A 11. századi Árpád-házi uralkodók sorában sajnálatosan sohasem kapott nagy figyelmet I. Géza, az emlékezetét nyilván öccse, I. (Szent) László alakja borította árnyékba. Pedig a királyként csupán három esztendőn át uralkodó idősebb herceg kulcsfontosságú az Árpádok ezen ágának hatalomra kerülése és későbbi története szempontjából is, hiszen ő volt az, aki elűzte Salamont és az ő utódaival folytatódhatott tovább a Turul-nemzetség históriája. Történelmi személyét a magyar nemzet szintjén sajnálatosan Vácon kívül méltatlanul kevés érdeklődés övezi. I. (Magnus) Géza (Lengyel Királyság, 1044 körül – Vác, 1077. április 25.) Árpád-házi magyar király 1074 és 1077 között uralkodott. I. Béla király legidősebb fia volt,…
helytörténet
Alig több mint egy hónap múlva – a tervek szerint június 27-én – kezdődik a Memento Mori című kalandfilm forgatása. Az egész júliusban tartó filmfelvételre szereplőket keresnek az alkotók. Városunkban a Fehérek temploma kriptájában 1994-ben felfedezett, 264 múmiát magába foglaló temetkezési leletegyüttes napvilágra kerülésének történetén alapuló Memento Mori című kalandfilmben részt venni egy vácinak igazán nagy kaland lehet. Az alkotók most e játékfilm Vácon forgó jeleneteihez keresnek háttérszereplőket. A válogatás és a fotózás INGYENES. Aki kedvet érez a forgatáshoz, válaszoljon az alábbi kérdésekre és menjen el a lefoglalt időpontban egy fotózásra. Időpont: 2022. május 29. vasárnap 10:00-18:00 között (időpontfoglalás alapján)…
Ez a Petőfi idézet jutott eszembe, mikor barátaimmal az 1849-ben a váci csatában elesett honvédek sírjainak felkutatását és rendbetételét határoztuk el. Sajnos lassan a feledés homályába vesznek a hősök nevei. Sírjaikat jelenleg ellepte a gaz, a sírkövek besüppedtek a földbe. A nevek olvashatatlanná váltak. A váciak közül már csak kevesen tudnak a honvédtemetőről. A meghalt honvédeket a csata közelében, az alsóvárosi temetőben hangolták el. Később emlékoszlopot állítottak a síroknál a hősök tiszteletére és szemközt a 2-es főút mellett – Kossuth kezdeményezésére – még egyet. Ez utóbbi emlékoszlop ismertebb a város lakossága körében. A Váci Nemzeti Kör lelkes fiataljaival egy tucatnyian 2021.…
A képen legelöl a hunok hatalmas eurázsiai királyának, Attilának a szobra látható. A várfalon a Turul-nemzetség egyik szentéletű sarjának szobra áll, I. Géza királyé, aki maga is éppen Attilától származtatta a családja, az Árpád-ház eredetét. Mögötte a napfényben szikrázó fehérben pompázik az egykori ferences templom és kolostor (a mai, méltóképpen elnevezett Kilátó), amely arra a helyre épült, ahol egykor Gézának és testvérének, a későbbi Szent László királynak egy szarvas jelent meg, amelynek agancsán gyertyák világítottak, amit isteni jelnek tekintettek, ezért is építtették ide Vác első templomát, a Boldogasszony székesegyházat… Csodás égi jelek történtek e helyen, amelyet az ezer esztendő alatt…
Száz éve annak, hogy a kivitelezők valóban erőteljesen belekezdhettek a későbbi Forte-gyár felépítésébe, a város új gyárában 1922. március 19-én indult meg a termelés. Az üzem nagyon sokaknak adott munkát működésének évtizedei alatt, sokaknak a Forte volt az egyetlen munkahelyük aktív éveikben. Bár – az első világháború miatt – a gyárépítés csaknem egy évtizedig elhúzódott, ehhez képest már sokkal hosszabb időszak az ipartelep agóniája, csak remélni lehet, hogy jön még jobb idő, no meg azt is, hogy legalább nyomokban megőrződnek épületek, megbecsült ipartörténeti hagyatékként. KODAK Az előzményekről: A Kodak Ltd. illetve a magyar kormány illetékesei 1912-ben kezdtek tárgyalni egy…
