MATKOVICH ILONA A HELYI ADÓK ÜGYÉBEN EGYÉRTELMŰEN SZEMBE MEGY A VÁLASZTÁS ELŐTTI ÍGÉRETÉVEL – A FIDELITAS VIDEÓJA

Közismert vicc az, hogy melyek a világ legvékonyabb kötetei. Ezek hírhedt egyike „A teljesített választási ígéretek i.e. 372-től napjainkig” című munka. Persze, ha ugyanezt Vácon adnák ki, akkor ez a selyempapír vastagságot sem érné el. Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Váci Fidelitas szervezet az egyik legfrissebb szembesítő videója.

Nézzük csak, mi hangzott el Matkovich Ilonától a választások előtt, amivel persze akkoriban nem lett volna senki emberfia, aki nem értett volna egyet:

„Hozzám is eljutott a jelenlegi városvezetésnek az a mondása, hogy Ők 500 millió forint adóemelésből akarnának itt fejlesztéseket, illetve nem is fejlesztéseket, hanem egyáltalán fönntartani a városnak a működését. Hát ez nekem eszembe sem jut. Tehát én azt gondolom, hogy ez a legeslegutolsó. Tehát ez tényleg már a tehetetlenségnek a szimbolikája, amikor már valaki nem tud mit kitalálni, akkor a városiakat adóztassuk meg.”

E választás előtti felháborodását aztán persze jó gyorsan elfelejtette a megválasztott vezető – mint arra emlékezhetünk mindannyian –, szinte az első intézkedésinek egyike volt, hogy:

  • adókat emeltek,
  • új adónemet vezettek be,
  • sőt a külterületen élőket 5 évre visszamenőleg is megsarcolják.

Persze ezen nem lenne csodálkozni valónk, ha ismernénk egy másik vicc már régi-régi bölcsességét, amely nevén nevezi egy szavazás és a balliberális kampány alapvető összefüggéseit.

A politikus meghal, s mivel nem tudják róla eldönteni, hogy mennybe vagy a pokolra való, ezért inkább rábízzák a döntést. A szavazó egy-egy napot próbaidővel eltölthet mindkét helyen, azonban ha döntést hoz, akkor az már egy örök életre szóló lesz.
A pokolban mint az várható volt, sok volt a haver, és pompás volt az ellátás, az egész egy vérpezsdítő klubnak tűnt. Jók voltak a tapasztalatai a mennyben is, de ott egy kicsit lehangolta a túlzott nyugalom, a felhőkön repkedő angyalkák kacagása, az áhítatos zene.
E tapasztalatok után kellett döntenie, és mivel tagadhatatlanul a pokol jobban tetszett neki, ezért inkább ezt választotta.
E két próbanap után azonban a választott, kedves kis klub helyén egy középkori freskókról ismert lángoló táj fogadta, ahol a belépést követően azonnal megragadták az ördögök és máris az egyik rotyogó üst felé cipelték őt.
– Hogyan? Hiszen még tegnap minden más volt! – jajongott a Szavazó!
Ja, kérem, az a kampány volt, és te már szavaztál – felelte az ördög.

Erről a viccben is leírt balliberális politikai jelenségről készített egy szemebesítő videót Szabó Csaba. Kérjük, tekintsék meg!