Nagy dolgok vannak égen és földön a váci önkormányzati rögvalóságban, ezerrel megy a látszatmunka. A sajtóvilágban, a közösségi médiában különösen hasítani látszik a szivárványos csapat. Ám lépten-nyomon lelepleződnek a csúsztatásaikkal, hazugságaikkal, a velük ellenkezőkkel szembeni gyűlölködő acsarkodásaikkal. Nyomtatott tehetségtelenségükre ékes példa, hogy a Váci Hírnök (a megújult címlapon hírnök, kis kezdőbetűvel) című, közpénzből kiadott, önkormányzati újság két lapszám óta új seprűje – aki nem más, mint a közpénzből agyontámogatott Váci Naplós Furucz Anita – keze munkájának nyomán a megváltoztatott címlapon egy rutintalan olvasó csak keresve találja meg, hogy a városháza agitprop prospektusáról van itt szó – oldalra kell dőlni ehhez…
Vicsek Ferenc
Egyszer régen, egy réges-régi galaxisban még viszonylag színes volt a sajtóvilág Vácott, de legalábbis mértéktartó a döntéshozó pozíciót elnyerő többség és az ellensúlyként legalább annyira megbecsülendő ellenzék hangjának hallatása kapcsán. Na, az a világ – remélhetőleg csak átmenetileg – elmúlt a szivárványkoalíciós összeborulás hatalomra kerülésével. Azóta a közpénzből fenntartott önkormányzati médiafelületek az ellenzékieket csak szapulják, miközben igyekeznek valamiféle teljesítményként propagálni a hatalmasságok semmittevését-tehetségtelenségét, illetve kimagyarázni a mutyizásnak tűnő ügyintézéseiket. Nézzük – egyelőre csak az idei, eddigi lapszámokat górcső alá véve –, kinek ment neki az ellenzéki oldalról az összefűzött, postaládákba dobott, önkormányzati nyomdai hulladéktermék. A legutóbbi, májusi kiadásban valamiféle vizsgálati…
Az elmúlt időszakban több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a Váci Dunakanyar Színház jelenlegi vezetése alatt elvesztette kiemelt minősítését, a korábbi szakmai és gazdasági eredményektől messze elmarad a Vácon megszokott színvonal. Ezen természetesen a pandémiás helyzet sem segített, de ezek nem igazolhatják azokat a szakmai döntéseket, amelyek a váci teátrumban történtek. A színház és a város vezetése ahelyett, hogy ezzel szembe állított volna bármilyen tényt! pozitív kommunikációt, jött egy Mércében megjelent írás, vélemény. Vélemény? Véleménye ugye mindenkinek lehet, maximum nem érdekli a többieket… A vélemény lényege, hogy azt saját gondolataink alapján, végül legtöbbször szubjektív alapon alkotjuk meg egy adott…
Az ESTV 2020. november 25-én sugárzott Nagyító című műsorában Vicsek Ferenc kérdezte Matkovich Ilonát az elmúlt évről. A megtekintés után – amit feltétlenül ajánlunk mindenkinek –, az volt a legfeltűnőbb számunkra, hogy a beszélgetést vezető balliberális újságíró, aki ráadásul tanácsadói bérezésben is részesül ettől a vezetőtől, a köztük működő remek kémia ellenére is olyan kérdéseket tett fel a polgármester asszonynak, amelyre vagy nem sikerült neki őszintén válaszolnia, vagy kikerülve elmaszatolta a tételes feleletet, vagy egyszerűen csak nem válaszolt rá. A riporter első kérdése az volt, hogy hogyan élte meg az első évet, mi volt a legnehezebb? Öt év képviselőség után…
Ön már hallotta Vác szóvivőjét megszólalni? Ha nem, nincs egyedül. Ugyanakkor Vicsek Ferenc baloldali újságíró vállalkozói szerződésében szerepel, hogy anyagokat gyárt a szóvivőnek. De vajon kinek gyárthatott és milyen anyagokat? Úgy látszik, Matkovich Ilona már nem bízik a váci újságírókban, ezért legújabb magyarázkodó és mellébeszélő interjújához a budapesti Vicsek Ferencet hívta riporternek. Ezek szerint már a polgármester is látja, hogy nagy a baj, ezért csak olyan ember tud neki kedves kérdéseket feltenni, aki nem szembesül a napi váci valósággal, az elhanyagolt közterületekkel, a sorozatos törvénysértésekkel, a közétkeztetési és egyéb botrányokkal. Vicsek Ferenc akkortájt volt jól futó baloldali újságíró a Klubrádiótól…
Vicsek Ferenc balliberális újságíró a várossal kötött szerződése alapján köteles volt ellátni a városi szóvivő, a kommunikációs munkatárs számára háttéranyagok elkészítésének feladatát. E határozott időre kötött szerződések tanúsága szerint az egyre magasabb összegű közpénzre kötött megállapodások nem elhanyagolható hiányossága, hogy semmi jelét nem látjuk annak, hogy lenne olyan szereplője a városházának, aki a szóvivő, illetve a kommunikációs munkatárs lenne. A jelek szerint mégis csak lennie kell valakinek, akit egyik írásunkban egy ismeretlen „kopasz cenzor”-nak neveztünk, hiszen keze munkájának eredménye gyakran kézzelfoghatóan megmutatkozik a város közéletében, hihetetlen munkabírással váciakat tilt le Vác közösségi oldalairól, azonnal reagál karaktergyilkos stílusban a városházakritikus hangokra,…