Az utazás a gondolat megfoganásával kezdődik, majd csírába szökkenésével folytatódik, kiterjed az euró árfolyam státuszára is, illetve a pénzügyi kérdések nélkülözhetetlen szférájára, és csak ezt követően térünk rá az „apróságokra”, úgy mint a csomagolás, cihelődés.
Ahogy Bánó András találóan megfogalmazta egy alkalommal: Nem csak a munka létezik. Utazás, kiállítások, színház. ågy teljes az élet.
Természetesen az előbb lejegyzett felsorolás igény-, affinitás-, és személyfüggő, hiszen ahány ember annyi utazási tervszövés és kalandprojekt.
Az euró árfolyam és az utazás relációja
Nem mondunk újdonságot azzal az állításunkkal, hogy az EU közel harminc tagállama közül, néhányban az eurót vezették be, és használják hivatalos fizetőeszköz gyanánt.
Ebből a tényállásból kifolyólag, amennyiben a közeljövőben külföldi (ám nem az Európai Unión kívül eső országok) látogatását tervezünk, abban az esetben érdemes figyelemmel kísérni az euró árfolyam index változásait is, a kellemesebb tervezéssel egybekötött közös program-kollázsolás mellett.
Számos elsőként semmiségnek, eleven részletkérdésnek ható faktorra fontos kiterjedjen a figyelmünk az utazásszervezés élményteli pillanataiban. Mindezen feladatok kipipálását követő alkalommal örömtelivé válhatunk, hiszen saját és családunk biztonságáról van szó.
Amire figyelni szükséges utazásunk startjánál
Meg kell vizsgálnunk a lehetőségeket, minden utunkba botló tanácsot meghallgatni és megfontolni az utazással kapcsolatos témák kapcsán. Olyan kérdésekben is, mint az euró árfolyam topikja vegyük figyelembe a szóba jöhető alternatívákat.
Amire gondolunk itt elsősorban a pénzváltás, illetve a bankkártya-használat felmerülő problémája. Mindkét verzió esetében elősorakoznak a mellette-, és az ellene érvek egyaránt.
A bankkártyahasználat előnyei abban nyilvánulnak meg legtöbb esetben, hogy ezzel minimalizálhatjuk a zsebtolvajlás rizikóját, ugyanakkor a kártyás szélhámosság példájára is akad precedens, tehát minden esetben fő az elővigyázatosság.
A kézpénzhasználat mellett felhozott érvek között kiemelt helyen szerepelnek azok a vélemények, amelyek során nem kerülünk bankkártya tipikus „kínos” helyzetekbe, hogy például nem fogadják el egy ebédlőben a magunkkal hozott pénztároló(kártyá)nkat, és mi már kényelmesen, jóízűen elfogyasztottuk az ebédünket.
Sokan a kombinált opció mellett teszik le a voksukat, ilyenkor mindkét potenciállal élnek, tehát magukkal viszik külföldi útjukra mind a bankkártyájukat, mind pedig a készpénzt.
Utazás régen és manapság
A régmúlt idők utazója nem töprengett azon, hogy hol váltson valutát, és milyen hatással lehet a pénztárcájára az euró árfolyam aktuális állása, hanem úgymond „korra szabott” kérdések és problémák foglalkoztatták utazásra programozott lényét és elméjét.
Minden kor magában hordozta az utazáshoz való viszonyulás esszenciáját, így a középkor emberét nem a kalandvágy és az élményekben gazdagodás kívánalma fűtötte, hanem a „lelki építkezés” óhaja. A 18. század „peregrinusát” (főként az angol arisztokrata berkekben) az európai körút, a nyelvtanulás igénye és az életstílus-formálás vonzotta. A 19. században az ismeretek serkentése, a kapcsolatháló építése buzdította.
Fatih Akin kiválóan ráérzett a mozgatórugóra, erre a benső hajtóerőre, ami utazásra lelkesíti az embert, mondván, hogy: Az utazás, a promóció, a kapcsolatépítés könnyen életformává válhat, amit az ember egy idő után képtelen feladni.