- Régóta aktuális és megvalósulásra váró projektről beszélünk, amely mások állításával szemben nem, hogy bonyolult, hanem roppant egyszerű és közérthető - tette hozzá a gazdasági vezető, majd folytatta: - A cég ráépítési jogot kapott a Csirkepiacra, nem pedig tulajdonjogot. A terület végig a város tulajdona marad, tehát a cég nem jut semmilyen területi tulajdonhoz a várostól... - Arra kaptunk jogot, hogy a térre megépítsünk egy mélygarázst, amely - mint építmény - a cég tulajdonában marad, a felszín, a terület pedig marad a város tulajdonában.

A képen balról: Slosár Gábor és Steiner Gábor

Mint azt Slosár Gábortól megtudtuk, a beruházást a cég finanszírozza és semmilyen közpénz nem kerül bele - ellentétben Tomori Pál városi képviselő állításával. A cég a későbbiekben bérleti szerződést köt az önkormányzat által kijelölt üzemeltetővel, aki bérleti díj formájában törleszti a hitelt, a tőkét és a fenntartás költségeit egyaránt. A társaságnak így semmi más tulajdona nem lesz, ezért a költségei is egyészen minimálisak.

A gazdasági vezető el sem tudja képzelni, minek kellene nekik egyáltalán egy közterület, így nonszensznek tartja az ehhez kapcsolódó vádakat. Reagált ugyanekkor az elővásárlási joguk kapcsán is, amely miatt szintén érték vádak. Kihangsúlyozta: A cég számára az elővásárlási jog egy biztosíték arra, hogy az úgynevezett Csirkepiac gazdát cseréljen az építés idején. A használatba-vétel után erről a jogról lemondanak - bejegyzésre kerül a mélygarázs.
 
- Ért minket olyan vád is, hogy semmilyen ellenértéket nem szolgáltatunk az építési jogért... Nos, dehogynem. Az ellenérték az, hogy egy kifogástalan, minőségi, a főtér színvonalával összhangban, vagy annál magasabb színvonalon építünk mélygarázst a városnak - érvelt a gazdasági vezető.

A gazdasági kérdések tekintetében Slosár Gábor hozzátette: 37,2 százalékos kihasználtsággal és 240-250 forintos megtérüléssel számolva is jóval kevesebb, mint 20 év alatt megtérül a váci beruházás, amelyet a cég tizenkét hónap alatt kivitelez - az intervallumot azonban növelheti például a régészeti feltárás esetleges elhúzódása, amely az építő cégtől független tényező.
A tavaly ősszel mindkét testületi ülésen többséggel, döntő többséggel elfogadott mélygarázs-projekt 320 új parkolóhelyet ad a városnak a belvárosban megszűnő 250-260 parkolóhelyet maximálisan kiváltva jól megtérülő beruházásként.
A város a céget húsz év elteltével, vagy akár korábban is tulajdonába veheti, névértéken - tette hozzá Slosár úr. Felhívta ugyanakkor a jobb oldali Összefogás figyelmét arra a tényre, hogy, ha jelen fázisában meghiúsul a beruházás, akkor a beruházó már fél milliárd forint értékű jogos kártérítést követelhet a várostól, így: "Se pénz, se posztó nem marad, csupán egy plusz teher, adósság marad a városon." - hangzott el Slosár úrtól.

A sajtótájékoztatón jelen volt Steiner Gábor, az építkezés műszaki vezetője, aki elmondta: építészeti szempontból elképzelhetetlen az, hogy a mélygarázs helyett a jobb oldali összefogás által javasolt parkolóház épüljön. - Továbbá nem rajtunk múlik, hogy magas-, vagy mélygarázs épül a városban, hiszen a városképbe a főépítész bizonyosan nem engedne beleintegrálni egy parkolóházat.

A lakók érdekeit nézzük és megteszünk mindent annak érdekében, hogy a lakók bejárása, nyugalma és a környező üzletek feltöltési mechanizmusa zavartalan legyen az építkezés ideje alatt is.

