A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) 2013-ban került bevezetésre, és már a kezdetektől nagy népszerűségnek örvendett vállalkozói körökben. Ehhez hozzájárult, hogy kiszámíthatósága, tervezhetősége révén elsősorban a kisvállalkozók kedvelt adózási formája.
Milyen alapvető információkat érdemes tudni a KATA adózási formával kapcsolatban, mielőtt egy induló cég ezt választaná? Röviden összegezzük a legfontosabbakat.
Vajon van-e szükségünk könyvelőre, ha KATÁ-s vállalkozók vagyunk?
Amikor 2013-ban színre lépett, úgy harangozták be a KATÁ-t, hogy nem szükséges hozzá a könyvelő munkássága! Az elmúlt évek tapasztalatai azonban ezt megcáfolják, mert itt is egy sor fontos dologra kell figyelni, amit most a teljesség igénye nélkül fel is sorolunk:
Elektronikus bejelentések (pl.: adatszolgáltatás, változás, stb.) az adóhatóságok részére. Számla kibocsátásának kötelező tartalmi elemeire. Alanyi ÁFA-mentesség: határok számítása, figyelése. Választhatunk három-féle iparűzési-adó fizetése közül. Ha átléptük az alanyi ÁFA-mentesség határát, mi a teendő? Alanyi ÁFA mentes adózó esetén ÁFA bevallás készítése az EU-s vagy harmadik országbeli ügyletekről (pl.: Facebook-hirdetések számlájáról), ezek szabályainak ismerete. A számlázó program bejelentése, pénztárgép igénylés, pénztárgép köteles tevékenység meghatározása. Az ugyanazon partnertől érkező egymillió forintot meghaladó bevételről mit kell tudni, mi a teendő?
Kik lehetnek a KATA-t igénybe vevők?
KATA-s adóalanyok lehetnek a(z):
Egyéni vállalkozók, Egyéni cégek, Bt.-k, akik magánszemélyi tagokkal rendelkeznek Közkereseti társaságok, akik magánszemélyi tagokkal rendelkeznek, Ügyvédi irodák
Ezen adóalanyok, miután az adóhatóságnak benyújtották a bejelentő lapot, KATA-s adóalanyok lesznek. Ha új vállalkozásról van szó, akkor rögtön az alapításkor is választhatják a KATA-t. Az SZJA bevallás és a társasági adó bevallás miatt nem mindegy, mikor jelentjük be, hogy a KATA-t igénybe kívánjuk venni. Illetve a már meglévő vállalkozások már év közben is áttérhetnek, ez esetben a bejelentést követő hónapban indul a KATA, addig viszont külön adminisztrációs kötelezettségünk lesz.
Milyen tevékenységet nem folytathat a KATA-s vállalkozó, amiből jövedelme származhat?
Nem lehet árbevétele ingatlan bérbeadásáról (KATA törvény 4.§ (4))
Év végi adótartozásról mit érdemes tudni?
Amikor belépünk a KATA-ba, nincs szükség megvizsgálni az adótartozás tényét. Év végén kell figyelni, hogy ne legyen 100 ezer forintnál nagyobb adótartozásunk, különben megszűnhet a KATA-s adóalanyiság. Az adófizetés, hogy működik a KATA esetében?
Érdemes tudni, hogy megkülönböztetünk főállású kisadózót és nem főállásút. A főállású kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót fizet, vagy 75 ezer forintnyi emelt összegű tételes adót (teljes értékű nyugdíj és magasabb TB ellátási alap miatt) a nem főállású kisadózó esetében ez az összeg csak 25 ezer forint, és nincs biztosítva (mert van máshol biztosítási jogviszonya). Ha nincs a vállalkozásnak bevétele, akkor is köteles megfizetni ezt az adót havonta!
Mekkora a bevételi értékhatár és az extra adó?
A KATA bevételi értékhatár 12 millió forint, de csak akkor, ha az adott vállalkozás mind a 12 hónapra megfizeti a tételes adóját! Ha a bevételünk meghaladja az értékhatárt, akkor 40% extra adót kell fizetni! A kapott kölcsönök és a kártérítések nem számítanak bele az értékhatárba.
A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) 2013-ban került bevezetésre, és már a kezdetektől nagy népszerűségnek örvendett vállalkozói körökben. Ehhez hozzájárult, hogy kiszámíthatósága, tervezhetősége révén elsősorban a kisvállalkozók kedvelt adózási formája.
