Gazdafórumot tartott Vácrátóton Nagy István agrárminiszter, aki hosszú, részletes és politikai üzenetekben is gazdag beszédben értékelte a magyar agrárium helyzetét, az európai mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, valamint a közelgő választások szerinte sorsdöntő jelentőségét.
A miniszter felszólalása egyszerre szólt a vidéki közösségek erejéről, a gazdák szerepéről a nemzet életében, valamint azokról a gazdasági és politikai folyamatokról, amelyek szerinte alapvetően befolyásolják majd Magyarország jövőjét.
Beszéde elején a helyi közösséghez fordult, és külön méltatta Rétvári Bencét a térség országgyűlési képviselőjét. Úgy fogalmazott: miközben hallgatta a felszólalásokat, az járt a fejében, milyen szerencsés az itteni közösség, hogy olyan képviselőjük van, akiből „dinamizmus, erő és lendület árad”. A miniszter szerint a képviselő a parlamentben is hasonló elszántsággal áll ki a kormányzati intézkedések mellett, különösen akkor, amikor nehéz kérdésekkel kell szembenézni. Kiemelte, hogy ezekben a helyzetekben képes megvédeni a kormány politikáját és megmagyarázni annak hátterét még azok számára is, akik nem jó szándékkal teszik fel kérdéseiket. A hallgatóságnak azt mondta: „fantasztikus látni, mennyi erő és dinamizmus van az önök képviselőjében”, majd hozzátette, hogy szerinte a választók a lehető legjobb döntést hozták.
A választások szerinte rendkívüli tétje
Nagy István arról is beszélt, hogy örömmel fogadta a meghívást a gazdafórumra, mert szerinte a közösségi beszélgetéseknek fontos szerepük van a közéletben. A népdalkör fellépését hallgatva az jutott eszébe – mondta –, hogy mennyire fontos hagyomány, amikor a közösségek leülnek és megbeszélik közös dolgaikat.
A miniszter ezt a helyzetet egy családi tanácskozáshoz hasonlította. Amikor egy család nagy feladat előtt áll, természetes, hogy leülnek, átbeszélik a helyzetet, meghatározzák, kinek mi a szerepe és hogyan tudnak együtt megküzdeni a nehézségekkel. Szerinte most az ország is hasonló helyzetben van, hiszen közeledik egy választás, amelynél minden állampolgárnak mérlegelnie kell, mit szeretne megőrizni, és mit kockáztat.
„Számba kell vennünk, őszintén, egyenként és közösségként is, hogy mi az, amit meg kell védenünk, és mi az, amit elveszíthetünk” – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta: a következő választás szerinte nem hasonlítható egy hagyományos politikai ciklusváltáshoz. Normál esetben – mondta – a választások során olyan kérdésekről döntenek a polgárok, amelyek később módosíthatók. Példaként említette az adórendszert, a nyugdíjkorhatárt vagy a különböző szociális intézkedéseket. Ezek a döntések egy új kormány alatt akár teljesen át is alakíthatók.
A jelenlegi helyzet azonban szerinte más. Úgy véli, most olyan kérdések állnak az ország előtt, amelyek esetében egy rossz döntést később már nem lehet korrigálni. A beszédben három ilyen területet emelt ki: a migrációt, Ukrajna esetleges gyorsított európai uniós csatlakozását, valamint az Európai Unióban alkalmazott vétójog jövőjét.
A migráció kapcsán azt mondta, hogy ha egyszer megnyílnak a határok, vagy lebontják a határkerítést, akkor azokat a döntéseket később már nem lehet egyszerűen visszafordítani. Hasonlóképpen visszafordíthatatlannak nevezte Ukrajna EU-csatlakozását is. Szerinte egy felkészületlen, háborúban álló ország gyorsított felvétele komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat.
A harmadik kulcskérdésnek az uniós vétójogot nevezte. A miniszter szerint ez az egyik legfontosabb eszköz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megvédjék szuverenitásukat. Ha ez megszűnne, úgy véli, a nagyobb tagállamok – elsősorban Németország és Franciaország – döntései határoznák meg az Európai Unió politikáját.
