2016. február 18-án, csütörtökön 18 órai kezdettel kerül a Móricz Zsigmond Társaság és a Madách Imre Művelődési Központ közös szervezésében beszélgetős estet tartanak, melynek vendége Karaffa Gyula a Börzsönyi Helikon alapító-főszerkesztője. Karaffa Gyula beszélgető partnere Kovács T. István ny. újságíró.
Az eseménynek a Madách Imre Művelődési Központ (Vác, Csányi körút 63.) Bénik Gyula terme (4-es) ad otthont a fenti időpontban. Közreműködik: Heinl Éva (versek tolmácsolása) és Kocsis György (zene).
Karaffa Gyula a helyszínen dedikálja második verseskötetét.
A belépés díjtalan!
Karaffa Gyuláról:
Krasznai Gyula néven 1964. 01. 29-én született Nyíregyházán, egy nővére van. Pócspetriben járt általános iskolába, itt nőtt fel igen szegényes körülmények között. (Édesapja 1971-ben elhunyt, édesanyja egyedül nevelte a két gyereket.) Sokat volt egyedül, a nyolcadik osztály végére több száz könyvet olvasott el a falu könyvtárából, sokszor gyertyafény mellett. Talán egyedülálló módon több mint 300 darabos saját könyvtára volt már azokban az időkben, a 70-es évek végén. Nyíregyházán tanult autószerelő szakmát, itt érettségizett, itt dolgozott, katonáskodott, lakott albérletben, majd 1988-ban itt házasodott össze feleségével, Krasznainé Konczili Éva matematika-rajz szakos tanárral. 1989-ben költöztek a Nógrád megyei Nagyorosziba, azóta itt élnek, házat vettek s nevelik egy fiukat és három lányukat. 1988-tól bőrös kézműves munkát is végez, 1990-től doboz-, tok és papucskészítő kisiparos, majd hivatásos őregy elmegyógyító intézetben, de 2006-tól ismét a bőrös kézműves munkát végzi, kézműves foglalkozásokat vezet gyerekeknek-felnőtteknek, piacra, fesztiválokra jár árujával, és 2015-től üzemelteti Nagyorosziban aNyitott Műhely Galériát, egy bőrös kézműves-kulturális közösségi teret, és feleségével a horpácsi Mikszáth-turistaházat. 1980-tól ír verseket. 1987-ben jelent meg először országos lapban, az akkori Mozgó Világban. Tagja volt a nyírségi Írócsoportnak, versei ekkor a Szatmári Szemlében, a Kelet Magyarországban jelentek meg. Létrehozta a Független Én Művészeti Egyesületet, egy antológiájuk jelent meg, amiben több mint 20 fiatal nyíregyházi, vagy környékbeli költő szerepelt alkotásaival. (Tevékenységüket erősen figyelte az akkori Hatalom.) 2002-től 2004-ig a kanadai Kaláka (internetes irodalmi folyóirat) kritika rovatát vezeti. Több internetes irodalmi alkotócsoport tagja ebben az időben. Ekkor vette fel (vagy vissza?) a Karaffa Gyula alkotói nevet (édesapja még ezen a néven született, a család 1953-ban "magyarosított"). 2004-től folyamatosan jelentek meg versei a Palócföldben, (sokszor), a Napútban (sokszor), a Szépirodalmi Figyelőben (kétszer), a Tekintetben (sokszor), a CET-ben (sokszor), az Irodalmi Szemlében (kétszer), a Zempléni Múzsában (kétszer) a Polísz-ban, és egyéb kisebb helyi irodalmi lapban. Szerepelt a Dunakanyar költészetecímű antológiában, a Spangár antológiákban szinte minden évben, a Rebbenő madár és a Dombok mögött című Salgótarjánban kiadott antológiákban! 2003-ban alapítója a Rétsági Spangár András Irodalmi Körnek, tagja a rétsági Kör nevű képzőművészeti csoportnak, tagja a Dunakanyar Népművészeti Egyesületnek, tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek. Négy saját könyve jelent meg eddig, sorrendben: Épphogy csak beszólok... (szólásmagyarázó mesék), Pipafüst(versek), Csunnyamesék (pajzán mesék), Tartozásaim gyűlnek (versek). (Első három könyve teljesen elfogyott!) 2006-ban alapította s indította el útjára a Börzsönyi Helikon nevű internetes irodalmi-művészeti folyóiratot, ami havonta jelenik meg pdf-ben, és ingyenesen letölthető a www.helikon.retsag.net címről. Mindemellett több mint harminc könyvet (többnyire versesköteteket) is szerkesztett s tett nyomdakésszé (így pl. a felvidéki költő-néprajzos-helytörténész dr Csáky Károly utolsó öt könyvét is). Szerkeszti az Oroszi Hírhozó című nagyoroszi helyi újságot.