Vác Online



KERESÉS

Elismerés
 
 Média-díjban részesítette kollégánkat a PMRFK!
 

Támogatók:
 
Zollner Elektronik AG

BioTechUSA

hitelmindenkinek.hu





Barna Party Lovarda

Barna Party Kisvendéglő - Verőce

Keresőoptimalizálás

Toperini Ipari Park
 

Médiapartner:
 
 

CÉGINFÓ
HÍREK
Aktuális | Események | Térségi hírek | Kultúra | Egyház | Sport | Oktatás | Kék hírek | Látszódj VELÜNK! 2019

 
A mellimplantátumok története Nyomtatás E-mail
2014. júl. 13.
A formás, telt keblek mindig is a hölgyek vágyai közé tartoztak. Nem csak napjainkban foglalkoztatja azonban a nőket és a szakembereket is a mellek átalakítása, szebbé, vonzóbbá tétele, hiszen a nőiség szimbóluma a csábítás egyik alapvető eszköze. A drfalus tapasztalatai is azt mutatják, hogy a mellnagyobbítás manapság az egyik leginkább keresett plasztikai beavatkozás, melyet egyre többen választanak az önbizalom helyreállításának érdekében. A mai korszerű szilikon implantátumok előtt azonban számos anyaggal próbálták a szakemberek megoldani, hogy a hiányzó domborulatok helyett formás idomoknak örvendhessenek a nők.

A mellimplantátumok története az 1890-es évekig vezethető vissza, amikor elsőként paraffin befecskendezésével igyekeztek a mellnagyobbítást megvalósítani. A kísérletről egyértelműen elmondható, hogy rossz választás volt, ugyanis a mellek érzéketlenné váltak az anyag hatására, sőt fennállt a fertőzések és daganatok kialakulásának kockázata is. Mindezek ellenére csak harminc év elteltével vetettek be új módszert a cél érdekében, ez pedig nem volt más, mint a saját zsírral történő mellnagyobbítás. Az elkövetkező húsz évben a szépülni vágyók ezt választották, pedig a zsír sok esetben felszívódott, ami a mellek torzulásával is járt gyakran.

A világháború idején is mutatott némi fejlődést a terület, ekkor ugyanis a japán prostituáltak szilikon befecskendezésével szerették volna elérni a teltebb formákan annak érdekében, hogy az amerikai katonák körében kelendőbbek legyenek. Az 1950-es években kipróbált anyagok, a nejlon, a poli-vinil, a poluretán, sőt, üvegből, gyapjúból, elefántcsont golyókból készült implantátumok is szerepeltek az alkalmazottak listáján, ám ezek sem bizonyultak ideálisnak, hiszen eltorzultak, eltávolításuk pedig gyakran ütközött akadályba, ugyanis a szövetekkel összeforrtak. Ez utóbbi vezetett végül a szilikon implantátum kifejlesztéséhez.

Az első, szilikongumiból készült, szilikon zselével töltött implantátum Thomas Cronin és Frank Gerow nevéhez fűződik, s beültetésére 1962-ben került sor. A általa jelentett egészségügyi kockázat miatt azonban betiltották. 1992-ben az USA egészségügyi hatósága szintén a betiltás mellett döntött, de mivel egyértelműen nem tudták bizonyítani az egészségre káros hatást, így használták, és folyamatosan fejlesztették azokat. Egy alternatívát kínált a steril sóoldattal töltött implantátum, melynek története 1965-ig vezethető vissza, és a 90-es években Amerikában nagy népszerűségnek örvendett.

A drfalus.hu szakemberei egyetértenek abban, hogy a mellnagyobbítás napjainkra elérte mind a felhasznált implantátumok anyagát, mind a sebészeti eljárást illetően azt a szintet, melyről egyértelműen állítható, hogy biztonságos. Az alkalmazott érdes felszínű anyagoknak köszönhetően a tokzsugorodás megelőzhető, így bátran letehetik voksukat ezek mellett azok a hölgyek, akik formás keblekre vágynak. Hosszú utat tett meg tehát a mellimplantátumok fejlődése a mai állapotig, ez is világosan mutatja, hogy a nők mindig is szebbek, vonzóbbak kívántak lenni. A nőies megjelenés mára nem pusztán álom azonban, hiszen a tudományt a szépség szolgálatába állítva lehetőség nyílik a keblek méretének, formájának igény szerinti igazítására.
Megosztás
 




 










APRÓK

KÖZÉRDEKŰ

Mi Újság?

Írja meg,
s mi hírbe hozzuk!

Ha tud bármilyen
történésről, amiről
mi nem értesültünk
írja meg nekünk!

Hírmondó e-mail



   Beállítás kezdőlapnak |  Hozzáadás a kedvencekhez |  A lap tetejére  
   Impresszum |  Médiaajánlat |  Jogokról |  Adatkezelésről |  Chat szabályzat