Augusztus 29-én, a „Történelmi Emlékhelyek Napja” alkalmából Vácott, a Ligetben is gazdag programmal várták az érdeklődőket a helyi szervezők, házigazdák, közreműködők. Minden előadásból kicsengett, mennyire fontos szakrális-, történelmi-, kulturális- és természeti helyszín a Hétkápolna kegytemplom, a honvéd emlékmű, a források varázslatos környezete.
Az esemény plakátja így invitálta az érdeklődőket arra, hogy az ősök lábnyomába lépjenek: „Sétáljon el Vác határába, a Hétkápolna kegytemplomhoz, tisztelettel adózva elődeink emlékének…”.
Ennek jegyében az eseményt rövid séta vezette be a horgásztótól a ligeti forrásokat érintve a kegytemplomig, illetve a ’48-as honvéd emlékműig, miközben Gyalai László, az esemény egyik főszervezője számos tudnivalót osztott meg a résztvevőkkel, a hely szelleme sugallta személyes érzéseit, gondolatait is megemlítve.
Az alkalmi idegenvezető bevezetésként azzal a hasonlattal élt, hogy a hely nevét adó hét kis stáció kápolna úgy vonzza az embert a kegytemplomhoz, ahogy a leszállópálya fényei irányítják a landolni készülő repülőgépeket.
A történelmi emlékhely státuszát valójában a közadakozásból emelt honvéd emlékmű, az ország első ilyen mementója adja a területnek, de a szakrális kapcsolódás ennek vonatkozásában is kiemelhető, hiszen a felszentelés alkalmából természetesen ünnepi szentmisét tartottak itt több ezres tömeg jelenlétében – emelte ki az előadó.
Aztán felhívta a figyelmet, hogy a hely egyik kapuja, a kőszentes híd az épített örökség egy kiemelkedően fontos műemlék építménye – mint az ország egyetlen barokk korból megmaradt, mindmáig használt közúti hídja.
A forrásokhoz érve megjegyezte, hogy ezek – főképp szembetegségeket – gyógyító hatásának hitből fakadó híre is különösen megszentelt hellyé teszi a Hétkápolna környezetét. Emlékeztetett: ezeknek is köszönhető, hogy a terület fontos zarándokhellyé vált.
Aztán személyes vonzódása kapcsán így fogalmazott: számára a Hétkápolna, a Liget azt jelenti, hogy bárhova lép, bárhova néz, lépten-nyomon a múlt idők emlékjeleit szemlélheti, átérezve, mennyire fontos megbecsülni mindezt a hagyatékot.
A program a templomban folytatódott, ahol elsőként Görbe József atya, a Vác-Alsóvárosi- és a Vác-Felsővárosi Egyházközség plébánosa köszöntötte az egybegyűlteket.
A történelem, ami itt egy picit megpróbál megelevenedni előttünk, nem egy periférikus dolog, hanem ez a lényeg. Ugyanis amikor az evolúció elindult, ott semmi, egyetlen egy generáció nem maradhatott ki, mert akkor vége lett volna mindennek. A történelem is egy élő valóság, nem maradhat ki belőle semmi, mert megszakadna az egész, és számunkra ezt a zsidóság mutatja meg. Jézus azért jött, hogy mindent beteljesítsen, de hogy tudna mindent beteljesíteni, ha az egész út nem lenne ép, nem lenne eleven, és nem várnák, nem várnánk, hogy ami évszázadokkal korábban megígértetett, az valóban be fog teljesedni.
Következésképp tudnunk kell, hogy ha álmodunk valamit, vagy Szent István álmodott valamit, vagy bárki kiemelkedő személyiség a magyar nemzetben álmodott valamit, csak úgy valósulhatott meg, illetve teljesedhet be, ha valamiképp a közösségünk elegendően sok tagja magában hordozta, hordozza azt. Ezért fontos, hogy őrizzük a múlt tiszteletét és szeretetét – fogalmazott a vendégeket köszöntve a nemrég Vácra érkezett plébános atya.
Az esemény keretében a résztvevők számos további ismeretterjesztő előadást hallhattak: Bakó Zsolt, a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium hagyományőrző huszár hadnagya a huszár életről, az ilyen vonatkozású hagyományápolás jelentőségéről, Cservenák Péter helytörténész, a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete és a Forte Fotóklub Vác elnöke a váci csaták kiemelkedő momentumairól, Bíró György, a Vác Város Környezetvédelemért Alapítvány elnöke a Liget természetvédelmi értékeiről, ezen értékek megbecsülésének, védelmének fontosságáról, Varga Lajos segédpüspök pedig a kegytemplom megújult üvegablakainak történetéről szólt.
Zenei előadással gazdagította a programot Török Máté gitáros-énekes, Dobos Levente furulyás, dudás, valamint zárásként a Dunakeszi Ifjúsági Szimfonikus Zenekar.
Ami Török Máté közreműködését illeti, nos, a leginkább a Misztrál együttesből ismert énekes-muzsikus-dalszerző egy vadonatúj, az esemény tiszteletére született szerzeménnyel is meglepte a hallgatóságot. Mint mondta, mélyen megérintette egy kifejezetten a helyhez köthető Mária-ének, késztetést kapott a megzenésítésére, így aztán e dal ősbemutatójának is részesei lehettek a résztvevők, akik nagy tapssal köszönték meg az ajándékot.
Ribáry Zoltán
***
Az újonnan megzenésített Mária dicsőítés szövege:
Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)