Szerdán tartja munkaterv szerinti novemberi ülését az önkormányzat képviselő-testülete, a tanácskozáson közterületek elnevezése is napirendre kerül, s ebben a blokkban éles vita várható a börtönnél lévő Kórház utca esetleges átkeresztelése kapcsán, ugyanis igen sokan legalábbis aggályosnak tartják a DK-hoz kötődő képviselők ide vonatkozó indítványát.
A témában a helyben ellenzékben lévő kormánypárti frakció nevében Ványai László egy héttel korábban már kifejtette a képviselőcsoport ellenvetésének fő indokait, amelyekhez újabb helyszíni sajtótájékoztatóján további érvet kapcsolt, megemlítve: nagyon sokan jelezték nekik időközben, hogy nem értenek egyet az utca nevének megváltoztatásával.
– Való igaz, hogy Göncz Árpád annak idején a legnépszerűbb politikusok egyike volt, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy sokan ellenszenvesnek tartják, a személye megosztó és ezt nem árt közelebbről megvizsgálni. A múlt rendszer feltárása során történészek adatokat találtak arra, hogy együttműködött a pártállami biztonsági szolgálatokkal. Erre közvetlen bizonyíték nincsen, de ha alaposan szemügyre vesszük a teljes történetet magát, akkor egyértelműen lehet következtetni az életút sajátosságaiból adódó jelek alapján arra, hogy ő bizony a rendszer kegyeltje volt, megkülönböztetett kedvezményekben részesülő személy volt. Az 56-os forradalom és szabadságharc után az államhatalom megtorló gépezete nem kímélt senkit, rengeteg halálos ítéletet szabtak ki és hajtottak végre, rengeteg hosszú évekre bebörtönzött ember, sőt megkínzott ember számolt be a börtönviszonyokról, ezzel szemben a volt államfő a börtönben nemcsak angolul tanulhatott, hanem irodalmi művet fordíthatott, ez azért érdekes, mert egyedül ő tudott beszámolni erről, az irodalmi műveknek pedig ugye van egy szerzői jogdíjuk, és hát az ismertté válást is hozadéknak lehet tekinteni. Nem kerülhetjük meg azt sem, hogy börtönévei után a Magvető könyvkiadónál kezdett el dolgozni, aminek az akkori igazgatója az a Földi Lajos volt, aki a katonapolitikai osztály első számú vezetőjeként ténykedett, ez az osztály az államvédelmi hatóság párhuzamos szerve volt a honvédségnél, tehát a katonai titkosszolgálat volt tulajdonképpen. A kettejük közötti személyes ismeretség sem titok. És hát az állambiztonsági hivatalok történeti levéltára tényfeltárása szerint Göncz Árpádnak voltak iratai, de ezek rejtélyes módon eltünedeztek – ismertette Ványai László.
A képviselő szavai szerint a közvetett bizonyítékok tehát egyértelműek és vádlóak, ezért van felháborodás, innentől kezdve az a kérdés, hogy a józan ész győz-e vagy a kezdeményezők az országos politikát lehozzák ide helyi szintre is.
A téma szóba került a hétfői közmeghallgatáson is, ezen az alkalmon a Vác Felsővárosi Református Gazdakör elnöke, dr. Csereklye Krisztina egyenesen kegyeletsértőnek minősítette a kezdeményezést. Nos, ez a két ember, Ferjancsics László és Makrai Zsolt nem tette tiszteletét a közmeghallgatáson, nyilván tudták, hogy szembesítő hozzászólás is várható, távolmaradásuk nyomán pedig felmerül a kérdés, hogy valójában ki is az, aki mit is akar itt a Kórház utca átkeresztelése kapcsán, akár izomból átnyomva, a legkevésbé sem demokratikusan…
Hallotta a felszólalást az eredeti ötletgazdaként hírbe hozott Juhász Béla sződligeti polgármester, a DK megnevezett országgyűlési képviselő-jelöltje is, aki megszólítottként válaszában nagyjából kihátrált a történetből, áthárítva a felelősséget a párthoz kötődő helyi döntéshozókra.
Visszatérve dr. Csereklye Krisztina véleményére, a gazdaköri elnök a közmeghallgatáson is felhívta a figyelmet, hogy a DK tagjai saját indítványukként adták le a névváltoztatási javaslatot, de a benyújtást megelőzően nem hallgatták meg a város polgárait, de még az elnevezni kívánt utca környezetében élő emberek véleményére sem voltak kíváncsiak.
A hozzászóló határozottan hangot adott annak a kifogásának, miszerint nem helyénvaló az utcatábla átnevezése, mivel a megemlékezésre irányuló korszak a kisváci gazdacsaládok fájdalmas időszaka, miközben Göncz Árpád ekkori tevékenysége kétes és számtalan kérdést vet fel.
„A kisváci református gazdacsaládok az 60-70-es években komoly meghurcoltatáson mentek keresztül, elvették földjeiket, házaikat, folyamatosan terrorizálták és kínozták őket, elhurcolták őket indokolatlan verésekre, nem kaptak munkaengedélyt, meggyalázták az asszonyokat, a gyerekeiket pedig nem engedték továbbtanulni.
Ebben az időszakban – pár száz méterre a gazdák otthonaitól – raboskodott Göncz Árpád, akit a rabtársai »patkány« gúnynévvel illettek, mivel a cellatársak elmondása szerint róluk is bizalmas információkat adott át a fogva-tartóknak, majd ezt követően több előnyt is élvezett a börtönben, például tanulhatott, más jellegű munkát végezhetett vagy idő előtti amnesztiával szabadulhatott, ezeknek az eseményeknek a sora és összefüggése számtalan kérdést vet fel. Nem tudok szó nélkül elmenni az utcanév átváltoztatása mellett sem a gazdakör elnökeként, sem pedig az egyik meghurcolt gazdacsalád leszármazottjaként, ezt kegyeletsértőnek és a kisváci családjaink sebeinek feltépésének tartom. A gazdaköri székházunk közelében akarnak utcatáblát elhelyezni egy olyan emberről, akit besúgóként bélyegeztek meg, miközben a családjainkat meghurcolták. Ezt nemcsak a térképen látnánk, hanem nap, mint nap szembe jönne velünk, ha akarjuk, ha nem” – fogalmazott dr. Csereklye Krisztina.
A gazdaköri elnök tehát elfogadhatatlannak tartja a Kórház utca ilyen jellegű átnevezését, mivel ezt nemcsak kegyeletsértőnek, de politikai provokációnak is gondolja annál inkább, mivel, mint újólag emlékeztetett, olyan DK tagok agyszüleménye ez a javaslat, akik nem ebben a körzetben képviselők vagy az egyik csak térképről ismeri a körzetet, mivel nem is váci lakos.
„Ez egy félresikerült kampánycélú provokáció, amivel az elhunyt szeretteink emlékét akarják megsérteni” – zárta gondolatait dr. Csereklye Krisztina.