 |
 |
 |
| |
|
Idén is megemlékeztek a város névadójáról |
|
|
 A Váci Múzeum Egyesület hagyományaihoz híven az idén is megemlékezett Boldog Vácz Remetéről, a város vélt névadójáról. Az ünnepi megemlékezés november 23-án, pénteken délután a váci Kossuth téren álló Vácz Remete szobránál kezdődőtt, ahol Gesztesi Albert az egyesület vezetőségi tagja mondott beszédet. Ebben a Remete és Vác város nevének keletkezése körüli kapcsolatot boncolgatta.
|
|
Azt ma sem tudni, a város kapta a nevét Remetéről, vagy fordítva, illetve, hogy egyáltalán összefüggésbe hozhatóak e egymással.
Ma sem tudni pontosan, hogy Vác város neve honnan ered. A ma egységes Vác egyes feljegyzések, források szerint sokáig két, különálló részből állt, a német és a magyar városból. Egyesek úgy tartják, Vác elnevezésének alapja a német Waitzen szó magyar jelntéséből ered. Ez a kifejezés azt jelenti: víz melletti vár. Mások - s talán ők vannak többen - úgy vélik, hogy Vác egy remetéről kapta nevét. Vach, vagy Vácz remete a helybéli erdősségben élte mindennapjait. A legenda szerint a mi reemeténk a Hethey-ek nemesi nemzetségéből származik. Ősei feltehetően Felső-Magyarországról vándoroltak Vác irányába. A remete szent meggyőződéséből, lelkesedéséből vezérelve intett búcsút a szülői háznak. Elsőként a visegrádi erdőkben kereste a maga számára leginkább megfelelő "utat" a Szent életvitelhez, majd átkelt a Dunán és a Vácz-környéki erdőkben telepedett le. A latin Vates, magyarul a jós jelentésű szó nyomán a remetét Vatusnak is hívták. Szent László király - akinek a mogyoródi csata előtt, 1074-ben megjósolta győzelmét - rendkívül kedvelte őt.
Remete szobrát a helyi művész, Kapás Sándor alkotta meg. A mű - ihletőjének állítólagos vándorlásaihoz hűen - több alkalommal költözött a város határain belül. Eredetileg a Konstantin tér és a Káptalan utca kereszteződésénél lévő Emeicana egyesületi ház oldalánál állt, mígnem a zeneiskola építésénél lebontották. A szobor a Géza király téri I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola kertjébe került. Jelenlegi helyére a Kossuth tér rendezése után került. A barlang és a román stílusú templom furcsa keveredését felidéző keretben lévő köztéri alkotás a remete mellett egy szarvast is ábrázol. Ez részben utalhat a remete erdőlakó életmódjára, de emellett többen úgy vélték és vélik, hogy az agancsos állat szobra a Képes krónika történetével szorosan összefüggő szimbólum. Géza és László királyok fogadalmára, a templomépítésre emlékeztet. A mogyoródi csata előtt Lászlónak látomása volt. Képzeletében egy csodaszarvas futott át előtte, majd megállt egy helyen. Ekkor megfogadta László, hogy ha győztesen tér vissza a csatából embereivel, templomot épít Szűz Mária tiszteletére. A viadal feltehetően diadallal zárult, legalábbis erre utal a váci Székesegyház megépülése, de az nem a mostani helyén állt.
A péntek délutáni megemlékezés részeként elhelyezték a programra ellátogatók a Kossuth téri szobornál koszorúikat, virágaikat, mécseseiket. Az esemény zárásaként a váci, Konstantin téri Apor Vilmos Katolikus Főiskolán dr. Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadámia Történettudományi Intézetének munkatársa tartott előadást:”Vác város egy török házösszeíró szemével /1570" - címmel. Az érdekes előadást pedig teadélután zárta, amelynek keretében kötetlenül beszélgettek egymással az egyesületi tagok és az egybegyűlt érdeklődő közönség. Minden bizonnyal arról is szó esett, hogy Vácz Remetéről a hagyományok folytatásaként jövőre is megemlékeznek.
|
|
|
 |
 |
 |
|
 |
Mi Újság?
|
 |
|
Írja meg,
s mi hírbe hozzuk!
Ha tud bármilyen
történésről, amiről
mi nem értesültünk
írja meg nekünk!
Hírmondó e-mail
|
|
 |
 |
 |
|
