A garamszentbenedeki apátság látképe

A két ország könyvtáraiban tevékenykedő kollégák az  ipolysági könyvtárban találkoztak, és indultak első úti céljuk, a garamszentbenedeki apátság meglátogatására. I. Géza király telepítette ide a Benedek-rendi szerzeteseket  és alapította meg az apátságot. A monostor jelentős birtokadományokat, sőt még aranybányát is kapott a királytól, 1120-tól hiteles helyként is működött. Az 1075-ben kiállított alapítólevelében találhatjuk meg Vác város első okleveles említését. A kolostor 1209. május 15-én kelt birtokösszeírásban váci aranyműveseket említenek. A rendház történetét, amelyben jelenleg a Don Bosco szaléziai szerzetesrend tagjai laknak, Andrej atya, az apátság lengyel származású vezetője ismertette. A templomhajóban a 14. századból származó  Szent Györgyöt ábrázoló freskó látható, a déli hajóban a Szent-vár kápolna értékes ereklyéje zarándokhellyé tette a helyet. A főhajó alatt található a Koháry család kriptája, valamint az oldalhajóban Koháry István síremléke is. A jeles történelmi emlékekkel büszkélkedő helyről származik az esztergomi Keresztény Múzeumban látható úrkoporsó.

Andrej atya előadása a templom történetéről

Utunk következő állomása az egykori Hont megye „ékköve”, Selmecbánya szabad királyi város volt. Először a Bányászati Múzeum kiállítását tekintettük meg, amelyet a mindenkori kamaragróf palotájában helyeztek el. Az Árpád-kortól kezdve működtek itt a bányák, jelentős aranybányászat is folyt, és Európában először e helyütt indult el a bányászati akadémia tevékenysége. Az iskola a trianoni béke után Sopronba költözött, de máig őrzik a selmeci hagyományokat. Magyarország történetében a selmeci múlt mindig fényes csillagként ragyog.
Elsétáltunk a hajdani evangélikus gimnázium romos épületéhez, Petőfi Sándor emléktábláját megtekinteni. Majd a rövid városnézés után a résztvevők megmászták a  727 méter magas selmeci kálváriát, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a városra, s térhatásában Közép-Európa egyik legszebb építménye.

Selmec bányászati múltját bemutató kiállítás részlete

Az első nap végén Palást községben voltunk az önkormányzat vendégei, ahol Korcsok László mérnök, a község polgármestere vacsorával fogadta a fáradt utazókat. Ezt követően Szarka Katalin könyvtáros  vezetésével megtekintettük a gazdag helyismereti gyűjteményt, és a hatalmas – Palásthy Pál püspök által emelt - templomot. A résztvevők esti szállása a településen található Ivánka kastélyban volt, amely jelenleg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vendégházaként működik. A  település melletti emlékkápolnában látható az 1552. augusztus 10-ei palásti csatában elesett Sbardelatti Ágoston váci püspök emléktáblája.

Palásti vendéglátás

A második napi program első helyszíne, a Koháry András által 1744-ben építtetett szentantali kastély csodálatos kiállítása volt. A kastélynak az esztendő adatainak megfelelően 365 ablaka, 52 szobája, 12 kéménye, 7 bejárati boltíve és 4 kapuja van. A folyamatosan felújított kiállítás megújult termeinek első látogatói lehettünk, mivel a még szezon előtt zárva tartó múzeum igazgatója fogadta csoportunkat, és engedélyezte a kastélymúzeum megtekintését.

Szentantali kastélymúzeum

A kastély után Hont vármegye két  régi településére buszoztunk, először az egyik legrégebbi magyar királyi város, Korpona  műemlékeit kerestük fel. IV. Béla olyan városi jogokkal látta el a várost, hogy általuk Pozsonnyal, Budával, s Brassóval vált egyenrangúvá, és a korponai jogadás mintául szolgált a többi szabad királyi város számára. A török időkben fontos végvári erődített székhely lett, s a város mellett magasodó dombon 1564-ben épült Tarisznya-vár, vagy Vartovka jelentős őrtorony volt. Ennek megmászása után megtekintettük a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomot és értékes berendezését.
Az utolsó előtti honti műemlék, melyet bejártunk, a Bozók falu  határában fekvő romos vár volt. Ez a váregyüttes eredetileg a  XII. században cisztercita monostornak épült, majd egy premontrei prépostság alakult meg benne. Később  átalakítottak végvárnak a törökök elleni harcok idején, de mai romos állapotát egy II. világháborús bombázásnak köszönheti. Hazafelé indulva megálltunk Hontnémeti községben, egy kis szlovákiai ételkülönlegességre, megkóstoltuk a brinzás sztrapacskát. Egeg faluban pedig az 1260-ban épült kora gótikus templomot mutatta meg a falu polgármestere. Ipolyságon a  Honti Múzeum felkeresése után, elbúcsúzva kollégáinktól, jóleső fáradtsággal indultunk haza a gazdag program végeztével.

Az egykori bozóki monostor, majd vár romos látképe

Az április 16-17-én megszervezett tapasztalatcsere költségeit részben a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkuratóriuma, a fogadó települések és intézmények, illetve a résztvevők biztosították. Köszönjük a támogatásokat, amelyeket a közös munka egyik programjához kaptunk, hiszen a schengen-i csatlakozás után megszüntették a határ menti szakmai együttműködés pénzügyi támogatását. Májusban a lévai levéltárban hallhatunk még előadást a szlovákiai levéltárakban található magyar iratanyagokról (a helyismereti kutatás fontos részeként), majd június elején a váci könyvtárban zárjuk le az ötéves szakmai együttműködési programot, egy „schengen-i búcsú”-val. A program keretében együtt dolgoztak a közép-szlovákiai magyar könyvtárosok és a pest megyei városi könyvtárak munkatársai. Szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki, jelentős segítséget nyújtva egymásnak. A különféle pályázati támogatások révén a mintegy 4-5 millió forintot tartalmazó projekt zárult le ezzel, amelynek indulópontja 2002 nyarán, az esztergomi-párkányi híd közepén aláírt együttműködési megállapodás volt.

Szöveg: Mándli Gyula
Fotók: Bötkös Adrienn, Csala Zoltán, Mándli Gyula

További fény képek:

A garamszentbenedeki templom bejárata

A selmecbányai kálvária látképe

Falumuzeum megtekintése Paláston

Bozóki várrészlet

Az egegi templom oltára

Megosztás