Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások előirányzat keretéből ötmillió forintot adott a közelmúltban a vácrátóti római katolikus templom villámcsapás elleni védelmének kiépítésére és a torony tetőhéjazatának felújítására. A pályázaton nyert összeget vissza nem térítendő támogatásként biztosítja a minisztérium.
Rátót egyháza a középkorban a török hódoltság alatt elpusztult. 1740-ben Althann Károly püspök kezdeményezte az elpusztult templomok helyetti újraépítést, s a plébániák újraszervezését. A 18. században kezdődtek az újratelepítések, Rátóton szinte csak katolikusok voltak mégsem lett önálló plébániája, Sződhöz csatolták, ahol Mária Magdolnának szentelt plébánia volt, Rátót filia lett Göddel és Őrszentmiklóssal együtt. Vácrátót lakossága a XVIII. század elejétől napjainkig kizárólag katolikus vallásúak.
A katolikus lakosság közé nagyon ritkán települtek be más vallásúak. A legtöbb református Váchartyánban, az evangélikusok Csomádon, az izraelitáké Tót-Györkön. Az 1828-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Rátót lakói buzgó hívők, akik vasár- és ünnepnap nagy számban látogatják a templomot. A községnek már a középkorban volt temploma. IV. László király által kiállított okmány szerint a Pest megyei Ratold nevű faluban minden szükségesekkel ellátott templom volt.
A községet és egyházának patronátusi jogát 1325-ben Porcs István fia, László bán, a Tary család őse bírta. Ez a török uralom idején elpusztult. A templom valószínűleg a tizenhatodik század végén a protestánsok kezébe került. A faluval együtt a templom is elpusztult és a kálvinista anyaegyház is megszűnt. A jelenlegi templomot Mágocsi János építette a kastély parkja mellett. Alapkövét 1743-ban tették le. 1745. szeptember 29-én benedikálták. 1760. június 1. én consecrálta Esterházy püspök. A faluban volt már egy Szent Mihálynak szentelt kápolna a tizennyolcadik században. Az 1777. évi összeírás szerint ez a település első temploma a temetővel együtt. A kápolna fenntartásáról gondoskodtak a patrónus földesurak még a 19. században is. Mágocsy József halála után (1803) megszűnt a család kegyúrsága. A templomot a Mágocsy özvegy átadta a részletes leltárral a váci püspöknek, Kámánházy Lászlónak. A Szentháromságnak szentelt vácrátóti templom alapkövét 1743-ban tették le és 1746-ban készült el. Ekkor a fából épített templom főoltára már állt, ezért sor kerülhetett a megáldására is. Ezután teljes búcsújogot kapott a templom. A felszentelést 1760-ban Esterházy Károly végezte.
A templom jellege homlokzati tornyos, egyhajós, eredetében barokk, de teljesen átalakított külső a homlokzatból kilépő középtornyon barokk kapu, és ezen az egyik megújítás 1867-es évszáma. A torony és templomtest között a nyolcszög három oldalába alkotott toldalék: az egyik oldalon kápolna, a másik oldalon kórusfeljáró számára. Az oldalhomlokzaton négy-négy ablak, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A templomot 1936-tól 1938-ig kereszthajóval bővítették.
A templom belsejébe lépve lapos mennyezetet, diadalívet látni. Keskenyebb szentély, csak a kórus alatti kápolna ajtókerete barokk még. Egyébként az 1912-es átépítés barokk formáiból teljesen kivetkőztette. Díszes szószéke és öt oltára volt. A karzaton nyolcmutációs orgonát helyeztek el. A barokk épület főhomlokzata falsávokkal keretelt.
A minisztériumi támogatás elnyeréséért Tóth András országgyűlési képviselő lobbizott.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások előirányzat keretéből ötmillió forintot adott a közelmúltban a vácrátóti római katolikus templom villámcsapás elleni védelmének kiépítésére és a torony tetőhéjazatának felújítására. A pályázaton nyert összeget vissza nem térítendő támogatásként biztosítja a minisztérium.
