A helytörténet fontos (hol örömteli, hol szomorú) momentumaira fókuszáló sorozatunkban ezúttal a kórház közelében található Kálváriára reflektorozunk, hiszen 300 éve kezdődött itt a szakrális építményegyüttes megvalósításának története.

A Kálvária bástyaszerű barokk épülete Vác kertvárosi részében található, a zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá.
A domb tetejére felérkezve a város és a Duna remek panorámája tárul a szemlélő elé.
Részlet a Magyar Katolikus Lexikonból: A váci kálváriát Schik Jakab váci nemes 1723-ban tett alapítványából 1726-tól építették a Kosd felé vezető országút közelében, kiemelkedő helyen. 1744: a Feltámadás, a Levétel a keresztről és a Szűz Mária fájdalma tiszteletére ajánlott kápolnát említik a források. Fa szobrai helyett 1938-ban kőből faragott hétalakos kálvária-jelenetet helyeztek el a dombra épült, kör alakú építmény felső teraszára, melyhez „szent lépcső” vezet fel. A mellette lévő remetelak II. József tiltó rendelkezéséig gondozó remete épülete volt.
A Váci Települési Értéktárból:
„Az 1726-ban épült Kálvária erődszerű, ovális alaprajzú építmény. Schick János váci nemes alapítványából épült, falait az itt ritkán használt mésztufából emelték. Az építmény belsejében van a Szent Sír kápolna, onnan indul a Krisztus szenvedés-történetét végigkövető stációk sora. A környék kálváriái közül a váci a legrégebbi, ezt a mintát később több helyen követték.
A felépítmény bástya formája valószínűleg egy korábban itt álló őrtorony alapfalain alakulhatott ki. A földszinten látható az első 8 stáció, majd a kétkarú, íves lépcsősoron fölfelé haladva folytatódnak az eredeti barokk, bábos korláttal lezárt fülkékbe helyezett domborművek. A műkő ábrázolások az 1930-as években idehelyezett képek közelmúltban megújított változatai.
A lépcsők elágazásánál az építtető család címere látható.
A tetőn eredendően faszobrok álltak, 1738-ban helyezték a kő szoborcsoportot ide: Mária, Szent János az édesanyjával, s a térdeplő Magdolna a megfeszített Jézus siratói. A megátalkodott bal lator a kereszten is nyelvet ölt és fityiszt mutat. A szobrok különböző kvalitású alkotók munkái.
A Kálvária mellett álló remetelak, harangláb, s a felvezető út kanyarulatában a kis gyülekezőkápolna is mind a szakrális hely használatához egykor hozzátartozó elem.”
