Kétszáz évvel ezelőtt született a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő alakja, Feszl Frigyes, egészen pontosan február 20-án lesz a kerek évforduló. Hogy miért különösen jeles dátum ez Vác szempontjából? Nos azért, mert nagyszabású építőművészi remekei mellett, nem mellékesen a mester tervezte városunk egyik ikonikus büszkeségét, a Duna-parti sétány egy jelentős részén végighúzódó öntöttvas kerítést is.
Feszl Frigyes születésének jeles évfordulója kapcsán megemlékező tanulmány jelent meg a mesterről a Múlt és Jövő című folyóirat online kiadásában – a szerző Váradi Iván Attila, volt önkormányzati képviselő, a Földváry-iskola korábbi igazgatója.
„A romantika előremutató stílusirányzata a XIX. század forrongó Európájában keletkezett, nálunk az elnyomatás időszakában, a klasszicizmus ellenhatásaként. Az irodalmi gyökerű törekvéseket Johann Wolfgang von Goethe, Heinrich Heine, Jean-Jacques Rousseau, Stendhal, Victor Hugo, Vörösmarty Mihály, a zenei téren Frédéric Chopin, Hector Berlioz, Modeszt Petrovics Muszorgszkij, Liszt Ferenc és mások munkássága határozzák meg.
A romanticizmus a régi korok közül leginkább az iszlám-román-gót formavilághoz vonzódik, az egzotikus kelet és a nemzeti múlt felé fordul. John Nash angol építész, François Rude francia szobrász, a festők közül a spanyol Francisco Goya, a német Caspar David Friedrich, a francia Théodore Géricaultés, Eugene Delacroix a korszak haladó képzőművészei. Ekkoriban készültek David Roberts angol orientalista festő Szentföldet ábrázoló színes litográfiái. Túlzás nélkül ebbe a sorba illeszkedik a magyar Feszl Frigyes építész is…” – olvasható a tanulmány bevezetőjében.
Feszl Frigyes
1821. február 20-án született Pesten, 14 gyermek közül ötödikként.
A legnagyobb mesterek közé emelkedő építész felkészülését, tanulmányait egy ideig József bátyjával (1819-1866) együtt folytatta. Külföldi utazásokkal is igyekezett tapasztalatokra szert tenni, melyekről útirajzai tanúskodnak. 1845-ben Kauser Lipóttal (1818-1877) és Gerster Károllyal (1819-1867) építészeti vállalkozást hoztak létre, mely 1854-ig működött. 1849-ben megnősült, feleségül vette – íme egy másik fontos helyi vonatkozás – a váci Hoffmann Reginát (1822?-1851). Két gyermekük született, Regina (1849) és Frigyes (1850), a fiú apja foglalkozását követte. Feszl 1858-ban másodszor is megházasodott, a bajor származású Quandt Vilmát vette el. Az 1850-es évektől Kőbányán lakott, s itt vállalt különböző építészeti megbízatásokat. 1848-tól 1860-ig Pest város képviselő-testületének is tagja volt.
Újabb részlet a nevezett tanulmánycikkből: „A magyarországi romantikus stílus negyvenes években kezdődő és mindössze két évtizedig tartó korszakának kétség kívül legfontosabb építésze Feszl Frigyes volt. Nemzetközileg is elismert, hosszasan érlelt fő műve az 1858-ban tervezett és 1859-1865-ig épült Vigadó, a nemzeti romantikus építészet kiemelkedő alkotása, mely ma a Magyar Művészeti Akadémia székháza. Munkásságának fontos részét képezik a szakrális épületek, köztük a zsinagógák tervezése…”
Mint az Országház építését előkészítő tervpályázat egyik résztvevője, Feszl Frigyes tervezte a Parlament épülete előtti öntöttvas korlátot is. Később ennek egy része Vácra, a Duna-parti korzóra került, amely ma is itt található a zenepavilon és a rév-állomás között. Az öntöttvas elemeket kőoszlopok fogják közre, ezek legrégebbi darabja a zenepavilon melletti (rajta dátum olvasható), a többit újakra cserélték.
Forrásmunka: Gyarmati György: A parlament korlátjánál. Média-Cent Kft., Vác, 2003.
Ribáry Zoltán