A Bartók-Pikéthy Zeneiskolában (is) hagyomány megemlékezni a zeneirodalom egyik legnagyobb géniusza, J. S. Bach március végi születésnapjáról, a héten rendezett ide esemény egyúttal búcsú is volt egy váratlanul elhunyt kollégától, Kertész Miklóstól.
A hangverseny programjában orgona és szóló zongora előadásokkal, kamara csoportos és nagyobb létszámú műsorszámokkal örvendeztették meg a hallgatóságot a közreműködők, tanárok, növendékek, szülők és barátok.
J. S. Bach a thüringiai Eisenachban született régi zenész-család gyermekeként 1685. március 21-én. Nevelése egyet jelentett a zenei képzéssel. Ezt apja halála után Bach legidősebb fivére vállalta magára.
Johann Sebastian Bach bámulatra méltó szorgalommal tanulmányozta a kor híres európai mestereinek műveit, és hamarosan egyformán otthonossá vált a francia és az olasz zene stílusában.
Hatása a zenekultúrára felmérhetetlen. Művei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak. Bach művészetében a barokk hangszeres polifónia fejlődésének csúcspontjára érkezett. E stílus legfontosabb műfaja, a fúga általa nyerte el a legtökéletesebb és legkoncentráltabb kifejezőerejét. Munkássága jó részét a vallásos tárgyú kompozíciók alkotják, amelyek alapja a protestáns korál. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása, ugyanakkor a XX–XXI. századi kultúrára is elemi hatással van. A Voyager Golden Recordon a legtöbb, 3 műve szerepel; több ezer felhasználással a hangosfilm és a filmművészet egyik leggyakrabban idézett szerzője a jelenkorig.
Március 25-én a névadók előtt tisztelgő, ugyancsak hagyományos hangversenyre várják az érdeklődőket a zeneiskolában.
A 17.30-kor kezdődő műsorban Bartók Béla és Pikéthy Tibor szerzeményei mellett T. Stelzer, J. Dowland és Weber-művek is felcsendülnek.