Januárban teljessé válik a családi adókedvezmény megduplázása – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte: a kormány korábbi vállalása volt, hogy a családi adókedvezmény mértékét két lépésben megduplázza. Ez július elsejével 50 százalékban megtörtént, további 50 százalék erejéig pedig január elsejével folytatódik – jelezte.
A döntés egymillió családot érint, egy gyermek esetén havonta 20 ezer, kettőnél havonta 80 ezer, háromnál havonta 198 ezer forinttal több marad a családoknál – ismertette a tárcavezető.
Megjegyezte: a családi adócsökkentések körébe tartozik az is, hogy életbe lép a 30 év alatti édesanyák adómentessége, valamint a 40 év alatti kétgyermekes, illetve a három- és többgyermekes édesanyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetni. Mindez hosszútávon is kiszámítható jövőképet nyújt a gyermeket vállaló édesanyáknak – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hozzátette: a kétgyermekes édesanyák adómentessége felmenő rendszerben évről évre bővül, 2027 január elsejétől majd 50 éves korig nem kell személyi jövedelemadót fizetni a kétgyermekes édesanyáknak.
Emellett a házaspár másik tagja igénybe veheti a családi adókedvezményt is – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.
A tárcavezető kitért a minimálbér és garantált bérminimum emelésére, amelyről a munkaadók és munkavállalók közt született megállapodás, és ezt a kormány törvényerőre emelte. A minimálbér összege januártól 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint lesz.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány korábban már elfogadott egy 11 pontos vállalati adócsökkentési programot, ami évente több mint 90 milliárd forintot hagy a kis- és középvállalkozásoknál. Ebből a legfontosabb, hogy az alanyi áfamenteség köre jövőre 20 millió forintra emelkedik, a következő években pedig 22 illetve 24 millió forintra nő majd – ismertette.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a 13. havi nyugdíj kifizetése mellett azzal egyidejűleg jövőre a 14 havi nyugdíj első negyedét is megkapják a nyugdíjasok. Emellett folytatódik az általános nyugdíjemelés, az átlagnyugdíj már 250 ezer forint fölé emelkedik.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy jövőre a közszolgálatban dolgozóknak egymillió forintos otthontámogatási segítséget nyújt a kormány, és folytatódik a tanárok béremelése is. Magyarország 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli, majd azon is tartja a pedagógusok átlagbérét – emlékeztetett. A 80 százalékot idén elérték, annak érdekében, hogy a vállalást tartani tudják, további tíz százalékos béremelés lesz. A tanárok átlagbére 936 ezer forint lesz jövőre, ami azt jelenti, hogy ebben a ciklusban több mint duplájára emelkedtek a pedagógusbérek – mondta.
Arról is beszámolt a tárcavezető, hogy a közigazgatásban a szeptemberi 15 százalékos után újabb 15 százalékos béremelés lesz januártól, a szociális és kulturális ágazatban is 15 százalékos lesz a béremelés, továbbá az igazságügyi alkalmazottak béremelése is folytatódik. Utóbbi a bíráknál 48 százalékos, a fogalmazóknál 89 százalékos, a bírósági alkalmazottaknál száz százalékos emelést jelent 2025 és 2027 januárja között – sorolta Gulyás Gergely.
Az Ukrajnának nyújtandó EU-s háborús kölcsönt Európa soha nem fogja visszakapni, ez a támogatás nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához – mondta a miniszter annak kapcsán, hogy a kormányülésen meghallgatták a miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatását a múlt heti uniós csúcsról.
Magyarországnak azt a célkitűzését sikerült elérnie, hogy a bizottság eredeti javaslata és az emögött álló erős német támogatás ellenére sem sikerült egyelőre teljesen tönkretenni az európai tőkepiacot – hangsúlyozta Gulyás Gergely, nyilvánvalónak nevezve, hogy a lefoglalt, befagyasztott orosz vagyon felhasználása ezt eredményezte volna.
Hozzátette: Magyarország ahhoz is tartotta magát, hogy nem fog hitelt felvenni. Az uniós csúcson ugyanis arról döntöttek, hogy 24 uniós tagállam vesz fel hitelt és nyújt háborús kölcsönt Ukrajnának, azonban Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt kimaradt ebből, mert álláspontja szerint ez ellentétes Európa érdekeivel – jelezte.
