ROMÁN CÉGTEMETŐBEN VÉGEZTE MATKOVICH ADÓSSÁGOKKAL TERHELT CÉGE – MATKOVICH MUTYI

A váci polgármester zavaros cégügyeiről már korábban írtunk, most azonban újabb információk jutottak el hozzánk Matkovich fantomizálódott cégéről. Matkovich és gyermekeinek édesapja, a lelkes adótartozó, L. István 2002-ben döntöttek úgy, hogy megszabadulnak tartozásokkal terhelt cégüktől. A céget Matkovichtól és társától D. Viorel és P. Gheroghe vette a nevére. Lapunk megtalálta az utóbbi lakóhelyét, a Bukaresttől mintegy 60 km-re északra fekvő Ploiesti iparvárosában.

Minden szónál többet mond, ha képen mutatjuk meg azt a romházat, ahol a Matkovichék tartozásokkal terhelt cégét átvevő, román állampolgárságú új tulajdonos élt:

A szúrágta deszkakerítés, a málló vakolatú, omladozó falak, a könnyű lemeztető, a rozsdás kapu, a keresztül-kasul kötött légvezetékek ideális helyet biztosítanak egy eltüntetendő cég utolsó tulajdonosának.

Nem meglepő módon, miután a Ploiesti, Strada Fragilor 9. szám alatti bódé lakója társával átvette Matkovichtól és párjától a céget, elérhetetlenné vált, s a cég a tartozásokkal együtt gyorsan felszámolás alá került, majd végleg megszűnt.

Figyelemre méltó tény, hogy amikor Matkovich és párja egy zalai ügyvéd közreműködésével megszabadult a cégtől, szándékosan rögzítették, hogy a cégnek kívülállók felé tartozásai vannak. Ezzel beismerték, hogy úgy került a ploiesti lakoshoz a cég, hogy annak tartozásait nem rendezték. Lapunkhoz eljutott az az okirat is, amiben szerepel, hogy minden adósságával együtt került át a cég a fantomizálódó új tulajdonosokhoz.

A polgármester erről az időszakról Alföldi Róbert Magánügyek című könyvében 2015-ben úgy nyilatkozott barátnőjének, Csáki Juditnak, hogy párjával akkor épp mélyponton voltak. Az interjúban úgy szerepel, hogy tönkrement Matkovich férjének cipőgyártó vállalkozása. Arról azonban elfelejtett Matkovich szót ejteni, hogy ha a férjének volt cipőgyártó vállalkozása, akkor miért nem a férje, hanem Matkovich vezette a „Montana Cipő” céget.

De mélyen hallgat azóta arról is, hogy miért nem fizette ki a tartozásokat, mielőtt adósságostul cégtemetőben végezte a vállalkozás.

A váciak szeretnék világosan látni a polgármester zavaros cégügyeit, most itt az alkalom, hogy végre megtörje a csendet, elmesélje a sötét mutyit és rendezze a tartozást.

Ha ki mer állni a váci polgárok elé, akkor arról is beszélhetne, hogy milyen példát mutat az, aki néhány laza tollvonással Bukarest mellé telepítette a saját cégének adósságait.

Mit gondoljanak minderről azok a tisztességes váci vállalkozók, akik évtizedek óta becsülettel fizetik a helyi és országos adókat, de a tavalyi önkormányzati választások után szinte azonnal azzal szembesültek, hogy súlyos adóemelést kényszerített rájuk a mutyizó váci polgármester.