Az idei magyar érettségi szövegértési részében a diákoknak Jókai Mór életútjáról kellett feldolgozniuk egy szöveget. A tesztben szerepelt szóképekkel kapcsolatos kérdéssor, versrészletek helyes sorrendbe állítása, valamint irodalmi művek szereplőinek felismerése is. Emellett a vizsgázók Wass Albert és Herczeg Ferenc munkásságához kötődő feladatot is kaptak.
Herczeg Ferenc öt évvel ezelőtt emléktáblát kapott Vácott, a memento a Gönchöl-ház falára került.
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) német származású magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.
A két háború közötti időszak legnépszerűbb írója volt, a Horthy-rendszer a magyar szépirodalom korabeli fejedelmévé emelte. Az Élet kapuja című regényét az akkori magyar vezetés háromszor is jelölte irodalmi Nobel-díjra, illetve több idegen nyelvre lefordították műveit. Színdarabjait Magyarországon kívül is játszották.
A kommunista hatalomátvétel után életművét a rendszer cenzúrázta. Emiatt személye nagyrészt feledésbe merült. Herczeg életműve akkor került vissza a szélesebb köztudatba, mikor a magyarországi 2020-as nemzeti alaptanterv kötelező szerzői közé került.
Életének egy Váchoz kötődő epizódja, hogy 1886-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, Sipos Lászlóval, aki sebesülésébe a párbaj színhelyén belehalt. Herczeg emiatt Vácott négy hónapra fegyházba került. Itt írta meg Fenn és lenn című első regényét, amellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót.
1893. február 1-jén a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett, 1899. május 15-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába is bekerült.
Emlékezete
Részlet a Vác Online 2021. szeptemberében megjelent tudósításából:
Azután, hogy a Nemzeti Színház falai között szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján leleplezték és felavatták azt a mellszobrot, amely végre méltó emléket állít a magyar irodalom egyik nemzetközi rangú, ám idehaza évtizedekig elhallgatott alkotójának, Herczeg Ferencnek, szerdán emléktáblát avattak a tiszteletére Vácott.
Herczeg Ferenc hat éven át, 1908 és 1914 között Vácott élt feleségével, a mai Göncöl-házban volt az otthonuk – hirdeti az emléktábla, kiemelve, hogy a szerző volt az első magyar nyelven író alkotó, aki jelölést kapott az irodalmi Nobel-díjra.
Néhány mű a rendkívül gazdag életműből
Fenn és lenn. Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Budapest, 1890
Mutamur. Huszonkét elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1892
A Gyurkovics-lányok; Singer-Wolfner, Budapest, 1893
A Dolovai nábob leánya. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1894 (1933-ban film készült belőle)
Egy leány története; Singer-Wolfner, Budapest, 1899
Idegenek között. A nevelőnő naplója; Singer-Wolfner, Budapest, 1900
A honszerző. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1904
Lélekrablás. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1906
Déryné ifjasszony. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1907
Álomország. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1912
A hét sváb. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1916
Magdaléna két élete. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1916
Az élet kapuja. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1920. (Az író legjobb történelmi regénye. II. Gyula és X. Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja megszerezni a pápai trónt. A szerzőt főleg e műve alapján jelölték háromszor is, sikertelenül, irodalmi Nobel-díjra.)
Két ember a bányában; Dráma. Singer-Wolfner, Budapest, 1924 (A magyar irodalom jelesei sorozat darabja)
A Lánszky-motor. Regény. Mesék; Singer-Wolfner, Budapest, 1925
Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái; Singer-Wolfner, Budapest, 1943 (Árva László király, Ocskay brigadéros, A híd, A fekete lovas)
Bertalan úr feltámadása. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Duró Gábor; Osiris, Budapest, 2001 (Millenniumi könyvtár)