Ha lehet azt állítani, hogy a műfajoknak is van nemük, a lágy szövésű, régi hagyományokat őrző gobelin, alighanem az iparművészet egyik legnőiesebb műfaja. Hager Ritta gyönyörű, monumentális kárpitjainak meleg szín-harmóniái és lírai hangulatai mindenesetre ezt a nőies lágyságot ébresztik fel. Művei színvilágában a nyugalmat árasztó földszínek dominálnak: barnába, majd vajszínbe forduló, mélytüzű bordók, mellettük néhol az égbolt kék árnyalatai, melyek hidegségét a kék sávok mellett függőlegesen futó, drapp szálak melege oldja. És a legtöbb képen hangsúlyosan jelentkező, tündöklő arany, mely a keresztény szín-szimbolikában önmagában véve is szakrális jelentést hordoz. Hager Ritta most látható munkái (a nagyméretű, teret betöltő gobelinek, melyeket néhány minitextil, valamint egy különleges térplasztika színesít) egyetlen gondolatkörbe illeszkednek; valamennyi az ember Isten-keresésének, s az istennel való találkozásának gondolatiságát járja be. Ezért e szakrális kárpitok mondanivalója - így Karácsony táján – talán még mélyebbé, s ha lehet, aktuálisabbá válik. A művek, mint ahogy a címek gyakran maguk is sugallják, pozitív üzenetet hordoznak: történetesen, hogy az ember nincs egyedül; a Gondviselő jelenléte fény formájában nyilvánul meg az alkotásokon. A Remény esetében például az alsó képmezőn elhelyezett, ég felé nyúló kezeket látunk, miközben a fentről, széles sugárban beáramló fény fokozatosan betölti a teret, és elnyeli a sötétséget. A spirituális fény úját jeleníti meg a Kegyelem és a Folyamat is, míg az egyik legérdekesebb alkotás – a Dobozban nyitva- kétrétegű ajtót mintáz, ahol a sötétség-világosság kérdése átvittebben fogalmazódik meg. Öreg, nyitott fadoboz adja a mű gerincét, rajta kifeszülő textil, közepén arannyal szőtt, boltíves kapuval. A kapu a különböző síkok – az ég és a föld, az evilági és a transzcendens dimenziók – közötti átjáró hagyományos jelképe. Két réteg egymáson: belül zárt, kívül nyitott ajtó, melyek közül az ember maga választ. A mű üzenete – különösen, ha „egymásba olvassuk” a tárlat többi munkájával – egyértelmű. „Ajtód előtt állok és zörgetek”. A szabad akarattal megáldott ember egyéni döntése, hogy a fény felé vezető ajtót kinyitja-e, vagy pedig bent marad a sötétségben. Hager Ritta alkotásai csöndes elmélkedésre hívják a látogatót, Karácsony idején. A kiállítás január 19-ig megtekinthető. Szöveg: Maczkay Zsaklin Fotók: Cservenák Péter |