Szerkesztőségünk utánajárt a dualizmus korának egyik nagy alakja, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) kalandos, szinte már-már romantikus regénybe illő életútjának, amely néhány pontján Vác városához is kötődött. A magyar sporttörténet e szupersportolója elsőként úszta meg a Vác-Budapest (Margit-híd) közötti több mint 30 km-es távot és számos lapjának egyike volt az 1893-ban alapított Váci-Futár. Székelyhidi Szekrényessy Kálmán 1846-ban Budapesten született. Apját, Szekrényessy Józsefet, „kis Széchenyi”-nek hívták Budapesten, akinek rengeteg ember köszönheti az életét, hiszen az 1848-as szabadságharcot követően sokakat megmentett a kivégzéstől. Széchenyi István egyik belső bizalmasa, később Budapest első jegyzője volt. A kis Kálmán tanulmányait a Nemzeti Zenedében (Régi Zeneakadémia) kezdte, később…
Vác Város Levéltára közölte nemrégiben ezt reneszánsz festményt, amelyről a legkorábbról ismert váci polgár, Wolfgang Eisen tekintete néz vissza ránk. Van valami megrendítő az 56 esztendős korában ábrázolt, tiszteletre méltó honfitársunk portréjában. Halála előtt egy esztendővel készült ez a festmény, egy feltehetően teljes és sikeres élet alkonyán. A szemlélő számára nem kétséges, hogy ez a kékszemű, elszánt tekintetű férfi, sokak szerint nem feltétlenül léleképítőnek tartott kereskedő szakmája ellenére, jó ember lehetett. A bajorok életrajzai (Biografien Menschen aus Bayern) oldalról annyit tudhattunk meg róla, hogy a sikeres kereskedő családból származó Wolfgang Eisen szülővárosából fiatalon Nürnbergbe, a szabad, birodalmi kereskedelmi központba költözött.…
A Hungaricana szolgáltatás a közös múltunk kultúrkincseinek kimeríthetetlen tárháza. A nemzeti gyűjteményeinkben fellelhető történeti dokumentumok mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon válnak itt hozzáférhetővé. Ezúttal a Hungaricana régi váci térképein fellelhető utcákon való barangolásra hívjuk olvasóinkat. Az 1863-as váci úrbéri térképeket gyűjtöttük ki ezúttal. A térképek azért készültek, hogy az állam tisztában legyen a váci földesúri, volt úrbéri és szabadosok birtokainak nagyságával, adózóképességével. A térképek finom rajzolattal mutatják meg a város korabeli vízrajzát a Duna folyásával, a patakokat, a telkek helyrajzi számait, a templomokat, utcaneveket, a romantikus Fazekas, Hattyú, Csillag, Paradicsom, Pintek utcákat, a temetőket, kőkerteket, a Vörösházat, a…
Vácon, a Papvölgyben a Szőlővessző utca és a Papvölgyi út kereszteződésében áll egy szép kőkereszt. Történelmi és földrajzi tényekről tudna beszámolni, ha megszólalna. A hívő emberek tudnak vele beszélni és ő válaszol. A II. világháborúban a front elől, Budapestről menekült emberek e kereszt körül, hívő szívvel imádkoztak megmenekülésükért két bombázás között. Meghallgatást nyertek, néhányan mindmáig gondozzák, virággal díszítik. A Rákosi éra ideje alatt le kellett volna rombolni, hisz „rontotta” a táj szépségét, az emberek öntudatát. A térképészek mentették meg a pusztulástól, mert meghatározó, fontos tájékozódási pontot jelez. A kereszt áll, kitárt karjával üdvözli az arra járókat, akik már nem mind…