A 10 éves Laudato si’ pápai enciklika gondolatiságát a fókuszba állító konferencia adta az alapját a péntektől vasárnapig tartó Katolikus Társadalmi Napok pénteki indításának, szombaton családi programok, színpadi előadások, koncertek sora várta az érdeklődőket, s a három nap a hagyományokhoz híven kiváló alkalom volt az egyház különböző intézményeinek, szervezeteinek bemutatkozására is.
A konferencia bevezetéseként Weöres Sándor megzenésített verseiből hallhattak részleteket az érdeklődők a Komp Kollektíva előadásában, majd Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köztük Marton Zsolt váci megyéspüspököt, az MKPK családreferensét; Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspököt és Áder János volt köztársasági elnököt.
„Az evangélium kincse áll, ragyog az európai szociális háló, a jogrendszer és a tudományos fejlődés hátterében is. A keresztény gyökerekből táplálkozó további építkezésre pedig minden jóakaratú embert meghív az Egyház” – szögezte le Székely János, majd arról is beszélt, hogy a vallás sok esetben prófétai hangként mutatkozik meg a társadalom számára.
Székely János a KATTÁRS küldetéséről, lényegéről szólva Martin Buber perszonalista filozófust idézte, aki szerint egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető titokkal, ami létrehozta.
„Az európai kultúra szellemi gyökérzete a görög filozófia („a valóság megismerhető és eszerint kellene élni”), a római jog („a társadalmat a méltányos jogrend kell irányítsa”), valamint a zsidó-keresztény kultúra, amelynek alapja, hogy minden ember Isten képmása, eképpen végtelen érték; a szeretetre születtünk és van örök élet” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Aztán így folytatta a gondolatsort: Martin Buber gondolata nyomán tehát „nagyon is van köze az Egyháznak a társadalomhoz, napjainkban pedig égető szüksége van rá”.
– A KATTÁRS szeretné felragyogtatni ezt az igazságot, hogy a kereszténység termékenyítően hatott az európai társadalmakra – tette hozzá az MKPK elnöke, majd példaként említette a Nagy Szent Bazil által a Kr. u. IV. században alapított első kórházat, valamint az első ingyenes iskolát.
Az életvédelem témájára is kitérve zárásul a 12 éves magyar hittanos fiú történetét tárta a hallgatóság elé az MKPK elnöke.
A kisfiú véletlenül meghallotta, amint a nehéz anyagi körülmények közt a családjukat alapító szülei azon tanakodnak egy este, hogy vállalják-e a megfogant harmadik gyermeküket. Ekkor a még csak hatodikos diák búcsúlevelet írt, amelyben megfogalmazta, hogy megérti a szüleit, látja a rossz körülményeket, és arra jutott, hogy ő inkább eltűnik a családból, csak hadd élhessen és születhessen meg a kistestvére. Amikor a szülők e levelet megtalálták, végül elálltak a terhességmegszakítás tervétől.
„Ez is példája a prófétai hangnak, amelyet hallatnunk kell a családok vagy éppen – XIV. Leó pápa kifejezésével élve »a fegyvertelen, lefegyverző béke” érdekében is«” – fogalmazott Székely János.
Ezt követően Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány – és a szintén e nevet viselő podcast – alapítója szólt a jelenlévőkhöz. Többek közt felidézte, hogy röviddel a Laudato si’ megjelenése előtt találkozott Ferenc pápával, aki a párizsi klímacsúcsra készülődve megemlítette neki, hogy ennek az enciklikának a megjelentetésére készül és a pápa engedélyével ő lehetett az első, aki az audiencia után ezt az újságírókkal közölhette.
A volt köztársasági elnök az enciklikából idézte: „a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, unokáinknak ne pusztaságként adjuk tovább!”
Rámutatott, hogy bár egyre inkább érzékeljük a klímaváltozás negatív hatásait, mégsem teszünk ellene, egyénileg sem, a fiatalok azért nem, mert úgymond nem ők voltak az okozói, a középkorúak azért nem, mert erre nincs idejük, az idősek pedig azért nem, mert ez a téma már nem róluk szól.
A volt államfő figyelemfelhívása szerint ezen válaszokkal szemben a keresztény alapú szemlélet a közösségvállalás felelősségéről szól.
„A világ örömteli misztérium, több, mint a problémák technológiai jellegű megoldása, az egymással és a környezetünkkel való szolidaritás szemléletére van szükségünk. Van célunk és reményünk: egy kiegyensúlyozottabb, mértékletesebb, szerényebb élet, amelynek tanítóivá és tanúságtevőivé kell válnunk! A teremtésvédelem közös ügyünk, apostoli munkánk” – hangsúlyozta az elmúlt fél évszázad pápáinak tanítása nyomán Áder János, hozzátéve XIV. Leó teremtésvédelmi világnapra írt üzenetét, amelynek központi gondolata, hogy ezen a téren a legfőbb ideje, hogy a szavakat tettek kövessék.
