Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája jelenleg is rajta tartja a kor ütőerén a kezét, érzékenyen figyeli a magyar közélet eseményeit, így az ellenzéki vezetésű városokat is. Sajnos nagyon sok hasonlóságot tapasztal ezekben, de messzebbre is elmegy: párhuzamot lát a kádári időkkel, ahogy a balliberális városok jogalkotására rátekint. Megkérdeztük a bíró urat, hogy a váci szájzár rendeletről miképpen vélekedik.
– Nem igazán az én területem, de az nyilvánvaló, hogy alaptörvény ellenes, mivel korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és a legrosszabb időkre emlékeztet – fejtette ki Völgyesi Miklós.
Eszébe jutott ennek kapcsán egy történetet, ami a kádárizmus idején egy Miskolcon élt, Kristály Gyula nevű emberrel esett meg, amiből akkoriban érdekes módon nagy ügy lett. Egy egyszerű polgárként volt egy veszélyes tulajdonsága, nagyon utálta Kádár Jánost, és küldött neki egy nyílt képeslapon valami barátságtalan, dehonesztáló üzenetet, de se a nevét, se a címét nem írta rá. Persze kinyomozták az ügyet és Kristály Gyulát valamilyen mondvacsinált indokkal elítélték, végképp szájzár alá helyezték. Most ezek az idők jönnek vissza? – tette fel a kérdést a nyugalmazott bíró.
Jogérzékem és tapasztalatom alapján meggyőződésem – folytatta Völgyesi Miklós –, hogy a váci szájzár rendelet alaptörvény ellenes, a szabad véleménynyilvánítás ellen szól. Kísértetiesen hasonlít ez ahhoz, ahogyan a METROPOL újság terjesztését korlátozza a budapesti főpolgármester, de még közterület felügyelők is zaklatják a terjesztőket.
Ezek mind a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság ellen hozott rendeletek, amelyekkel alaptörvénybe biztosított jogainktól fosztanak meg bennünket. Vehetjük akár a 2006-os brutális eseményeket is. Az ünneplő tömegre támadtak, én voltam az első, aki ennek jogellenes voltára felhívtam a figyelmet.
A sajtóhírekből informálódva azt kell mondanom, hogy elképesztő, ami Vácon zajlik. Sajnos az első kerületben ugyanez történik, és ahol az ellenzék hatalomra került, hasonló intézkedésekről tudunk beszámolni – zárta a rövid interjút ezzel a saját élményével Völgyesi bíró úr.
***
VÖLGYESI MIKLÓS bíró (Budapest, 1934. november 28. -). A budai Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1953-tól az ELTE jogi karán folytatta tanulmányait. 1957 júliusában doktori jogi diplomát szerzett. 28 évig bírósági szervezetben dolgozott; rövid időszakoktól eltekintve mindig büntető ügyszakban, majd a Legfelsőbb Bíróságon fejezte be a pályáját. Nyugdíjazása után a példamutató bírói tevékenysége elismeréseként a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét nyerte el. Ilyet csak nagyon kevés bíró kapott.
Nyugállományba vonulása után alapítója volt a Civil Jogász Bizottságnak, és társelnöke a 2006-os utcai vérengzéseket kivizsgáló Morvay Bizottságnak. A legelsők között szólalt meg 2006. november 25-én a Magyar Nemzet hasábjain, akik Gergényi Péter tevékenységét törvénytelennek nevezték. Balsai István nevével jegyzett tényfeltáró munka elkészítésében is részt vett, amely a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést ítélte el, amit aztán az Országgyűlés általános, majd részletes vitában el is fogadott.
A bíró úr hosszú évtizedeken át tartó példaértékű, következetes és szívós munkája igazolja, hogy a gyalázat, a jogtiprás nem maradhatnak büntetlenül. A 2006-os embervadászat után jogtalanul fogvatartottak érdekében szintén ő szólalt fel, majd munkája nyomdokán országgyűlési határozat született arról, hogy az őszi események alatt a rendőrség, az ügyészség és a bíróság nem volt képes törvényesen működni, ezért az akkori áldozatok erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesülhettek.
***
A szégyenletes rendelet
