Az oktatási, valamint a közművelődési és közgyűjteményi intézmények mindegyike a jogszabályokban rögzített módon működik. Ehhez a bizottság átnézte és jóváhagyta a szükséges dokumentumokat (házirend, szervezeti és működési szabályzat), s ezek alapján folyik a munka. A bizottság számtalan esetben tartott kihelyezett ülést, melyek révén a bizottság tagjai jobban megismerhetik az intézményekben zajló tevékenységet. A helyszínek pedig sok esetben a más fenntartó által működtetett intézmények voltak. Ez azt is jelzi, hogy a városi önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetői, munkatársai mellett jó kapcsolatot alakítottak ki a Pest megyei önkormányzat és az egyházi tulajdonban lévő iskolák és egyéb, kulturális területen működő intézmény vezetőjével. Erről már Ványi Lászlóné beszélt, aki kiemelte: a Pest megyei önkormányzat művelődési, oktatási és műemlékvédelmi bizottságának tagjaként lehetősége volt egyengetni a város és Pest megye között létrejött megállapodás útját. Eszerint a Váci Értéktár és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága között megszületett egyezség (haszonkölcsön-szerződés) megnyugtatóan rendezi a közgyűjtemények sorsát. A Gádor hagyaték a városi önkormányzaté lett, csakúgy, mint a Hincz-gyűjteménynek otthont adó Káptalan utcai épület, míg a megyei önkormányzat birtokába került néhány, a Tragor Ignác Múzeum által használt helyiség. 
A megyei önkormányzat által meghirdetett pályázaton is sikerült jó néhány rendezvény megtartásához pluszforrásokat szerezni. Ezek közül a városanya a cserkésztábort és a Duna-part takarítást emelte ki.
A megyei mellett természetesen a váci önkormányzat is hozzásegítette az intézményeket és a civil szervezeteket rendezvényeik megtartásához. Erről Laczi István vont mérleget. A bizottság átlagosan évi nyolcmillió forintot tudott szétosztani pályázatokra. S bár a szétosztható idén hárommillióval csökkent, a pályázati kedv nem hagyott alább. Átlagosan százhúsz pályázatot tudtak támogatni. Az elnök arról is adott tájékoztatást, hogy az úgymond “kötelező” feladatokon túl felvállaltak olyan ügyeket is, amelyek sok választópolgár óhajával találkozott. Ilyen volt például, hogy az Echo és a Hír tévé adása nézhető legyen a váci kábelhálózaton. A meglehetősen sokrétű feladatok közül kiemelte a Naszály-Galga Térségi Integrált Szakképző Központ létrejöttével és a működésével kapcsolatos kezdeti problémák megoldásának fontosságát. Sokszor foglalkozott ezzel az új intézménnyel a bizottság és sikerült minden felmerülő problémára megoldást találni. A helyzet más volt a kompetencia alapú oktatás bevezetését célzó TÁMOP pályázat kapcsán. A bizottság elnöke elmondta: szakmai oka volt annak, hogy a pályázatot nem sikerült lebonyolítani. Értesülései szerint pedig a kialakult helyzet miatt nem került hátrányba a város, azaz ha esetleg jövőre pályázna az önkormányzat erre a célra, az elbírálás tekintetében “tiszta lappal” indulhat a város.
Mindkét képviselő hasznosnak, eredményesnek ítélte az elmúlt négy év bizottsági tevékenységét és hangsúlyozták a konszenzus fontosságát. Minden eltervezett bizottsági ülést sikerült megtartani, s a legtöbb esetben teljesen egyöntetű döntések voltak, az egyes ügyek miatt esetlegesen kialakult vélemény- és nézetkülönbségek ütköztetése kulturált viták formájában jöttek elő és végül minden ilyen esetben konszenzuson alapuló határozatok születtek, ami az együttműködés hatásosságát jelzi. |
A jelenlegi képviselő-testület szeptemberben ül össze utoljára. Ezt megelőzően azonban a művelődési és oktatási bizottság tagjai kedden, augusztus 10-én rendkívüli ülést tartottak. Az ülést követően Laczi István, a bizottság elnöke és Ványi Lászlóné bizottsági tag értékelte a bizottság elmúlt négy évet sajtótájékoztató keretében. A kulturális és oktatási intézmények működéséhez szükséges összeg és a megfelelő szakmai háttér is biztosított volt.
