1994-ben halálának tizedik évfordulóján a Nemzetközi Csillagászati Unió a Hold déli pólusa közelében található hatvankilenc kilométer átmérőjű krátert nevezte el róla, melyet jól felszerelt obszervatóriumban mi is megfigyelhetünk.

Hédervári Péter emléktábláját november 13-án 14 óra 30 perckor leplezi le Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere az Árpád fejedelem út 40-41. szám alatt. Beszédet mond Kiszel Vilmos is, a Göncöl Alapítvány elnöke, valamint osztálytársai, barátai, munkatársai. A szervezők várják Hédervári Péter barátait, tanítványait, tisztelőit.

***

A II. kerületben immár harminc éve áll egy három méter átmérőjű forgókupolás csillagvizsgáló. Alkotója egy olyan ember, akinek könyveit százezrek olvasták, generációk nőnek fel rajtuk, ennek ellenére őt magát vajmi kevéssé ismerjük. Hédervári Péternek, a XX. század kiemelkedő magyar amatőrcsillagászának, természettudományi ismeretterjesztő írójának életműve csak az utóbbi években Rezsabek Nándor fáradhatatlan kutatómunkája nyomán tárult föl. (Mára az életrajzi mű kézirata elkészült, jelenleg kiadót, támogatót keresnek megjelentetéséhez.)

Hédervári Péter 1931. április 29-én Budapesten született. Gyermekéveiben, egy sváb-hegyi táborozás alkalmával az ottani csillagvizsgáló olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy szüleitől ezután csak csillagászattal kapcsolatos könyveket kért. A család támogatta érdeklődését, így már fiatalon megszállottként végezhette munkáját – szinte éjjel-nappal dolgozott. Példaképének Albert Einsteint tekintette, akinek portréja későbbi csillagvizsgálójának polcán is mindig ott állt.

Már egészen fiatalon elkezdett novellákat és verseket írni, s még húszéves sem volt, amikor végérvényesen elhatározta, hogy újság- és könyvírással is fog foglalkozni. Első cikkei a Pajtás című gyermeklapban jelentek meg, 1968-tól pedig már az Élet és Tudomány belső munkatársa, majd rovatvezetője lett. 1969-ben elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz szakát, egy évvel később megvédte doktori disszertációját is.
Hédervári Péter aktívan részt vett egyes társadalmi és civilszervezetek munkájában is, így már tizenhét évesen tagja volt a Magyar Csillagászati Egyesületnek, melyet később a diktatúra beolvasztott a TIT-be. Irodalmi munkássága rendkívül szerteágazó volt: több száz tudománynépszerűsítő újságcikke és kéttucatnyi ismeretterjesztő könyve jelent meg, emellett részt vett a televízió Öveges professzor című műsorában is. Hangjátékot írt, melyet a Magyar Rádió műsorára is tűzött. Az 1980-as évek elejétől egészen haláláig a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány című folyóiratának rovatvezetőjeként munkálkodott. Kortársai szerint visszahúzódó, nehéz természetű ember volt. Ezzel is magyarázható, hogy a hazai szakmai körökben nem mindig fogadták el, ám külföldön több rangos csillagászszervezet fogadta tagjai soraiba, így például a Nemzetközi Holdszövetségnek 1964-től alelnöke, majd 1969-től elnöke lett.

Életének legaktívabb korszakát az Árpád fejedelem útja 40-41. szám alatt töltötte, ahol 1978-ban felépítette említett csillagvizsgálóját, melynek ajtaja nemcsak barátai, hanem a környéken lakók előtt is nyitva állt. Lakótársai visszaemlékezése szerint a ház faliújságára szívesen kitűzte ismeretterjesztő írásait, melyek közül néhányban beszámolt a csillagdájából megfigyelt égi jelenségekről is. 

A csillagvizsgálót hűséges felesége és segítőtársa, Györgyi emlékére Georgiana Obszervatóriumnak nevezte el, melyhez felső megfigyelőhely is tartozott, ez lényegében Hédervári negyedik emeleti lakásának Dunára néző terasza volt. Innen elsősorban a Holdat figyelte meg. Észleléseit magyar nyelven kívül angolul is közkinccsé tette az általa saját pénzen kiadott Communications of the Georgiana Observatory elnevezésű kiadványban, melyet rangos külföldi tudományos intézményekhez, szervezetekhez is eljuttatott.

Az 1960-as évektől nem vállalt szerepet társadalmi mozgalmakban, egészen addig, míg 1982-ben el nem fogadta a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság elnöki posztját. A szervezet operatív működését Kiszel Vilmos irányította, s az egyesület a csillagászat, a bolygó- és űrkutatás, valamint az ezekhez kapcsolódó más természettudományi területek  népszerűsítését tűzte ki célul. Jogutódja ma is létezik: a Göncöl Alapítvány adja ki többek között a Süni és a Vadon című természettudományi magazinokat.

A Nemzetközi Csillagászati Unió közgyűlésén, még életében, 1960-ban ajánlotta egy francia kutató, hogy kiemelkedő munkásságának elismeréseként a Holdon egy gyűrűs hegységet róla, Hédervári Péter magyar holdkutatóról nevezzenek el. Mivel ezzel egyidőben másokat is javasoltak, nem rá esett a választás. Csak halálának tizedik évfordulóján, 1994-ben neveztek el róla egy 69 km átmérőjű, a Hold déli pólusa közelében található krátert. Derült időben, ha jól fölszerelt obszervatóriumban járunk, mi is megfigyelhetjük a Hold innenső és túlsó félteke határán lévő Hédervári-krátert.

Megosztás