Gulyás Gergely értékelése szerint ki lehet jelenteni, hogy a háborús kölcsönt az ezt nyújtó 24 európai uniós tagállam soha nem fogja visszakapni. Arra hivatkozott: az ukrán elnök nyilatkozata szerint akkor fizetik vissza ezt a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizet. Erre az esély az egy százalékot biztos, hogy nem éri el, de ez is egy elég kedvező becslés – jegyezte meg a miniszter, aki szerint ezért valójában nem hitelt ad Európa, hanem egy olyan támogatást nyújt, amit visszakapni soha nem fog. Ez nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához – hangsúlyozta a tárcavezető.
Kijelentette: Magyarország továbbra is háborún kívüli ország akar maradni, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az amerikai béketörekvések akár Budapesten, akár másutt sikerrel járjanak.
Gulyás Gergely kiemelte: Európának nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a békét kellene támogatni. Értékelése szerint, ha már úgy alakult, hogy Európa eddig nem vett részt a békefolyamatban, elzárta a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, és nem tud közvetíteni a háborús felek között, akkor legalább most be kellene állnia az Egyesült Államok béketörekvései mögé, amelyek valós, kézzel fogható lehetőségét nyújtják a békének.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy ma már olyan nyilatkozatok hangzanak el – és ezt szerinte a NATO főtitkára is többször megerősítette -, hogy nyolc európai uniós tagállam kész csapatokat is küldeni békefenntartás céljával Ukrajna területére.
Még egyelőre sajnos béke nincsen, de amit Európa tesz, az nem is fogja elősegíteni a béke ügyét – rögzítette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva, hogy csapatok és katonák küldése végképp nem időszerű.
Gulyás Gergely azt mondta: az orosz-ukrán háború brutális, több százezer, sőt valószínűleg az egymilliót is meghaladó áldozatot követelt, de mégis két ország háborúja és ilyen értelemben egy regionális konfliktus. Ugyanakkor arra figyelmeztetett:
lehet ebből nagy háború is, amit mindenféleképpen el kellene kerülni. Ezért kifejezetten veszélyesnek és elutasítandónak nevezett minden olyan nyilatkozatot, ami „Európa háborúba sodródását valószínűsíti, kívánatosnak tartja”.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányinfón elmondta, hogy az elmúlt két hétben csaknem 205 milliárd forint összegben adtak át beruházásokat Magyarországon.
Átadták az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszát, egy 170 milliárd forintból megvalósult, 34 kilométer hosszúságú utat, Szegeden építette fel első Németországon kívüli hibrid telephelyét a Rheinmetall, ahol elektromos autókhoz és megújuló energiát termelő erőművekhez gyártanak majd alkatrészeket. Ez egy 29 milliárd forintos beruházás volt, amelyből a kormány 13 milliárd forintot vállalt, ezzel is elősegítve 300 új, magas képzettséget igénylő munkahely létrehozását 2030-ig – tette hozzá.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy több mint 200 millió forint állami támogatással új CT készülékkel gyarapodott az ózdi kórház. Megemlítette, hogy a kormány mintegy 40 milliárd forint értékben szerez be korszerű képalkotó diagnosztikai eszközöket, tisztán hazai forrásból.
A kormányszóvivő bejelentette, hogy tíz magyar gyártmányú Credobus típusú autóbusszal bővült a békéscsabai MÁV-Volán flotta, továbbá hét új, tisztán elektromos Ikarus autóbusszal bővült a komlói buszflotta.
Vitályos Eszter jelezte, hogy 225 millió forintos kormányzati támogatással újult meg Pécsett a Koch Valéria Iskolaközpont tornacsarnoka, Pilismaróton 120 millió forint támogatásból felújították a Nyírő Csaba Sportcsarnokot, mintegy 230 millió forintból befejezték az adonyi Sarlós Boldogasszony templom felújítását, valamint 229 millió forintból Vaskúton felújították a közösségi házat és új sportöltözőt építettek.
