Károly a tridenti zsinat megújulásának munkálója volt egyházmegyéjében. Tüzes lélekkel szolgálta Istent, élte és hirdette az Ő szeretetét. Borromeo Károly neves grófi családban született 1538-ban. 22 éves korában nagybátyja, IV. Pius pápa Rómába hívta, és nagy műveltsége és mély vallásossága miatt bíboros államtitkárává és a milánói érsekség adminisztrátorává tette. 1563-ban pappá szentelték, 1565-ben pedig elfoglalta a milánói érseki széket. Bölcs szervezőerő, égő apostoli buzgóság jellemezte. Az 1567. évi pestis idején, amikor a város vezetői valamennyien elmenekültek Milánóból, ő hősies
önfeláldozással állt helyt a vész sújtotta városban, és ápolta a betegeket. Minden vagyonát az ínséget szenvedőkre költötte, és ahol orvossággal már nem tudott segíteni, vigaszt öntött a lelkekbe. Papjainak gondját viselte. Hatalmas egyházmegyéjét háromszor látogatta végig. A kolostorokban és a szerzetesrendekben szerető szigorral szüntette meg a visszaéléseket. Bár az egyházi és világi vezetők barátságukkal tüntették ki, megőrizte alázatát, a szegények szerető atyja maradt. Előkelő kapcsolatait sohasem használta fel családi vagy baráti érdekek előmozdítására, csupán a lelkek és Isten Országának előmenetelére. Sokat tett a tridenti zsinat szerencsés befejezéséért, és ő volt az első, aki a zsinati határozatokat végre is hajtotta. Szent Károly, a szolgáló szeretet megtestesítője volt, aki a pestis áldozata lett.

A szentmise zárásaként kinyitották azt az ajtót, amely eddig elválasztotta az Irgalmas-rendi kápolnát és a kórházat. Az átjárhatóság biztosítása egyfajta szimbolikus jelentéssel is bír - fogalmazott dr. Faragó Artúr - hiszen a kórház vezetősége az ajtó megnyitásával jelzi: a betegeknek a gondos orvosi ellátás mellett lelki támaszra, segítségre is szükségük van. A betegek segítségkérése pedig a kápolnában, azaz Isten házában meghallgatásra találhat. Ezt követően a kórház udvarán leplezték le azt az idén áprilisban elhunyt II. János Pál pápának emléket állító faszobrot, amelyet dr. Kernács Károly, kosdi művész, nyugalmazott háziorvos készített.

Az alkotást dr. Beer Miklós szentelte meg, majd a mű készítője énekelt opera-részleteket fokozva ezzel az ünnepség hangulatát. A jubileumi megemlékezés részét képező szobor-avatás után az érdeklődők megtekinthették az egészségügyi intézményt, majd a Váci Egyházmegye tulajdonát képező Galamb utcai Oktatási Központban konferencia keretében emlékeztek az intézmény orvosai, nővérei tartottak előadást mindennapi tevékenységüket egy-egy esettanulmány bemutatásával illusztrálva. Az elmúlt egy évtizedre - legfőbbképp a kezdetekre -  elsőként Kozma Imre atya emlékezett vissza.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítványa 1995-ben a Betegápoló Irgalmas Rend tulajdonába visszakerült kórházban a korábbi egészségügyi szakfeladatot folytatták. Törekvésüket Bartos Ferenc akkori polgármester és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat helyi szervezetének munkatársai maximálisan támogatták, hiszen felismerték annak jelentőségét, hogy mit is szeretne végezni az épületben a szeretetszolgálat. Kozma Imre Bartos Ferenc utódjának, a néhai Lábai Lászlónak is köszönetet mondott segítségéért, s abbéli reményének adott hangot, hogy a város jelenlegi első embere, dr. Bóth János is elődei útján halad majd tovább. Vác ugyanis hatalmas ajándékot kapott tíz esztendővel ezelőtt, hiszen olyan érték jelent meg a városban, amelyre nagy szükség van. A testvériséget és a szolidaritást állítja középpontjába a kórház kollektívája az első perctől kezdve. Az egészségügyi intézmény százhét ágyon végez krónikus kórházi betegellátást. A korábbi "elfekvő-utókezelő" funkciót új tartalommal igyekeztek megtölteni, így a beletörődve megboldogulást várók kórháza a remény és esély kórházává változott. Kozma Imre beszélt még arról a tervről, amelyet már a kezdetekkor, 1995-ben is megfogalmaztak, csak eddig mindig meggátolta a megvalósulást a pénzhiány. Ez a terv arról szól, hogy a már birtokukban lévő kórház melletti területen tovább terjeszkednének kiteljesítve ezzel gyógyító tevékenységüket...

