Letesszük a garast, így a magunk részéről beállunk azok közé, akik azt mondják, hogy a koronavírus világjárvány további terjedésének megfékezése kapcsán – legalább a „jobb félni mint megijedni” mondás jobbára igazolt igazságtartalma alapján – jó, ha minél többen beoltatják magukat.
Lehet, hogy ez a záloga annak, hogy az élet minél előbb visszatérjen a pandémia előtti kerékvágásba – a tapasztalatokkal felvértezve talán mértéktartóbb, normálisabb módon.
Hogy mit gondol erről szeretett városunk osztrák kisváros bűvöletű polgármester asszonya, azt jól tudhatjuk abból, hogy ő akkor is megtagadta a köztéri maszkviselés kötelező elrendelését, amikor sok elvtársi polgármestertársa nem írta felül a központi iránymutatást, ösztönétől vezérelve nyilván azt gondolta, hogy ettől cukIcább lesz a helyiek körében.
De visszatérve az oltásra: afféle ellenállási mozgalom is keletkezhetne abból helyileg, ha minél többen bejelentkeznének a városból az oltásért, aminek angol elnevezésében városunk neve az előtag.
Ha polgármester asszony és csapata dafke (ezt „mároszrtákkisváros”-ban valahogy így mondhatják) nem oltatják be magukat, az legyen az ő bajuk.