Hónapok óta nézem a megújuló Márvány tér munkálatait az erkélyemről. Lassúra sikerült ez a megújulás. A Facebook-on beharangozott zöldítések és közösségi tér kialakítása úgy látszik elmaradt, hacsak nem közös fűnyírásra hívnak minket a tér közepére. Pár napja még azt hittem, hogy virágokat ültetnek oda, de most már úgy látom, a csökkentett költségekből füvesítés lett. Innen fentről nézve még fantáziátlanabb ez az új burkolat. Nem igaz, hogy egy kis ráfordítással ne lehetett volna színt vinni bele. Az érthetetlen az itt élőknek, hogy a 2. út felőli sövényeket miért kellett eltávolítani. Ettől kezdve minden por a térre zúdul. Ha valaki leül itt,…
Márvány tér
Nyilván nagyon sokan emlékeznek még rá, hogy immár több mint két évvel ezelőtt, az akkori augusztus 20-ai városi ünnepségen a szónok felhívta a figyelmet, mennyire méltatlan állapotban van a köznyelvben márványtérként emlegetett Szent István tér. A brutálisan tehetségtelen mostani városvezetés rá is harapott az ötletre, hamarost hivatalos programjukba vették a felújítást. Aztán az idei nyárig jóformán semmi nem történt látszólag (bár állítólag nagyon komoly társadalmasításra* bocsáttatott a projekt, hogy milyen legyen a hely, meg valamiféle terv-pályáztatásról is kommunikált a városházára becsatolt lakájmédia, csilli-villi tervrajzok elkészültéről is hallani lehetett), bizonyára ezen széltolások miatt (is) egyre csak húzódott a konkrét munka. Ehhez…
Ha a folyamatos emlegetéshez képest meglehetősen késve is, de azért csak-csak elkezdődött és immár javában tart a Szent István tér, közkeletűbb nevén a Márvány tér felújítása – megkérdeztük hát a beruházással kapcsolatos várakozásairól, érzéseiről a valódi ötletgazdát, Meláth Attilát, a Váci Baptista Gyülekezet lelkészét. – Valóban, a 2020-as augusztus 20-ai ünnepségen úgy fejeződött be a beszéd, hogy akinek tetszik a tér felújításának gondolata, az tapsoljon, akinek nem, az fütyüljön, erőteljesen a taps volt a jellemző, s így, utólag visszagondolva is ez egy elég célba találó ötlet és mondat volt, amiről egyébként senkivel nem egyeztettem előzetesen. Aztán az ünnepség utáni két…
Azt lódítja Ferjancsics László harmadik számú alpolgármester, a választókörzet képviselője, hogy csakis az új városvezetés biztosítja a forrást a Rádi út nagyjából két hete elkezdett részleges felújításához. Ezzel szemben ugyebár az az alap, hogy potentáték természetesen nem a saját zsebeikbe nyúlnak – nemigen szokásuk adakozni, annál inkább a lakosságtól kuncsorogni. Valójában az a helyzet, hogy Matkovich szivárványos kórusának siránkozásával szemben szó sincs itt az önkormányzat kivéreztetéséről, igenis van pénz a városi kasszában iparűzési adóbevételből, jut belőle különböző beruházásokra is, a városházától kezdve a Márvány téren át a Rádi útig például. No de a beruházás finanszírozási vetületét zárjuk is le azzal,…
Ahogy elvileg adottak lennének Vácon a demokrácia keretei, úgy a „Márvány teret” is immár körbekerítette az önkormányzati építtető, jelezve, hogy munka zajlik. Nem szeretnének a váciak olyanok lenni, mint a kormány ellenzéke, amely azon fáradozik folyamatosan, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekik. Tehát senki nem drukkol a városunkban azért, hogy ne tűnjön el végre Vác bokatörő szégyenfoltja, de a kerítés mögött eddig a polgárok annyi tevékenységet láthatnak, mint amit majd’ három év alatt produkáltak a baloldali Összefogás tagjai. Érdeklődve várja a város lakossága, hogy sikerül-e valamit bizonyítani a választók felé, talán a harmadik év vége felé ezúttal…
