Hungarikummá nyilvánította múlthét csütörtöki ülésén a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékének.
A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az erdélyi ferences rend támogatásával. A csíksomlyói kegyhely már több mint tíz éve tagja annak az Európai Máriás Hálónak, amihez húsz európai ország huszonegy kegyhelye tartozik.
„A kegyhely elsődleges szerepe a hit őrzése, megerősítése és továbbadása. Szent VI. Pál pápa mondotta, hogy a kegyhelyek lelki klinikák, emellett az ősi kegyhelyeknek kultúramegőrző, identitáserősítő szerepük is van”
– nyilatkozta Urbán Erik ferences atya.
A csíksomlyói Mária-kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek arra kérték idén a híveket, hogy szervezetten ne zarándokoljanak el a kegyhelyre a pünkösdszombati búcsú alkalmával, hanem online kapcsolódjanak be az ünnepi szentmisébe és az egyéb liturgikus programokba.
Május 30. – pünkösdszombaton élő bejelentkezések voltak a csíksomlyói kegyhely honlapján, segítve a mélyebb bekapcsolódást az ünnepi szentmisébe, majd 12.30-kor kezdődött az ünnepi szentmise a kegytemplomban, amelyet Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Főpásztora mutatott be.
Május 31. – pünkösdvasárnap a fél 11-kor kezdődő szentmise az alábbi csatornán érhető el:
Június 1. – Megemlékező szentmise fél 11-től annak emlékére, hogy egy évvel ezelőtt Ferenc pápa Csíksomlyóra látogatott. A szentmisét Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Főpásztora celebrálja.
Forrás: Székelyhon
***
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő valamint a tiszavirág és tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is nyolc tétellel bővült – mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön, Budapesten.
A bizottság e döntésével a Magyar Értéktárba vette:
- a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet,
- az 1568-as vallásszabadság törvényt,
- a Tavaszi emlékhadjáratot,
- az újfehértói fürtös meggyet,
- a beregi keresztszemes hímzést,
- az aracsi templomromot és az aracsi követ,
- a kocsi kocsit,
- illetve a balatonfüredi Anna-bált.
Új értékek a Hungarikumok Gyűjteményében és Magyar Értéktárban
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő valamint a tiszavirág és tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.Törekszünk arra, hogy amikor a magyarság karakterét megrajzoljuk, akkor abbban szerepeljenek az elcsatolt nemzetrészek értékei is. Bátorítjuk a felvidékieket, a kárpátaljaiakat, az erdélyieket, a délvidékieket, hogy jelöljék meg ők is a sajátosságaikat- nyilatkozta V. Németh Zsolt miniszteri biztos az M1Ma este című műsorában.Forrás: M1Ma este https://mediaklikk.hu/musor/ma-este/
Közzétette: Hungarikumok Gyűjteménye – 2020. május 22., péntek