Az Alapjogokért Központ friss kutatása szerint a kampányfinisben erősödött a jobboldal, elérte az 50 százalékot – tartalmazza az intézet közleménye.
A kutatás szerint mindössze 11 nappal a választások előtt már minden második biztos szavazó a Fidesz-KDNP listáját támogatná. „Jó eséllyel tehát április 12-én ismét narancssárgába borul az ország, és jön a „kormányváltás”: az ötödik Orbán-kormányt váltja a hatodik” – fogalmaztak.
Azt írták, hogy a a jobboldal erősödése nem meglepő, mert a választók egyértelműen elutasítják az ukrán beavatkozási kísérleteket és a Tisza Párt energiaár-emelési terveit. Továbbá a miniszterelnök rendre teltházas országjárása is jelentősen hozzájárult a szavazótábor mozgósításához, amely így már megközelíti a 2022-es országgyűlési választáson elért, 2,8 milliós belföldi eredményt.
A Tisza Párt eközben nem tudott kitörni a baloldali bázisból, ami nem meglepő, hiszen kiderült, hogy külföldi ügynökök hazai fészkeként funkciónál, és megbízóik nyomására gond nélkül lemondana az olcsó orosz energiáról – értékeltek. „Vagyis nem a magyar, hanem a kijevi érdekeket helyezi előtérbe – ezt pedig a magyarok többsége nem nézi jó szemmel” – olvasható a közleményben.
A Fidesz–KDNP országos listáját a biztos szavazók fele támogatná egy most vasárnap tartott választáson, míg a Tisza Pártra 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ friss, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a kormánypártok támogatottsága 50, míg a választási részvételi hajlandóság 74 százalékra nőtt. Az aktuális becslés alapján a Fidesz megközelítette a 2022-es országgyűlési választáson megszerzett 2,8 milliós (belföldi) szavazói bázisát, ami az egyre jelentősebb ukrán beavatkozási kísérleteket elutasító, nemzeti szuverenitást védő testtartásnak, a Tisza Párt energiaár-emelési terveinek, valamint a miniszterelnök mozgósításra fókuszáló országjárásának tudható be. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 5 százalékon áll, a DK 2, az MKKP pedig 1 százalékot ér el a biztos szavazó pártválasztók körében.
Az Alapjogokért Központ legújabb, március végén készült közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága elérte az 50 százalékot a biztos szavazó pártválasztók körében, amivel megközelíti a 2022-es választások körüli csúcsteljesítményét. Az idősoros adatok alapján elmondható, hogy a kormánypárt támogatottsága a 2025 októberi 47 százalékról hónapról hónapra, folyamatosan emelkedve jutott el márciusra az 50 százalékos szintig, miközben a Tisza Párt 42 százalékon stabilizálódott, és nem tudott áttörést elérni.
A folyamat hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A választók egyértelműen elutasították a Tisza Párt által hangoztatott „orosz beavatkozás” narratívát: a Századvég elemzése szerint a magyarok 70 százaléka elítéli az ügyet, különösen azt, hogy Panyi Szabolcs külföldi titkosszolgálatokkal működhetett együtt. A felmérés rávilágított arra is, hogy a társadalom rendkívül érzékenyen reagál minden olyan kísérletre, amely a magyar belpolitikára külső befolyást próbál gyakorolni – ez komoly károkat okozott a Tisza Pártnak, amelynek két informatikusa is ellenérdekelt, ukrán titkosszolgálati műveletekben vehetett részt.
A Tisza Párt népszerűségének változását a kiszivárgott energiapolitikai terve sem támogatja: a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak megszüntetését, az MVM privatizációját, a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítását és az orosz olaj 2035‑ig történő teljes kivezetését tartalmazó akcióterv havi 145 ezer forintot venne el a magyar háztartásoktól alsó hangon az Alapjogokért Központ részletes elemzése szerint. Mindez szakértők szerint hosszútávon négyszeres rezsiköltséget és akár 1000 forint fölötti benzinárat eredményezne – így érthető a kormánypártok támogatottságának enyhe emelkedése is.
Ezzel párhuzamosan a kormánypárt oldalán a miniszterelnök országjárása látványos mozgósító hatást fejt ki, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz újra megközelítse azt a 2,8 milliós támogatói bázist, amely 2022-ben győzelmet hozott a számára. A mozgósítás a részvételi adatokban is szépen kirajzolódik: a részvételi hajlandóság 74 százalékra emelkedett, ami 5,65 millió biztos szavazót jelent – az ilyen magas aktivitási szint a magyar választási rendszerben eddig a legerősebb, legstabilabb tábornak kedvezett. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 5 százalékon áll, a DK 2, az MKKP pedig 1 százalékot ér el a biztos szavazó pártválasztók körében.