Az agráriumot érő nemzetközi nyomás
A beszéd jelentős része a mezőgazdaság előtt álló gazdasági kihívásokkal foglalkozott. Nagy István szerint Európa egyre több szabadkereskedelmi megállapodást köt a világ különböző régióival, amelyek szerinte komoly versenyhátrányt jelentenek az európai gazdáknak.
Felsorolta az ukrán–EU szabadkereskedelmi megállapodást, a dél-amerikai országokkal tervezett Mercosur egyezményt, a már megkötött kanadai megállapodást, valamint az ázsiai és indiai tárgyalásokat. Véleménye szerint ezek a folyamatok veszélyeztetik Európa élelmiszer-szuverenitását.
A miniszter szerint az európai gazdák sokkal szigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti szabályok között termelnek, mint számos más ország termelői. Példaként említette a növekedési hormonok használatát, valamint azokat az élelmiszerbiztonsági gyakorlatokat, amelyek az Európai Unióban tiltottak, más régiókban viszont megengedettek.
Úgy fogalmazott: ha nagy mennyiségben érkeznek ilyen termékek Európába, akkor a helyi termelők kiszorulhatnak a piacról.
Kritika az uniós zöld politikával szemben
Nagy István beszédében élesen bírálta az Európai Unió klíma- és agrárpolitikáját is. Szerinte az úgynevezett zöld átállás túlzó előírásokat hozott a mezőgazdaság számára, miközben a világ más részei nem követték ezt a szabályozási irányt. Úgy fogalmazott: ezek az intézkedések versenyképtelenné tették az európai gazdákat, mert olyan kötelezettségeket róttak rájuk, amelyekkel más országok termelőinek nem kell szembenézniük.
A magyar agrárium szerkezetének átalakítása
A miniszter beszédének egyik legfontosabb része a magyar mezőgazdaság szerkezeti problémáiról szólt. Elmondta, hogy a magyar agrárium történelmileg alapanyag-termelő szerepbe került, ami alacsony jövedelmezőséget eredményezett. Szerinte ennek egyik oka a rendszerváltás utáni privatizáció volt, amikor számos feldolgozóipari kapacitás megszűnt. A másik ok az volt, hogy az EU-csatlakozás utáni első fejlesztési forrásokat nem az agrárfeldolgozás fejlesztésére fordították. Példaként Lengyelországot említette, ahol szerinte a támogatások jelentős részéből tároló- és feldolgozókapacitásokat építettek ki.
A források megháromszorozása
A miniszter szerint a kormány egyik legfontosabb döntése az volt, hogy az európai uniós agrárforrások nemzeti társfinanszírozását 80 százalékra emelte. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési források nagysága lényegesen megnőtt. Elmondása szerint ennek köszönhetően hét év alatt mintegy 21 évnyi fejlesztési forrás kerülhet az agráriumba. Az élelmiszeripari beruházások támogatására közel ezer milliárd forint áll rendelkezésre. A miniszter szerint ezek a fejlesztések jelentősen növelhetik a termelékenységet és az exportot is. Becslése szerint a magyar agrárexport értéke a jelenlegi mintegy 10 milliárd euróról 16 milliárd euróra emelkedhet, és 2030-ra a magyar mezőgazdaság az Európai Unió élmezőnyébe kerülhet.
A fogyasztók szerepe
A miniszter hangsúlyozta: a gazdák sikeréhez a fogyasztók tudatos döntéseire is szükség van. Ha a vásárlók a boltokban a magyar termékeket választják, az közvetlenül erősíti a magyar mezőgazdaságot.
„A magyar termék csak nekünk lesz fontos” – fogalmazott.
A gazdák mint a vidék tartópillérei
Beszéde végén Nagy István a gazdák társadalmi szerepéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodók nemcsak élelmiszert termelnek, hanem a magyar kultúra és hagyomány őrzői is. Szerinte a vidéki közösségek őrzik a népdalokat, a viseletet, a helyi hagyományokat, és ezek adják a magyar identitás egyik alapját.