Beszélt arról is, hogy Felsőzsolcán hazai és uniós támogatásból 201 millió forintos támogatásból megvalósult a csapadékvíz elvezetés fejlesztése, továbbá több településen – Füzér, Újcsalános, Kevermes, Perkáta, Debrecen és Nádudvar – belterületi útfelújításokat valósítottak meg összesen közel 900 millió forint értékben.
Vitályos Eszter elmondta, hogy Jászfényszarun új kerékpárutat és kerékpáros pihenőparkot építettek, a beruházást 350 millió forintból valósították meg, illetve Szügy településen 100 millió forint támogatásból új termelői piacot adtak át.
A Magyarországnak nyújtandó amerikai pénzügyi védőpajzs részleteiről szóló kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, ismeretei szerint a kapcsolatfelvétel az amerikaiakkal megtörtént, az érdemi tárgyalások valószínűleg jövőre lesznek.
Hangsúlyozta: Magyarország igényt tart minden eurócentre Brüsszeltől, sőt, addig a következő hétéves költségvetésről érdemben tárgyalni sem hajlandó, amíg nem kapja meg mindazt, ami ebből a költségvetésből jár neki.
Nagyjából a hétéves költségvetés több mint 60 százaléka áll most rendelkezésünkre, és bár további ígéretek vannak, de természetesen mi azt várjuk, hogy minden eurócent elérhető legyen – fogalmazott, hozzátéve, jövő április után az ügynek valószínűleg a magyar választókra, adófizetőkre nézve kedvező megoldása lehet.
A miniszter a pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban ugyanakkor megerősítette: ezzel nem az európai uniós pénzeket akarnák kiváltani, hanem ez egy biztonsági garancia, ami világos és egyértelmű üzenet a pénzügyi piacoknak is.
Arra a kérdésre, hogy európai uniós források hiánya miatt 1600 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezett be az előirányzatnál, a miniszter úgy válaszolt: az Európai Bizottság nagyon gyakran utal december közepén vagy végén, így végeredményt erről a jövő év elején lehet mondani.
Az uniós csúcson megvalósult V3-as együttműködés kapcsán kifejtette: mindig is azt képviselték, hogy az európai politikán belül a közé-európai érdekérvényesítés egyik fontos garanciája a visegrádi együttműködés. A korábbi visegrádi együttműködés jelentőségét nem látó kormányok helyére Szlovákiában és Csehországban is olyan kormányok léptek, akik az uniós politikájukat arra építik, hogy legyen visegrádi együttműködés. Lengyelországban is megtörtént a félfordulat, az államelnök már ebből a körből érkezik.
Magyarország nem maradt egyedül a véleményével, Csehországgal és Szlovákiával alkottak egy olyan koalíciót, aminek az európai döntéshozatalban való megjelenése újszerű és üdvözlendő.
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a miniszterelnök tárgyalt a szlovák miniszterelnökkel a Benes-dekrétumokról, és Magyarország szerint az a rész, ami nemzetiséghez tartozás miatt vesz el jogokat, összeegyeztethetetlen a 21. századi magyar és európai értékvilággal.
A januárra halasztott Mercusor megállapodásról közölte: az a kérdés, az Európai Bizottság rá tudja-e erőszakolni az akaratát a tagállamokra. Több országra is szükség volt a blokkoláshoz, ehhez sem Magyarország, sem a visegrádi országok nem lettek volna elegendőek, Franciaország és Olaszország már elegendő volt. Az európai gazdák többség úgy gondolja, hogy a megállapodás egy olyan versenyt hoz a mezőgazdaság területén létre, ami Európának nem kedvező – tette hozzá.
Gulyás Gergely elmondta: az EU 2027. október 1-től szüntetné meg az orosz gázbeszerzés lehetőségét, még abban az esetben is, hogyha hosszútávú szerződése van valakinek, mint ahogy Magyarországnak van Oroszországgal.
Ezt a döntést mi vitatjuk, azért is, mert ezt maga az Európai Unió is egyhangúságot igénylő szankciós kérdésnek gondolta, így is terjesztették elő 2022-ben, amikor a magyar miniszterelnök vétót emelt, majd ezt követően Magyarország és a mi hátunkon, Szlovákia és Csehország mentességet kapott – emlékeztetett.
Most ezt próbálják kijátszani, ezért támadjuk meg bíróságon – hangoztatta.
MTI
Fotó: Freepik