPCC alelnöke és szóvivője is. Az IPCC nem kevesebbet állít, mint hogy belátható időn belül cselekednünk kell, vagy nem tudjuk megfogni az elszabaduló folyamatokat, a hőmérséklet emelkedést és az elsivatagosodást. Diána most azon fáradozik, hogy magyar tudós társainak segítségével összefoglalják, hogy Magyarországon ez konkrétan mit jelent.
Ennek a testületnek a segítségével egész odáig el lehet menni, hogy mi ennek a tudományos alapja és konkrétan Vácott, Vác környékén hogyan kell ezeket a folyamatokat irányítani. Úgy látszik, hogy minden konvergálódik, konjunktúra van fenntarthatósági szempontból, ezt a váciaknak is ki kell tudniuk használni! Mi felajánljuk a lehetőséget, hogy most négy órában egy gyorstalpalón képbe kerüljenek, hogy később már a saját útjukon induljanak el Vác fenntarthatósága felé – zárta gondolatait Kükedi Zsolt.
***
Jelentkezés 2021. március 18-ig a következő oldalon.
Előadók/témák:
- Hol tart ma Magyarország a fenntarthatóság felé való átmenetben? Az NFFT Harmadik Előrehaladási Jelentésének bemutatása. – Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, és Kükedi Zsolt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság delegáltja
- Az NFFT Harmadik Előrehaladási Jelentéséről részletesebben. Mit tehet Vác és térsége fenntarthatóság felé való átmenetben? – Kükedi Zsolt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság delegáltja.
- Vác és térsége környezetvédelmi útja, fenntarthatósági kihívásai – Kiszel Vilmos, Göncöl Alapítvány
- Kérdések és válaszok – előre és az előadás alatt feltett kérdések alapján.
- Vác és térsége fenntarthatóság felé való átmenetének értelmezése, véleményezése és vitája. Workshop a NFFT Harmadik Előrehaladási Jelentésének megállapításai és a helyi szükségletek alapján.
- A fenntarthatósági dilemma megoldó köreinek elindítása.
Levezető: Domaniczky Orsolya, fenntarthatósági szakpolitikai tanácsadó
***
HASZNOS OLVASMÁNYOK
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács oldala
Magyarország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája
Az NFFT Harmadik Előrehaladási Jelentése
Ferenc pápa 2015-ben az Áldott légy! kezdetű enciklikája
A projekt oldala a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom oldalán