November 25-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezünk. 1953-ban ekkor érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok egy nagyobb csoportja, hírmondójaként a mintegy egymillió magyarnak, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, illetve akiket a második világháborút követően a gulág rabtelepeire, valamint málenkij robotra száműztek.
A Dunakanyar népe is átélte e vészterhes történelmi időket. Ezeket a napokat talán a személyes beszámolók alapján érthetjük meg vagy akár élhetjük át, ezért felidézzük az emléknap alkalmából Varga Orsolya által összegyűjtött, Monsberger Ferenc esperes úr a nagymarosi Historia Domusba írt visszaemlékezését:
„Az 1945. év rosszul indult. Január 2-án kidobolták, hogy minden 16-40 éves férfinak és nőnek téli ruhával és 2 pár cipővel felszerelve 2 heti robotmunkára kell jelentkeznie. Nagy volt az ijedtség az egész községben. Hova viszik fiainkat, leányainkat? A szülők kérték az elöljáróság és a lelkészek segítségét. Deputációban el is mentünk az illetékes katonai parancsnokságra, és kértük, tájékoztassanak bennünket, hogy hova viszik el a sok fiatal fiút és leányt, akik már nagy számban jelentkeztek útra készen a Király utcában. Láttam, hogy sok leány és fiú szegényesen van öltözve, ezért kértem a legfőbb vezetőséget, hogy engedje még egy éjjelre haza őket, hogy jobban felöltözzenek és több élelmet vihessenek magukkal. A kapitány megnyugtatott bennünket, hogy nem fogják őket kivinni az országból, hanem az ország határain belül fogják valahol könnyebb munkára fogni. Azt is megengedte, hogy a nők még egy éjjelre hazamehetnek, de hogyha másnap reggel 7 órára nem lesznek együtt, a katolikus és református papot felkötik.”
Az alábbiakban a még elő nagymarosiak számolnak be a történtekről Néder Sarolta és Tomart Studio „A történelem mi vagyunk” 2017-es dokumentumfilmjében.
A málenkij robotra elhurcolt nagymarosi áldozatok tiszteletére készült dokumentumfilm – a GULÁG-GUPVI Emlékév alkalmából, a GULÁG Emlékbizottság civil pályázati támogatásával készült munka
***
SOHA TÖBBÉ KOMMUNIZMUST!
„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
Alekszandr Szolzsenyicin