***

Tomori Pál városi képviselő, a jobb oldali Összefogás frakciójának vezetője nem kívánt reagálni a tájékoztatón elhangzottakra, csupán egy nemrégiben a Demokrata című hetilapban megjelent újságcikket juttatott el szerkesztőségünkbe, melyet az alábbiakban olvashatnak:

A „Feri-Gyuri figura”
 
Tomori Pál, a váci önkormányzat KDNP-s képviselője a Demokratának elmondta: a városvezetés aláírta a szerződést a 2,4 milliárd forintba kerülő építkezésről, amely szerint az említett összeget hitelként az önkormányzat venné fel. Az előzetes számítások szerint Vácnak húsz év alatt, kamatokkal együtt 5 milliárdot kell visszafizetnie a 2,4 milliárdos beruházásért. A szocialista városvezetés azt is vállalta, hogy az építkezés során jelentkező többletköltségeket - például régészeti leletmentés, betörő talajvíz - is kifizeti.

A szerencsés kiválasztott, aki tehát minden rizikótóI mentesen vághat bele egy többmilliárdos építkezésbe, az ARCH Holding. A cég jegyzett tőkéje hárommillió forint A vállalkozás gazdasági vezetője Slosár Gábor. Minő véletlen, ugyanaz a személy, aki a soproni mélygarázst építő SPT Mélygarázs Kft ügyvezetője is.

Slosár neve nem ismeretlen sem a politikai, sem a gazdasági életben. 1991-től négy éven át az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató-helyettese volt, 1988-tól hét éven át az MDF gazdaságpolitikai bizottságának munkájában tevékenykedett, sőt 1994-ben a párt országgyűlési jelöltje is volt Slosár 1994-ben mint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke egy korábbi szabálytalan váltóügylet miatt került kínos helyzetbe. Az Állami Számvevőszék hanyag kezelés miatt jelentette fel, ám a rendőrség nem nyomozott az ügyben, mondván, hogy a vádban szereplő cselekmény a büntető törvénykönyv szerint csak 1994-től számít törvénybe ütköző tettnek, a feljelentés pedig egy 1992-es ügyre vonatkozik.

Az ügyészség mégis nyomozást rendelt el az alapítvány ellen, végül 1996-ban vádat emeltek 768 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hl1tlen kezelés bűntette miatt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint annak ügyvezető igazgatója ellen. A bíróság 1998-ban felmentette Slosárt, mivel csak gondatlanság terhelte, az alapítvány igazgatóját viszont bűnösnek találta, és felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbírságra ítélte. Slosár Gábor neve feltűnt az 1998-ban szervezett Deák Ferenc Társaság alapítói között is. Többek között Boross Péterrel, Herényi Károly egy szervezet létrehozását sürgették, amely nemzeti célokat szolgáló kormányzati munkát, valamint nyíltságot és tisztességet követelt az ország vezetőitől.

A nyíltság és tisztesség kiáltványa óta kilenc év telt el. Slosár visszatért az üzleti életbe, és úgy tűnik, valahogy remekül szót ért a szocialista városvezetőkkel, mivel Sopron után Vácott is elnyert egy számára kockázatmentes, a települések számára viszont durván előnytelen, több milliárdos beruházást.

A Feri-Gyuri figura szerint Vácnak a „Bóth-féle” szerződéskötés nyomán húsz éven át évi 250 millió forintot kellene tehát :fizetnie a mélygarázs után, ami a törlesztési részletek teljesítését követően nem kerülne Vác tulajdonába. Csupán elővásárlási jogot kapott az önkormányzat A szerződés szerint az önkormányzat kötött ugyan opciós szerződést a beruházásra, de azt csak öt évre teheti meg, elővásárlási joga viszont csak húsz év után Trükkös privatizáció ismerős arcokkal Mélygarázs-építés Vácott lenne a városnak. Tomori Pál szerint a megállapodással csak veszíthet a település.

Hol a csapda? Vác éves parkoló-forgalma 50 millió forint. A szerződés szerint, ha az üzemeltető ebből nem tudja kitermelni a 250 milliós törlesztő-részletet, akkor a hiányzó összeget az önkormányzatnak közpénzből kell hozzátennie.

