A mai testületi ülésen a képviselők elé került a volt Karacs Teréz Kollégium ügye, mint arról tudósításunkban is beszámoltunk.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője felszólalásában hangsúlyozta: véleménye szerint a testület által korábban a tulajdonos számára biztosított határidő már lejárt, így az ügy érdemi tárgyalásának jogi és szakmai alapjai megkérdőjelezhetők.
A képviselő rámutatott, hogy a képviselő-testület által előírt tanulmány a megadott határidőn belül nem érkezett be, ezért álláspontja szerint a testület nem hozhat pozitív döntést a kérdésben. Mint fogalmazott, egy lejárt határidő után nem indokolt újra napirenden tartani az előterjesztést, különösen akkor, ha a döntéshez szükséges dokumentumok hiányoznak.
Ferjancsics László felszólalásában további fontos kérdést is felvetett: megkérdezte a város főépítészét, hogy rendelkezésre áll-e az érintett épületre, illetve a tervezett beruházásra vonatkozó állami főépítészi vélemény. Kiemelte, hogy ez az állásfoglalás különböző előírásokat tartalmazhat, amelyek érdemben befolyásolhatják a képviselő-testület döntését.
A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben ilyen vélemény létezik, annak megismerése elengedhetetlen a felelős döntéshozatalhoz. Ennek megfelelően kérte, hogy az állami főépítészi vélemény – akár az ülés során, akár azt követően – kerüljön a döntéshozók elé, és legalább a képviselők számára legyen hozzáférhető. Jelezte: személyesen mindenképpen igényt tart a dokumentum megismerésére, de álláspontja szerint az a teljes képviselő-testület számára releváns információ.
Mokánszky Zoltán is kérte az állami főépítészi véleményét.
Inotay Gergely alpolgármester a tetőtéri kialakítást túlzónak nevezte. Véleménye szerint a kétszintes tetőtér és a délnyugati oldalon megjelenő plusz szint elhagyásával, valamint az egységes párkánymagassággal visszafogottabb, a környezethez jobban illeszkedő megoldás születhetne. A Múzeum utca felé tervezett tetőteraszokat kifejezetten problémásnak tartja a közeli földszintes lakóházak miatt, hiszen rálátási és intimitási gondokat okoznának. A lakásszám tekintetében mérsékelt megoldást javasolt: 60 négyzetméterenként egy lakás kialakítását, ami nagyjából 40 lakást jelentene a területen. Emellett fontosnak tartja a jelenlegi szintterületi mutató változatlanul hagyását, valamint azt, hogy a beruházó hozzájárulása egy önkormányzati fenntartású oktatási‑nevelési intézmény fejlesztését szolgálja. a
Ferjancsics László felvetette: mi garantálja, hogy a beruházó a jövőben nem lépi túl az előírásokat, amikor korábban a testületi határozatok sem jelentettek valódi visszatartó erőt. Emlékeztetett arra, hogy a tulajdonos a múltban több alkalommal sem tartotta be az építési feltételeket: bontott, túlépített, és figyelmen kívül hagyta azokat a döntéseket, amelyek pontosan rögzítették, mit és hogyan lehetne megvalósítani. Szerinte ezért kulcskérdés, hogy az elhangzó kérések és szakmai vélemények beépülnek‑e kötelező érvényű határozatokba, vagy csupán ajánlások maradnak.
Ferjancsics azt is mondta, hogy nem világos számára, hogy az alpolgármester a főépítészben, a jegyzőben vagy magában a tulajdonosban bízik‑e leginkább. Álláspontja szerint a tulajdonos eddigi magatartása nem ad okot túlzott optimizmusra.