Felsorolni is fájó, mennyi kulturális értéket űz el Vácról a baloldali városvezetés. Nem csak, hogy nem épül meg a nagy kulturális eseményeket befogadó csarnok, de a meglévő kiállítások jó részét is felszámolják. A szoborparkkal együtt 21 kiállítótermet és múzeumot tart számon a Tourinform Iroda, amiből információink szerint ténylegesen tizenegyet most komoly veszély fenyeget. Ezekről vagy kimondta már a városháza a halálos ítéletet, vagy elindultak a tárgyalások a megszüntetésükről, elköltöztetésükről. Ez fele (!) a meglévő helyi kincseknek, az előző időkben felhalmozott felbecsülhetetlen szellemi és tárgyi értékeknek, nem is beszélve arról, hogy e döntésekkel megfeleződik a váci turisztikai látványosságok száma is.
Már-már érthetetlen ez az esztelen, magyarázat nélküli, indokolhatatlan pusztítás!
A hírek szerint hamarosan el kell vinni a Duna-parti szoborparkot, amelynek a többsége Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, értéke mintegy 200 millió forint. Le kell bontani a városházán a MADI kiállítást, elszállítják városunkból Európa legszebb kályha gyűjteményét és a könyvkötészeti gyűjteményt is. Megszűnik a bormúzeum, és még nem tudjuk a sorsát a Modern Művészeti Gyűjteménynek.
Számos művészeti érték és turistavonzó látványosság elveszni látszik Vácon.
Ne legyen igaza azoknak a váci rossznyelveknek, hogy e kulturális pusztítás hátterében is a városháza környéki ingatlanlobbi áll, s az a kézzelfogható szándék, hogy pénzzé tegyenek minden mozdítható váci ingatlanvagyont, amelyeknek a belvárosi elhelyezkedése miatt jelentős forgalmi értéke lehet.
Csak reméljük, hogy a sok kiebrudalt kulturális érték hátterében nem a belvárosi ingatlanok értékesítésének, és a Kúria eladásának szándéka áll!
Lássuk mely értékeink kerültek végveszélybe:
Váci Mosolyalbum – Sajdik Ferenc gyűjtemény
Eldőlt, hogy a Sajdik gyűjteményt át fogják vinni az Elefántos Házba, tehát egyelőre ezt még nem gyomlálják ki Vácról, viszont ezzel egészen biztosan az lesz a gond, hogy talán a mostani anyagnak jó, ha felét ki lehet majd állítani, mert az anyag méretéhez képest nem lesz megfelelő méretű az új kiállítóhely.
Modern Művészeti Gyűjtemény
A Káptalan utcai Modern Művészeti Gyűjtemény háromszintes képtára, Magyarország egyik legnagyobb kortárs gyűjteménye is veszélyben van, híreink szerint épp most folynak a megmaradásáról a tárgyalások. A kiállítás az előző városvezetés támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára, a XX. század modern stílusába enged betekintést, az elmúlt 40 év legjelentősebb kortárs művészeinek alkotásait gyűjti egybe.
Nem kisebb dologról van szó, mint tizenhat ország, százötven kortárs művészének egy vagy több alkotásának, mindösszesen 2000 festménye, jelentős váci alkotók munkáinak sorsa vált teljesen bizonytalanná.
MADI, a városházán
A MADI (Mozgás-Absztrakció-Dimenzió-Invenció) múzeum a váci városháza folyosóin való elhelyezése előtt nem rendelkezett saját tulajdonú állandó kiállítási hellyel. Egyedülálló és példaszerű még Európa gazdagabb felében is az, hogy a művészet szociális térbe kerül egy közintézményben. A MADI célja, hogy a művészet ne csak az anyagilag tehetős csoportok sajátja legyen, a műtárgyak élvezete ne függjön vagyoni helyzettől. Az önkormányzat csodálatos barokk terei kétfunkcióssá váltak azáltal, hogy megosztották e nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel. Az önkormányzaton lévő kiállítás gyakorlatilag a világ egyetlen ilyen anyaga, amely az új városvezetésnek már első perctől nem tetszett, elérkezettnek látják az időt, a MADI-t szeptemberben akarják kitenni.
Azt állítjuk, hogy a világ egyik legdemokratikusabb tárlatát szünteti meg az új városvezetés, s ennek azért a tényeken túlmutató üzenete is van.
Gádor István keramikus életmű kiállítása
A kétszeres Kossuth-díjas keramikus, kiváló és érdemes művész, Gádor István (1891-1984), a modern magyar kerámia megteremtője, Kovács Margit és Gorka Géza mellett a legnagyobb mesterek egyikének anyagát már becsomagolták, s tudtunkkal most épp egy pincében vár a sorsára.
Hajótörténeti Gyűjtemény
Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállításának is mennie kell, a XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített, élethű másolatai által életre keltett tengeri, balatoni és dunai hajózás makettjei is „tovatűnnek”.
Vasba öntött történelem – Öntöttvas gyűjtemények
Berczelly Attila több mint 400 tárgyat tartalmazó gyűjteményét 2007-ben vásárolta meg Vác városa a magángyűjtőtől. A gyűjtemény a nem ipari öntöttvas kisöntvények szinte teljes termékskáláját képviseli. Szintén itt mutatták be a gyenesdiásdi „kályhadoktor,” Vaszkó Ernő korábbi magángyűjteményét is, amely főként nagyméretű, díszes öntöttvas kályhákkal illusztrálta a történelmi Magyarország területén működő öntödék termékeit, hogy teljesebb képet alkothassunk a 19. századi öntöttvas művességről. Hamarosan elviszik ezt a Közép-Európa legnagyobb öntöttvas gyűjteményét is, amit állítólag valahol Nógrád megyében helyeznek majd el. Úgy tűnik, sok település rendkívüli lelkesedéssel, szívesen befogadja azt, amit a városunk eldobál.