A péntek délutáni nyitóünnepségen Marton Zsolt megyéspüspök köszöntötte résztvevőket, köztük a díszvendégként jelen lévő Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét, Udvardy György veszprémi érseket, az MKPK elnökhelyettesét, Kocsis Fülöp hajúdorogi érsek-metropolitát, a püspöki konferencia további tagjai, valamint Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspököt is.
A házigazda egyházmegye főpásztora köszöntő beszédében elmondta, ez alatt a három nap alatt az a céljuk, hogy megmutassák az igaz Istent a tanítások, tanúságtételek és a liturgikus események által.
A megyéspüspök az idei KATTÁRS mottójával, Pál apostol a tesszalonikaiaknak címzett intelmével kezdte a beszédét: „Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg” (1Tessz 5,21).
– Pál apostol a korabeli világ különféle szellemi hatásainak gondos felülvizsgálatára, a jó választására és megtartására hívta a fiatal közösséget. A keresztény embernek minden korban meg kell vizsgálnia a világ nyújtotta lehetőségeket, hogy összhangban vannak-e az evangéliumi értékrenddel, mert ezen értékek adják a boldogságot, és ezekkel lehet másokat is boldoggá tenni. A mai kor bővelkedik kihívásokban, ha csak a környezet állapotára vagy a digitális eszközök használata kapcsán felmerülő kérdésekre gondolunk – mondta Marton Zsolt. Ezért választották az idei KATTÁRS mottójának a páli idézetet.
„A Katolikus Egyháznak az evangélium alapján van tanítása a társadalomról, a társadalmi kérdésekről. Ide tartozik többek között az emberi élet, a teremtett világ védelme, az emberi jogok, a közjó. Ám az Egyháznak nem csak tanítása van, de társadalmi tevékenysége is, erre példa a Katolikus Karitász szervezete, az oktatási-nevelési intézmények sora. Ezekben a napokban szeretnénk megmutatni a tanítást és a gyakorlatot egyaránt” – foglalta össze a megyéspüspök a KATTÁRS lényegét .
Megemlítette továbbá: A rendezvény három hívószóra épül, ezek az innováció, kreativitás és remény. A kreativitás Istenre, az Alkotóra, a Teremtőre utal, aki munkatársává tette az embert azzal, hogy rábízta a földet, szépítse, gondoskodjon róla. Ezekben a napokban bemutatkoznak az alkotó, a művészetet szerető emberek és közösségek. Az innováció arra utal, hogy az Egyház mindig képes volt arra, hogy megújító, innovatív módon képviselje a változatlan, örök értékeket, és egyben a szolgálatot és az irgalmat is előtérbe helyezze, elég a tudós papokra, szerzetesekre, vagy a kórházak elődeire, az ispotályokra gondolni. A remény különleges szerepet kap a szentévben. Ha a reményt pusztán emberi tényezőnek tekintjük, sok csalódást okoz, de ha keresztény emberként tekintünk rá, „alkalmassá teszi az akaratunkat arra, hogy megtegyünk mindent, ami üdvösségünkhöz szükséges, és bizalommal várjuk Isten segítségét, amellyel majd eljutunk természetfölötti végső célunkhoz, és színről-színre látjuk Istent”.
A város polgármestere, Matkovich Ilona a rendezvény legfontosabb üzeneteként azt emelte ki, hogy a Katolikus Egyház az aktuális társadalmi kihívásokra próbál választ adni úgy, hogy világnézettől függetlenül, felekezeti hovatartozás nélkül, a társadalom egészét kívánja megszólítani.
A Katolikus Társadalmi Napok váci nyitóhangversenyén a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa foglalta el a dóm előtt felállított nagyszínpadot, kórusműveket és népénekeket szólaltattak meg Kovács Tibor százados, karnagy és Varga László kanonok, a váci székesegyház karnagya vezényletével.
A három napos, vasárnap délután befejeződött KATTÁRS folytatásában összességében ezreket vonzottak a gyerekparadicsommá avanzsált püspöki palotakert játékos, ismeretterjesztő, szórakoztató programjai, folyamatos volt a nyüzsgő vendégjárás a város egyházi központjában felállított, a különféle egyházi szervezetek bemutatkozására szolgáló sátras standoknál, s kivétel nélkül zsúfolásig megteltek a széksorok a kiemelt kulturális programokra, így Vecsei H. Miklós színművész és Ávéd János muzsikus Visky András: Kitelepítés című életregényét alapul velő, zenével kísért felolvasószínházi fellépésére, az Eucharist, a Misztrál együttes koncertjére vagy épp a Szent Efrém Férfikar oratóriumbemutató előadására.