A város betegellátásának javítása érdekében Migazzi Kristóf püspök 1763-ban az Istenes Szent Jánosról elnevezett Irgalmas Rend szerzeteseit telepítette le rendházat és kórházat építve nekik. Az épület átalakítása 1785-ben készült el, mely ekkor rendházat, kórházat, gyógyszertárat valamint a kórház-kápolnát jelentette. A copf stílusban épült főépülethez a múlt század elején udvari szárnyat építettek hozzá.1970.-ig az új, mai nevén Jávorszky Ödön Kórház átadásáig a város legjelentősebb egészségügyi intézményét jelentette századokon át.

Az egyházi ingatlanok visszaadása során a Betegápoló Irgalmas Rend tulajdonába került visza és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítványa működteti. 1995 november 06.-a óta a kórház az OEP-ral kötött szerződés alapján 107 ágyon krónikus belgyógyászati és krónikus rehabilitációs kezelést végez. A kórház támogatóinak jóvoltából az öreg műemléképület tetőcseréjére és a torony felújítására került sor az elmúlt években. A régi-új kórházi dolgozók próbálják megvalósítani az irgalmasok jelmondatát az ódon falakon belül, mely így hangzik: "Ianua patet cor magis" -Kapunk nyitva, szívünk még inkább!

A kórházban folyó tevékenységről dr. Hirling András igazgató-főorvos, dr. Horváth Klára intézményvezető főorvos, Bolczek Antalné főnővér és Nagy Gabriella főnővér-helyettes tartott előadást. Az igazgató-főorvos több munkatársának egy-egy virágcsokorral köszönte meg eddigi munkáját. A jubileumi ünnepséget megtisztelte jelenlétével: Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége, Fr. Emerich Steigerwald vizitátor a római generális küldötte, Fr. Paulus Kohler bécsi tartományfőnök. Fr. Koncz Asztrik budapesti tartományfőnök, Tóth Árpád, Vác város alpolgármestere, Dr. Antal Zsuzsa az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei tisztiorvosa, Dr. Nagy Magdolna az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi főorvosa, Prof. Dr. Naszlady Attila a Budai Irgalmaskórház főigazgató főorvosa, Dr. Mátrai Sándor a váci Jávorszky Ödön Kórház orvosigazgatója, a Máltai Szeretetszolgálat Központjának vezetésétől Dr. Hajdók Zsolt ,Tihanyi Gábor, Muskovszky Judit és Palotás Eszter.

A Máltai Szeretetszolgálat Magyarországon 1989-ben alakult meg. Ezelőtt két esztendővel egy őszi napon két olyan ember találkozott Budapesten, a Zugligeti Szent Család Plébánián, akik egymástól függetlenül már hosszabb ideje keresték a szegények támogatásának lehetőségeit. A Németországban élő Csilla Fr. von Boeselager kopogtatott be Kozma Imre plébános ajtaján. A hiányosan felszerelt kórházakról, szociális otthonokról, a kisnyugdíjasok, a több gyermeket nevelő családok megélhetési gondjairól, az erkölcsi értékrend, a lelki élet zavarairól és a segítségnyújtás módjairól beszélgettek. Csilla bárónő azt a lelkipásztort találta meg, aki nemcsak a pasztoráció révén tartotta össze plébániája közösségét, hanem a tágabb értelemben vett karitatív szolgálatban testet öltő testvéri szolidaritást is képviselte. Ezért történhetett, hogy a Csilla bárónő által Magyarországra küldött adományok kórházakba, idősek és beteg gyermekek otthonaiba vagy a nélkülöző családokhoz való eljuttatását e közösség tagjai vállalták, s eközben egyre szélesebb körben térképezték fel a segítségre szorulókat.

A társadalmi, politikai körülmények kedveztek a karitatív szolgálat szervezésének; négy évtized után polgári szabadságjoggá vált Magyarországon a civil egyesületek, szervezetek alapítása. E lehetőség alapján a Szuverén Máltai Lovagrend kilenc évszázados eszméje - "A hit védelme és a szegények szolgálata" - szellemében jöhetett létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1988 decemberében alakult meg Németországban Csilla Fr. von Boeselager vezetésével az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd 1989. február 4-én Magyarországon Kozma Imre atya vezetésével a Magyar Máltai zeretetszolgálat (MMSZ).

Az 1990-es évek közepére egyébként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos szervezetté fejlődött, kiépült a hálózata. A fővárosban működő Budapesti Központon kívül nyolc vidéki nagyvárosban - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Vác - létesültek területi központok. E központok százharmincnyolc városi és községi csoport tevékenységét fogják össze. Az országos szervezet irányítását az Országos Központ végzi.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országosan közel hatvan intézményt és több mint százharminc különféle szolgálatot működtet. Sokágú tevékenységét legjobban az adomány kifejezés szimbolizálja, amely olyan ajándék, amit azért kapunk, hogy tovább adhassuk - vallják a Máltai Szeretetkórház munkatársai is, akik a továbbiakban is az eddigiekhez hasonlóan végtelen szeretetettel és odaadással fáradoznak betegeik gyógyulásán.

Megosztás