Több mint egy hónappal ezelőtt adtunk utoljára helyzetképet a siralmas látványt nyújtó Márvány térről, de azóta nagyon sok minden történt ezen kiemelten fontos és forgalmas hely megújulása vonatkozásában, konkrétan látszatra annyi, hogy eltűnt a részleges térfeltörés helyét elkerítő, arra figyelmeztető hevenyészett kordonozás – na, gratulálunk! Május 27-én többek között ezt írtuk: „Ha csak a városházi sajtóból tájékozódhatnának a váciak, akkor úgy tudhatnák, hogy a Márvány téren töretlen a »felelős városvezetés« felújítási hevületéből fakadó munkálkodás…” De most újra leírjuk, mert nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ez sem a múlt hónap végén nem volt igaz, sem semmikor azóta, hogy Matkovich polgármester asszony…
Matkovich Ilona 2021. február 7-én vállalta, hogy megnyitják 2021. augusztus 20-án a megújult Szent István teret (Márvány tér) – közölte a váci Fidelitas a közösségi oldalán. Ez nem történt meg. A legutóbbi munkálatot is csak a DMRV Zrt. egy szerződött partnere végezte. Ez még mindig nem a felújítási munkálat, hanem egy azt megelőző. A városháza nem tartotta be az ígéretét… Ismét!
„Mondja már, bátyuska, miért van itt felszedve ez a néhány flaszterdarab, minek kerítették el ezt a kőrakást, talán végre történik valami ezen a téren?” – kérdezte egy jóembertől egy valamelyik nógrádi falu felé utazó batyus anyóka a váci buszpályaudvarnál, konkrétan a Márvány térként emlegetett placcnál. „Á, dehogy, nénike, itt évtizedek óta semmi lényeges nem történik, dílerezés, üvegtörések, verekedések persze sokszor előfordulnak, engem is lecsaptak már párszor, de amúgy a helyzet változatlan” – válaszolta a szemmel láthatóan hajléktalan sorsú megszólított. Ha csak a városházi sajtóból tájékozódhatnának a váciak, akkor úgy tudhatnák, hogy a Márvány téren töretlen a „felelős városvezetés” felújítási hevületéből…
Már lassan két éve annak, hogy megígérte a váci városvezetés, hogy elkészül a Márvány tér felújítása. Nemhogy nem készült el, de még el se kezdték. Ez még mindig csak hagyján, de időközben már hétszeresére emelkedett a felújításra szánt összeg. Már többször beszámoltunk arról, hogy bár minden év augusztus 20-án megígérik Inotayék, hogy rendbe teszik végre a Márvány teret, eddig egy kapavágás sem történt. A terv az volt, hogy többek között közadakozásból és közösségi munkával újítják fel, mielőtt valaki a nyakát töri a szinte balesetveszélyes téren, de ez nem jött össze. A rendbetételhez szükséges összegről többször is tárgyaltak a képviselők, elképesztő…
Maradjunk annyiban, hogy a majdnem osztrák kisvárosunk aligha bocsátkozhatna versenybe az adventi utcaképi szépségverseny terén sem, lássuk ebből a szempontból az úgynevezett márványteret – vetette fel olvasónk a VO-nak küldött levelében, amelyet az alábbiakban folytatunk. Ugyebár arról a térről beszélünk, amelynek felújítását – némi külső sugallatra – nagyjából több mint két évvel ezelőtt a városvezetői erényekben oly csekélykének bizonyuló, de a szivárvány színekben sorscsapásszerűen sokszínű döntéshozói igen erőst elhatároztak és megígértek. Arról a térről van szó, amelyet elsőként közadakozásból – nagy szakértelemmel – 10 milliós beruházásként szerettek volna kicsinosítani, és amelynek a költségvetését közben – ismét nagy szakértelemmel – 74,2…