Az én világom címmel nyílt meg Molnár Ferenc EFIAP- díjas fotóművész új kiállítása a váci Curia Galériában, augusztus 21-én. A kiállítást Fekete István fotóművész nyitotta meg, közreműködött Péter Pál.
A cím, melyben a művész mintha külön is megerősítené az alkotásaival, illetve az azok tárgyával való összetartozást, egyszersmind kifelé irányul, arra hív, hogy megossza velünk, nézőkkel ennek a világnak egy vékony, ám annál színesebb szeletét. És hogy mit rejt ez a világ? Lírai hangvételű, megejtően szép természetfotókat, aktokat és filozofikus, mély gondolatiságot takaró alkotásokat. Molnár Ferenc a természet kimeríthetetlen szépségeit, a pillanatban föltárulkozó varázslatokat örökíti meg, hazai és egzotikus tájakat, míg egészből kimetszett, különös hangulatú részleteivel gondolatok sorát indítja el.
A képek egy része az emberlét kérdéseit, illetve a világegyetem általános törvényszerűségeit feszegeti. Olykor már maga a cím is összetett asszociációkat hív elő. A Végtelen út csigalépcsője a lét és a természet ciklikusságát, körkörös ismétlődését, s szüntelen körforgását eleveníti meg. A lépcsősoron emberek. Lefelé és velük szembehaladó, homályos, nem egyénített alakok. Az ember; bármelyikünk. Az Élni akarás c. képen buján zöldellő borostyánágak kúsznak korhadt, száraz fatörzsön, majd az Élet és halál c. fotón élettelen fakérgek között ismét feltűnik a hosszú élet szimbólumaként is ismert borostyánlevél. Néhol homogénné stilizált, sötét háttér előtt kontrasztosan rajzolódnak ki az élénk színű motívumok, virágok, levelek. A fotográfia mélyebb mondanivalóját olykor egy-egy érdekes, apró – egészből kiemelt – részlet adja meg, mint például a színes, régi idők hangulatát megidéző Kapu-sorozat esetében is. Molnár Ferenc fotóművész világa szeptember 10-ig megtekinthető.