|
Rovásírásos helységnévtábla Vácrátóton |
|
|
 Göd és Kosd után április 26-a óta már Vácrátóton is rovásírásos helységnév-táblákat helyeztek ki. A település két végére kikerült fatáblát Juhász András váci fafaragó készítette. Az ünnepélyre az Őrbottyán felőli helységnévtáblánál zajlott,ahol Szakács Gábor,a „Forrai Sándor” Rovásíró Kör egyik alapítója felolvasta a Székely Nemzeti Tanács alelnökének, Borsos Gézának az üzenetét. |
|
Ezt követően zenés-verses műsort adtak elő a helyiek és a környező település érkezett előadók, majd Kovács József plébános megszentelte a táblát. A program a helyi Gárdonyi Géza Művelődési Házban tartott jótékonysági esttel zárult, amelynek bevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta meg.
A magyar rovásírást már a honfoglaló őseink is használták,de eredete ennél jóval korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta,hogy általában fába(botra), ritkábban kőbe vésték illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege,mert ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni,mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az úgynevezett csoportjeleket és rövidítéseket. A balról jobbra haladó írás pedig abból fakad,hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani és jobb kézzel balra haladva írni.
Manapság a rovásírás újra terjedőben van,elsősorban a székely – magyar módja.
Inkább titkosírásnak használják, (az iskolában gyerekek „puskázásra”) ,egyetemista körökben terjed leginkább,valamint olyan körökben, akik számára a rovásírás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. Fotó: Belán Tibor |
