Holnap hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Ekkor az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az időmérő szerkezeteket. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval háromszázezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy Magyarországon mióta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. Egyes források szerint már az ötvenes években is alkalmazták az óraátállítást, míg mások az 1980-as esztendőt nevezik az első alkalomnak.
A legújabb számítások szerint az energia fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen mennyit mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Az óraátállítás célja volt még, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart.
A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Óraátállítás - a nyári időszámítás módja:
A nyári időszámítás megvalósításának módját (óraátállítás) az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21) a végéig (szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes fénybiztosítás nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó vasárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára (óraátállítás) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték – olvasható a www.vitorlazas.hu oldalon.
Holnap hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Ekkor az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az időmérő szerkezeteket. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval háromszázezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
