Mindenszentek főünnepe (november 1.) idén szombatra esik, ez az év öt parancsolt ünnepének egyike a katolikus egyházban, a híveknek kötelező a szentmisén való részvétel és a munkaszünet.
Vác templomainak szombati miserendje: Mind Mindenszentekkor, mind másnap, Halottak napján 10 órakor püspöki szentmisére hív a harang az egyházmegye főtemplomában, a Nagyboldogasszony Székesegyházban.
8.30 Fehérek temploma, 10.00 Székesegyház, 16.00 Hétkápolna, 16.30 Regőczi-kápolna, 18.00 Barátok temploma.
November 2-án a szentmise után megemlékezés lesz az elhunyt püspökökről az altemplomban.
Mindkét napon a székesegyház altemplomában 8-18 óra között nyitva lesz a püspökök, kanonokok, papok temetkezési helye is azok számára, akik szeretnének imádkozni, egy-egy gyertyát elhelyezni a síroknál.
November 3-tól a székesegyház urnatemetője csakis belépőkártyával látogatható, kulccsal már nem lesz nyitható, aki még nem igényelt kártyát, a plébánián irodaidőben megteheti.
Az alsóvárosi sírkertben november 1-jén 15 órától lesz temetői szertartás.
Mindenszentek és Halottak napja kapcsán a kisváci sírkertben is lesz temetői szertartás, ugyancsak november 1-jén 15 órai kezdettel, utána történnek a sírszentelések, utóbbira kéretik előzetesen jelezni az igényeket a sekrestyékben vagy a plébániákon.
November 1. Mindenszentek
November 1-jén egy napon ünnepli a katolikus egyház az összes szentet, valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a naptár külön, név szerint nem emlékezhet meg.
Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.
November 2. Halottak napja
Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Az egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget, az egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.
Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is legyen megemlékezés. 998-tól datálódik az ünnep hagyománya, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt.