Teljesen kiépített számítógépes rendszer – amelynek van önkiszolgáló része is, itt az olvasók maguk kölcsönözhetnek; hatalmas terület az olvasói térben, zárt szobák a csoportos munkához, ingyenes internet szolgáltatás. A könyvtár raktári területe az épület alatt megközelíti a teljes olvasói alapterületet, ami tömör raktárként működik, így többszöröse a nyílt polcrendszernek. A könyvtár részese egy négy intézményből álló könyvtári szervezetnek, akik megállapodtak, hogy gyűjteményük egy-egy kiemelt területén teljes beszerzést biztosítanak és vállalják a többiek felé az átkölcsönzést. Järvenpää esetében a zenei gyűjtemény a meghatározó, lévén Sibelius egykori otthonaként zenei központként működik, ahol a komolyzene, a jazz és a könnyűzene a város mindennapi életének része. 
Järvenpää város könyvtárának tájékoztató központja Az együttműködési megállapodás három központi területekre terjed ki a következő időszakban: a mai magyar irodalom beszerzése, a zenei gyűjtemények fejlesztése és a helytörténeti dokumentumok kölcsönös cseréje: 1. A frissen kiadott mai magyar irodalom beszerzésében való együttműködés, amelyhez nehéz hozzájutni Finnországban. A magyar irodalmat reprezentáló mai fiatal szerzők műveiből fogunk nyújtani választékot, a järvenpää-i könyvtár pedig finn nyelvű irodalmat ad cserébe. 2. Mindkét városban kiemelt szerepet képvisel a zeneművészet, a zenei rendezvények, a zeneoktatás. A könyvtárak hangsúlyosabban gyűjtik a két nemzet zenei életére vonatkozó zenei dokumentumokat, hanglemezeket, CD-ket, DVD-ket és rendszeresen cserélnek egymással ilyen jellegű kiadványokat. 3. A két testvérváros könyvtára kölcsönösen lehetővé teszi, hogy a városok polgárai megtalálják a gyűjteményükben a másik településre vonatkozó helyismereti irodalmat, dokumentumokat. Ezért kötelezettséget vállalnak a történeti múltat bemutató dokumentumok cseréjére, útikönyvek, tájékoztatók, képeslapok és fényképek biztosítására mindkét intézményben.
A városi könyvtár épülete Keravában A második napon reggel Kerava Városi Könyvtárának megtekintésére indultunk vonattal és rövid utazás után a szakadó hóesésben a város hatalmas könyvtárát ismerhettük meg. Modern épület, hatalmas alapterület, amelyben a városi és a mellette fekvő főiskolának a könyvtára került elhelyezésre. Teljesen számítógépesítve, ahol az olvasó még zárás idején is le tudja adni a visszavitt könyveket egy kis ablakon át. A számítógépes rendszer igazolja a visszavételt, és a futószalag kódok szerint szétosztja a könyveket ládába, ahonnét a könyvtárosoknak csak polcra kell rakni. (Alapáron, ötvenezer euróért beszerezhető!) Gyönyörű gyermekkönyvtári részleg található benne, külön foglalkoztató szobával, bábszínházzal (ez szinte mindenhol megtalálható – a gyermekek láthatóan nagyon fontosak a finn társadalom számára).  A keravai könyvtár kölcsönzési központja, háttérben az önkiszolgáló rendszer
Délután Tuusula város könyvtárának (mindkettő közepes nagyságú város Järvenpää és Helsinki között ) épületét tekintettük meg, amelyet a buszpályaudvar épületéből alakítottak át, de tökéletesen tervezett könyvtár benyomását kelti. A működtetési rendszere hasonló az előző kettőhöz, azonos számítógéprendszer, azonos program, aki egy könyvtárban járt, mindenhol ugyanazt a működési gyakorlatot tapasztalhatja. Az emeleten a kézikönyvtár található, s benne szabadpolcon elhelyezve a képviselőtestület által hozott jogszabályok, bárki számára olvashatóak. A könyvtár biblióbuszt is üzemeltet, amelyet a többi könyvtár igénybe vehet és kérheti, hogy a városában hetente egyszer álljon meg az olvasók rendelkezésére. Ez a szolgáltatás évi egy millió feletti összegbe kerül az igénylő városoknak. 
A tuusulai könyvtár kölcsönzési részlege Finnország az első skandináv állam, ahol már 1928-ban közkönyvtári törvényt alkottak, melyet többször módosítottak, de alapelvei példamutatóak: A könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása helyhatósági kötelezettség; a könyvtár a helyi alapszolgáltatások egyike; a könyvtárhasználat és kölcsönzés a könyvtári tagok számára ingyenes. 
A kézikönyvtári terem Tuusulában Nem árulunk el titkot, hogy csak irigykedni lehetett a három megtekintett könyvtár lehetőségei miatt, amelyek messze meghaladják a magyar városi könyvtárak helyzetét. Noha Finnország rendkívül drága ország, a pénzügyi arányokban ez nem jelenik meg. Järvenpää és Vác hasonló nagyságú, lakosú város, tehát a lehetőségek hasonlóak lehetnének. Néhány sokkoló szám, a működés bemutatásához (egy eurót 250 forintként átszámolva): A könyvtár teljes költségvetése nagyjából azonos létszám mellett 391 millió / nálunk 95 millió Ft. Állománygyarapítási keret 54 millió / nálunk 12 millió Ft. Egy könyv átlagára náluk 8 ezer, nálunk 3 ezer Ft, de a kötésük klasszisokkal jobb. A költségvetésükből százmillió forintot használnak fel az épület működtetésére és karbantartására, nálunk ez pár millió forintot jelent. Fontos momentum a működésben – a teljes költségvetés 40 %-át biztosítja a helyi önkormányzat, ám 60 %-át pedig az állam adja! 
A kölcsönzési rendszer tanulmányozása a vendéglátók könyvtárában Ami a számunkra leginkább szokatlan volt (sajnos!), az emberek bizalma egymás iránt, a működő rendszer iránt, ahol fel sem merülhet sanda szándék. Az olvasók nem lopnak könyvet, nem tépnek ki oldalakat újságokból, könyvekből – mert nem szabad, tehát nem is teszik. A társadalom írott és íratlan szabályait az őslakosok csakúgy, mint a bevándorlók betartják. A fenti városok mind az 1,5 km széles és 8 km hosszú Tuusulanjärvi (Tuusula-tó) partján fekszenek, amelyek a huszadik század finn kultúrtörténetben jelentős szerepet játszanak. Írók, zeneszerzők építettek házakat és telepedtek le e csendes-békés vidéken. Itt töltötte életének utolsó éveit a nagy finn író, Aleksis Kivi, itt lakott Juhani Aho író, J. A. Erkko költő és az említett Jean Sibelius zeneszerző Ainolában. 
A Tuusula-tó télen, hó és jég alatt A szakmai program mellett megtekintettük a Tuusula-tó partjának jeles múzeumait, a Lotta Múzeumot, ahol világháborús kiállítás látható; egy emlékhely, a veteránok kirándulásának célpontja. Pekka Halonen festőművész lakóházát, amelyben emlékmúzeumot rendeztek be, de megismerhetőek itt a finnek hétköznapi életének eszközei, tárgyai. A művész munkásságát bemutató albumot ajándékként hoztuk a városi könyvtár gyűjteményébe. 
Pekka Halonen festőművész háza, amely ma emlékmúzeum Fotók: Mándli Gyula
Finn téli tájak:



 |