A gyűjteményt százmilliókért vette meg egykor a polgári kormány, ingyen kapta meg a város, és nem tart erre most igényt az új városvezetés.
„Aranyba kötött élet” – Váci György könyvkötészeti tárlat
A könyvkötészeti múzeumnak is befellegzett, szeptemberig el kell mennie a mai helyéről, pedig ez egy komoly hungarikum, fantasztikus gyűjtemény. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőművész alkotásai nyomán ismerhettük meg ezidáig a könyvrestaurálás és könyvkötészet folyamatát, annak ősi eszközeit. A művész alkotásait Angliától Finnországig, Afrikától az Amerikai Egyesült Államokig ismerték, az angol királynőnek kötött hat évig.
Most nem kell e páratlan anyag a városnak, nem kíván helyet biztosítani számára.
Bormúzeum – Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár
A 2500 eredeti palackozású bor mutatta be eddig Vácott a magyar borkultúra változásait.
E bormúzeumot most a napokban pakolják, csomagolják.
Váci Sport Csillagai
Vác a vízi sportok, a kézilabda, a labdarúgás terén elért számos sportsikerét tekinthettük meg idáig e lokálpatrióta szíveket megdobogtató kiállításon, amely sorsa szintén eldőlt,
a nagyszerű sikereket felelevenítő, sok, színes kupa, érem nem tudni még, hogy hova kerül a Március 15. tér 20. szám alatti helyéről.
Cser Károly Múzeum
2018-ban egy önkormányzati tulajdonú, Március 15 tér 16-18. fsz 9. szám 36,7 négyzetméteres helyiséget kijelöltek a Tragor Ignác Múzeum számára, amiben Cser Károly hagyatékát állították ki.
E múzeumot már felszámolták.
Cser Károly szobrászművész (1880-1965) alkotta a Vác főterén álló világháborús emlékmű-szoborcsoport. További váci kapcsolata a művésznek, hogy a hagyatékát őrző ükunoka, Belloni Ákos állhatatosságának köszönhetően Cser Károly eddig elrejtett, gipszmintaként őrzött Attila, hun király című művét 74 millió forintos címzett támogatással a kormány kiöntette, és az előző testület a Duna-parton kívánta volna elhelyezni. (Az 1942-es Attila szobor a korabeli Honvédelmi Minisztérium szobrászati Zrínyi-jutalmát kapta. A mű köztéri felállítására a háborús események miatt nem került sor. 1944-ben bombatámadás következtében műterme teljesen megsemmisült.) E félbemaradt munkát a kormány kulturális vezetése nemzeti értékként kezelte, újra alkotta és egyedül Vácnak volt arra pályázata, hogy a város megszerezze e nemzeti kincset.
Úgy néz ki, hogy ennek a városvezetésnek viszont nem kell majd ez az ingyen szobor.
Az előző városvezetés által tervezett szoborállítás üzenete az volt, hogy a nemzeti szétszakítottságunk ellenére megbecsüléssel fordulnánk a régmúlt eleink hagyatékához. Feltehetően ez az üzenet verhette ki a biztosítékot a liberális vezetés körében, mert azóta is a legdurvább szitokszó a köreikben az, hogy Attila! Így Cser Károly nevét is a múzeum megszüntetésével igyekezett Matkovich Ilona és köre kitörölni a váciak emlékezetéből.
Nagy Sándor Szoborpark
Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész (1923-2017) 13 alkotásából jött létre Vác első szoborparkja, amely a Duna-parti sétányon kapott helyet. A 20. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb magyar szobrászművészének alkotásai, az életművének jellegzetes darabjai a Körmendi-Csák-gyűjteményből 10 évre kerültek letétbe Vácra. Eszmei értékük darabonként mintegy 11-15 millió forint, a 13 alkotás így több mint 200 millió forintot képvisel. A szobrok helyét – a közel ezer négyzetméteres területet – és a tárlat koncepcióját szakmai stáb készítette elő.
Ma még nem ismeretes a szoborpark sorsa, annyi azonban bizonyos, hogy ezt az ajándékot nem Matkovich Ilona kapta, hanem Vác városa.
Matkovich még képviselő volt csak, amikor ez az anyag idekerült, de már akkor is hevesen ellenezte, mint általában minden kulturális innovációt, ami a várost színesítette, s amit az előző vezetés hozott ide.
A szoborpark volt a karantén alatt az egyetlen kulturális „intézmény”, ami nyitva tartott, nagymamák fényképezkedtek unokáikkal ebben az időszakban. A város ingyen kapta e 200 milliós értéket, most pedig keresnie kell a helyét Nagymaroson vagy Zebegényben.
***
Kettősbeszéd a kultúra terén
Inotay Gergely, a város egyik alpolgármestere egy Vácról szóló éveleji turisztikai filmben –mint a város büszkeségeiről beszélt ezekről a kiállításokról igen megindítóan. Pár hónap alatt ennyit fordult volna a világ, ennyit változott volna a városvezetés megítélése Vác értékeivel kapcsolatban? Vagy az alpolgármester urat megint kihagyták, s ezúttal is elfelejtették tájékoztatni a készülő pusztításról?