Aktuális intézkedések a gazdáknak
A fórumon több gyakorlati intézkedésről is beszámolt. Elmondta, hogy elindul egy új agrár Széchenyi-kártya program, amely 5 és 50 millió forint közötti hitelkeretet biztosít a gazdáknak, akár kezdő vállalkozók számára is, fix 3 százalékos kamattal. Emellett a kárenyhítési alap kifizetéseiről is beszélt. A tavalyi év szélsőséges időjárása miatt jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Bár az alapba 28,6 milliárd forint került befizetésként, a kárigények elérték a 46,4 milliárd forintot. A miniszter bejelentette: a kormány kipótolja a hiányzó összeget, így minden jogos igényt teljes egészében kifizetnek.
Rétvári Bence: A gazdák érdeke az első
A magyar mezőgazdaság jövőjéről, az európai agrárpolitika kihívásairól és a gazdák megbecsüléséről beszélt Rétvári Bence, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője a vácrátóti gazdafórumon. Kiemelte: jelenleg Európában komoly viták zajlanak a mezőgazdasági támogatások jövőjéről. Egyes tervek szerint akár húsz százalékkal is csökkentenék az agrártámogatásokat, miközben az európai gazdákat olyan versenytársakkal kellene szembeállítani, akik teljesen más feltételek mellett termelnek. Példaként említette az ukrán és dél-amerikai termelőket. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy egyes gazdasági érdekek – például iparági megállapodások – miatt az európai mezőgazdaság kerüljön nehéz helyzetbe.
Rétvári Bence emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány idején vált igazán nyilvánvalóvá: a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat. Egy ország biztonságához elengedhetetlen, hogy képes legyen saját élelmiszerellátását biztosítani. Ebben fontos szerepe van annak az agrártámogatási rendszernek is, amely az elmúlt években – a kormány döntései nyomán – jelentős segítséget nyújtott a magyar gazdáknak, és hozzájárult a mezőgazdaság termelékenységének javulásához.
Külön köszönetet mondott a térség gazdálkodóinak, akik nemcsak gazdasági szereplőként, hanem a helyi közösségek stabil tagjaiként is fontos szerepet töltenek be. Hangsúlyozta: a mezőgazdaság hosszú távú gondolkodást igényel, és a gazdák munkája sokak számára példát is jelent, mert a természet rendjéhez kötődő életformát képvisel. Rétvári Bence végül úgy fogalmazott: a polgári-kereszténydemokrata politikusok számára a magyar gazdák érdeke elsődleges. A kormány minden hazai és nemzetközi fórumon azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar gazdálkodók versenyképességét és megélhetését meg kell védeni.
Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest vármegyei elnöke elmondta: idén január óta vezeti a vármegyei agrárkamarát, miközben továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályát irányítja. Kertész családból származik, és ezzel a szemlélettel igyekszik új lendületet adni a kamara munkájának Pest vármegyében. Rámutatott arra is, hogy az agrárium jelenleg nehéz időszakot él. Az állattenyésztés, a kertészet és a szántóföldi növénytermesztés egyaránt küzd a magas inputköltségekkel és a kedvezőtlen árakkal, amelyek nagyrészt a gazdákon kívül álló okokra vezethetők vissza. Szerinte a megváltozott piaci környezetben az egyéni gazdálkodók túl kicsik ahhoz, hogy érdemben befolyásolják az árakat, ezért kulcsfontosságú az összefogás. Úgy véli, a gazdák együttműködése és a közös piaci fellépés jelentheti a jövő egyik legfontosabb útját az agráriumban.
Lukács Balázs Vácrátót alpolgármestere a Gazdafórumon rövid köszöntőjében hangsúlyozta: büszke arra, hogy Vácrátóton él, és nagyra értékeli a település élő hagyományait. Megköszönte a hagyományőrzőknek, hogy nemcsak bemutatják, hanem ápolják is a helyi népviseletet és szokásokat. Elismeréssel szólt az „öregfiúkról”, akik előadással színesítik a programot, valamint a gazdákról, akik megmentik és működtetik a régi mezőgazdasági gépeket. Zárásként jó tanácskozást kívánt a gazdáknak és a résztvevőknek, majd a fórum folytatására hívta a jelenlévőket.