Ráadásul a váci lakosok kétszeresen is veszítenek a mélygarázson. Az előzetes számítások szerint 280 forint lesz óránként a parkolás díja a mai 160 forint helyett Az üzemeltető évente még ezt is tíz százalékkal emelheti. Összehasonlításképpen: Budapesten, a Belvárosban egy gépesített parkolóházban egy óra várakozás 240 forintba kerül.

A városvezetés szerint 11 év és 10 hónap alatt megtérülne a beruházás, ha a mélygarázs éjjel-nappal százszázalékos kihasználtsággal működik. A szakértői elemzés szerint azonban nappal 35 százalékosan lehet megtölteni a parkolóházat A szakértők megnyugtatóan jelezték, ha még nagyobb lenne a mélygarázs, még több autó férne bele, és akkor a 35 százalék még több autót jelentene. Az ellenzék szerint ez a józan ész megcsúfolása, hiszen lényegében mindegy, hogy mekkora a garázs, ha nincs elegendő autó.

A polgármester a képviselő-testülettel még szeptemberben az önkormányzati választások előtt fogadtatta el az építkezés engedélyezését úgy, hogy a testületet nem tájékoztatta előzetesen a korábban megkötött szerződésről.
Ekkor még Bóth Jánosnak minősített többsége volt, így könnyű helyzetben volt, vagyis a kormánypárti többség engedélyt adott arra, hogy Vácon 15 millió forintért létesüljön egy parkolóhely.
Amikor az ügy napvilágra került, a polgármester arra hivatkozva, hogy szabadságon van, nem nyilatkozott az ügyről. Elsőként a beruházót képviselő Slosár Gábor szólalt meg az ügyben.

Ez az ellenzék szerint azért aggályos, mert levelét, ami stílusában, szóhasználatában a polgármesterére hasonlít, Kármán Ferenc, Vác első emberének politikai tanácsadója juttatta el a sajtónak. Tomori Pál szerint számos kérdést vet fel, hogy egy politikai tanácsadó miért továbbítja egy vállalkozó levelét a nyilvánosság felé. Valamint miért a beruházó mondja el, hogy mire van szüksége a városnak, és miért nem a város? Ráadásul Bóth János először szabadságára hivatkozva nem szólalt meg az ügyben, majd tanácsadóját, Kármán Ferencet küldte az újságírók és a váciak kérdéseinek kereszttüzébe.

A polgármester maga az MTI-nek annyit mondott, az ellenzéki képviselők állításával szemben a mélygarázs megépítéséről kötött szerződés jogszerű és a város érdekeit szolgálja.

Az ellenzék úgy érzi, a mélygarázs-szerződéssel a polgármester betolta a város falai mögé a trójai falovat A kívülről tetszetős szerkezetről csak most derül ki, hogy mit rejt valójában: húsz évig tartó hatalmas adósságot a városlakóknak. Az ellenzék nem vitatja a mélygarázs szükségességét, ám az ő számításaik szerint tisztességes pályáztatással 1,2 milliárdból felépíthető lenne a mélygarázs.

Ráadásul a parkolási gondokat valójában két parkolóházzal lehetne hosszú távon megnyugtatóan rendezni, az egyik a belvárosban, a másik a vasút szomszédságában lévő, használaton kívüli ipari területen létesü1hetne. Eredetileg erről is volt szó. A polgármester azonban a háttérben törvénytelen módon, pályáztatás nélkül kötött szerződést.

Jogilag aggályos az is, hogy amint Sopronban, itt is közterületre szerezhet egy magáncég földhasználati jogot. Jelenleg jogászok vizsgálják, milyen lehetőség van arra, hogy a város számára sokszorosan hátrányos megállapodást felbontsák. Az ellenzéki frakció várhatóan büntetőfeljelentést tesz az ügyben, mivel törvénysértő módon, pályáztatás nélkül kötött szerződést a polgármester. A legfájóbb pontja mégis az ügynek az, hogy ismét az adófizetők pénzét nyeli el a mély (garázs).

Sándor Csilla

Megosztás