"2004-ben született fejemben a gondolat egy olyan színpadi előadás összeállításáról, amelyben benne foglaltatik, ami egy Költő megértéséhez elengedhetetlenül szükséges: az élete, költészete és a kornak lenyomata, amelyben élt és versei születtek. Ez a kívánalmam túlmutatott egy egyszerű előadó-esten, vagy pódium előadáson. Az előadásban benne kellett lennie Mindennek, és ennek a Mindennek a megmutatásához mindössze egy ember (én) és némi technika állt rendelkezésemre.
Egy nagy levegővételt követően közönség elé engedtem Faludy Györgyről szóló előadásomat, melynek műfaját VERSSZÍNHÁZként határoztam meg. Az előadás fogadtatása minden várakozásomat fölülmúlta.Az elmúlt idő alatt több mint 50 alkalommal került színpadra a világ különböző pontjain Amerikától Európáig és több fesztivál díját is kiérdemelte. Sőt, azóta egy egész előadássorozattá "népesedett" József Attilát és Radnóti Miklóst bemutató előadásaim társaságában. Munkáim értékének megítélését a közönségre és az utókorra bízom, és ez az oldal arra hivatott, hogy hírüket eljuttassa a magyar kultúra iránt felelősséget érző Olvasókhoz." - vall magáról honlapján (www.turekmiklos.hu) a színész. Turek Miklós versszínházi előadássorozatának 2009. őszén "A szőlőszem" címmel került bemutatásra az a darabja, amelyben Petőfi Sándor életét és költészetét hivatott bemutatni, és amelynek megtekintésére ezúttal a váci publikumnak is lehetősége nyílik, hiszen a színész ezzel a darabbal lép majd fel 2010. március 9-én, kedden 18 órai kezdettel a Váci Egyházmegye közösségi házában, a Credo-ban (Vác, Kossuth tér 4. / Káptalan utca - Piarista utca sarok). *** Turek Miklósnak "A szőlőszem" című előadásáról dióhéjban: "- Petőfi? Én nem szeretem.
- És miért?
- Nem tudom. Mitől ez a majdnem általánosan tapasztalható vélemény nemzetünk talán legnagyobb Költőjéről? Petőfi versei minden évben legalább egyszer megszólalnak állami ünnepünkön, az általános iskolában már tanuljuk az Anyám tyúkját, és később megismerjük élettörténetét is, amely összeforrott a magyar történelemmel. Költészete mégsem vonzó a magyar emberek szemében. 
Elavultnak, sablonosnak érezzük szavait, mert annyiszor és olyan sokféle indulattal töltötten hallottuk már. De valóban idejét múlt-e ez a lánglelkű költőóriás? Valóban nem tud időszerű üzeneteket közvetíteni a 21. század Magyarországának, vagy csak a róla alkotott kép az elavult? Erre a kérdésre kerestem, és keresem a választ Petőfi-előadásommal. Egy olyan filozófiai magasságokban, mélységekben gondolkodó fiatalember portréját szerettem volna megrajzolni az előadásban, aki költészetével megváltoztatta az egész magyar irodalmat, sőt kultúrát. Aki 27 esztendős pályafutása alatt több életnyi gondolatot vetett papírra és életvitelébe is jónéhány emberi életet sűrített, a katonáskodástól, a színészeten át a költő létig és szabadságharcosig. Lángoló költészetében soha nem az uralkodó osztály ízlését szolgálta ki, hanem a szegényebbek életét szerette volna könnyebbé tenni. Szerelme mindig lángolt, hol egy kisleányért, hol a hazáért, de soha nem lankadt. Hazáját rendületlenül szerette és e szeretetből adódóan sokat bírálta tehetetlenségéért. Eközben Shakespeare-t fordított és Hamlet nagy kérdésével, a "Lenni vagy nem lenni"-vel állította párhuzamba saját életének legnagyobb kérdését: "Használ-e a világnak, aki érte föláldozá magát?" Az előadás egy kísérlet, és talán egy meglepően időszerű próbálkozás Petőfi örökké aktuális szavainak újjáélesztésére. Előadássorozatomnak e darabja egy különálló előadás, de a másik három elképzelésével azonosan, egy monológgá összefűzve állítja elénk Petőfi költészetének egy kis szeletét, korának egy darabját és lényének egy szubjektív dagerrotípiáját." (Forrás: www.turekmiklos.hu) Az előadásra a belépés ingyenes!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! |
Turek Miklós színész pályfutása során dolgozott már az Oscar-díjas Szabó Istvánnal, Jancsó Miklóssal, Hegedűs D. Gézával is, színházban megformálta - többek között - a Néma levente (Heltai Jenő: Néma levente), Dorozsmai Pista (Zerkowitz: Csókos asszony), John Buchanann (Tennessee W.: Nyár és füst) figuráját. Játszott a Szabadság, szerelem és a Lora című magyar filmekben; a "Dinotópia", a "Mária, Jézus anyja" és a "Kezdetektől vala" című amerikai produkciókban. Több komoly cég Tv és rádió-reklámhangja volt az elmúlt években. A nagyközönség mostanság leginkább a Budapest Bank reklámkampányának Zoltánjaként ismerheti az arcát. Ő maga azonban valódi hivatásának a magyar költészetnek a közönséggel történő "újra-fölfedeztetését" tartja.
