Péntektől három napon át rendezi meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. Az MME 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett szinkron felmérését, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak – áll az egyesület közleményében. Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van, amelyeken legnagyobb számban rétisasok figyelhetők meg, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen…
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely szerint a faj megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben felidézik, hogy az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen…
Téli madárles címmel második alkalommal hívja az érdeklődőket kilenc héten át tartó országos madárszámlálásra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A december 28-án kezdődő és 2024. február 28-ig tartó akció célja a lakosság bevonása a környezetükben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” jellegű adatgyűjtésbe – közölte az MME. Mint írták, Magyarországon tavaly volt az első, téli madáretetőket és ezek környékét célzó lakossági adatgyűjtés. A 121 faj 85 750 egyede között a mezei veréb, a széncinege és a házi veréb volt a három leggyakoribb. Az adatok beküldését az MME által fejlesztett, Android és iOS rendszert használó telefonokon…
Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. A dokumentum emlékeztet: Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél…
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy a kerti munkák során a lombhalmokat és rőzserakásokat ilyenkor csak óvatosan szabad megbolygatni az emlősök érdekében. Az MME közleménye szerint a kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, akiknek téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy a munkák első…
A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges. Éppen ezért ennek semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Mint írják, a vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek: kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen); növeli a zsúfoltságot és a madarak…
Mutatjuk a Pest vármegyei helyszíneket. A programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így a hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A Pest vármegyei helyszínek: Sződliget, Duna part: szeptember 30., szombat 9 óra program : madármegfigyelés, rövid séta a Duna partján, bemutató gyűrűzés találkozó: 9:00-kor, Sződliget buszmegállónál, a Mátyás király úttal szemben 2. Püspökhatvan, Sinkár-tó: szeptember 30. szombat, 9 óra program: madármegfigyelő séta, bemutató madárgyűrűzés, pelék az odúkban találkozó: Püspökhatvan Acsa felőli…
Az elmúlt hetekben déli vándorútjukra készülő, népes molnárfecske csapatok jelentek meg a villanyvezetékeken. Azonban jobban belegondolva, nem is voltak olyan sokan a korábbi időkhöz képest. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a hazai fecskeállomány mintegy 62%-a eltűnt 2000-2010. között. Orbán Zoltán elmondta: félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról. 2010-ben az év madarainak választották a fecskéket, amelyek megmentése érdekében sikeresen fogott össze az egyesület a médiával és a lakossággal. Az állomány drasztikus csökkenése ennek hatására megállt és stabilizálódott, de a fecskéket fenyegető veszélyek nem hárultak el. Orbán Zoltán szerint elképzelhető, hogy a következő évtizedekben folytatódik nemcsak…
A népi hagyományok szerint Szent István napján szoktak délre indulni a gólyák. „Ha korán indulnak a gólyák, hideg lesz a tél” – tartja egy népi megfigyelés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írásaiból kiderül, hogy a gólyák általában augusztusban szoktak csapatokba verődve gyülekezni, táplálkozni, hogy aztán együtt átrepüljenek Afrikába. Először a Földközi-tenger partvidéke mentén vonulnak a Boszporusz fölött, aztán a Szuezi-csatorna környékén kelnek át a Föld harmadik legnagyobb kontinensére. A madarakat évről-évre azért tesznek meg akár több ezer kilométert is, mert a hideg európai tél során a táplálékuk – különösen a kisállatok, a rovarok és a halak – nehezen hozzáférhetők. Afrika…
Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot önkormányzatok részére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szeptember 15-i határidővel – írja az MTI. A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök (odúk, odútelepek). A pályázatban való részvételnél nem feltétel, de előnyt jelent, ha a település rendelkezik természetvédelmi, és/vagy biodiverzitási stratégiával, illetve rendelkezik bármilyen saját természet- vagy környezetvédelmi rendelettel, vagy ha az önkormányzati alkalmazottak között van természetvédelmi referens. A nyertes pályázó többek között egy Madárbarát kert tanösvényt kap. A pályázatot…