A NEMRÉGIBEN RÉSZLEGESEN ELPUSZTÍTOTT TABÁNI LELŐHELY RÉGÉSZETI ÉRTÉKEI

Szerdán beszámoltunk róla, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Örökségvédelmi Osztálya (a Hatóság) 420.000 Ft-ra büntette meg a Matkovich Ilonához közeli családi céget, a Geo-Art Team Kft.-t, mint építtetőt. A pénzbüntetést azért rótták ki, mert a védelem alatt álló régészeti lelőhelyen az engedélytől eltérő módon, régészeti felügyelet nélküli földmunkát végeztek, ami régészeti emlékek részleges megsemmisüléséhez vezetett. (Minimum három nagyméretű török kori régészeti objektum pusztult el részlegesen; a földkiemelés többi részéről további információ nem maradt.)

A törvény

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 82. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége – azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, örökség védelmi bírsággal kell sújtani.”

A török kori Vác, színezett metszet – Fotó: Tragor Ignác Múzeum, Képes várostörténet című anyagából

A lelőhely

A 12066. azonosító számon nyilvántartott „Német város” nevű lelőhely Vác egyik első, ismertté vált régészeti lelőhelye, amely a város egyik legkorábbi, a tatárjárást követően betelepített németek által alapított településmagjának tekinthető; ezt a területen jelentkező nagy mennyiségű, 13. századi kerámiával kezdődő régészeti leletanyag is igazol Torma István (szerk.): Pest Megye Régészeti Topográfiája. XIII/2. kötet: A szobi és a váci járás című munkája is.

Az 1718-ban, püspöki megbízásra készült Althann-féle telekkönyv térkép-melléklete a hódoltság utáni városszerkezettel , balra alul az A-val jelölt területen van a Tabán – Forrás: Tragor Ignác – Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.

Az 1718. évi Althann-féle telekkönyv térképe alapján középkori városi polgárok telke húzódott az építkezés területén, ezért középkori falmaradványok és egyéb olyan eredeti összefüggéseiben megmaradt örökségi elemek előkerülése sem zárható ki, amelyeket törvény értelmében helyben és fizikai állapotromlás nélkül meg kell őrizni.

A terület régészeti szempontú intenzitását – egyes részein az újkori építkezések miatti részleges bolygatottság ellenére – megerősítik a Tabán utca ezen szakaszában korábban előkerült leletek: 1990-ben gázvezeték-árok kidobott földjéből a Vác, Tabán u. 22–24. és a 4–16. számú házak előtt néhány késő középkori cseréptöredék került elő, köztük grafitos osztrák fazéktöredék és cseréppipa.

A Vác, Tabán u. 18. számú ház alatt, az utcára merőlegesen egy 3,8 x 6,4 m alapterületű, donga boltozatos késő középkori pince helyezkedik el, amelynek bejárata közelében, az utca felöli zárófalon ötszögletű mécstartó látható.

Egy török talpastál és egy török korsó – váci török kori leletek – Fotó: Tragor Ignác Múzeum, Képes várostörténet című anyagából

A Vác, Tabán u. 19. alatt található épület építése során szintén egy középkori dongaboltozatos pince, valamint több késő középkori és kora újkori objektum látott napvilágot.

További régészeti részletek innen ismerhetőek meg.

Kiemelt kép: Vác a török korban