Egyik oldalról az elidegenedésként definiált, általánosnak mondható kínzó társadalmi jelenség, a közgondolkodás fogyasztói alapállású önző szemlélete, az ezekből is fakadó, sokak szerint már-már világvége hangulatú ökológiai válsághelyzet, másfelől a teremtésvédelem oktatásban betöltött szerepe került fókuszba a Váci Egyházmegye tematikus konferenciáján, melynek a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont adott helyet.
A rendezvényen a téma iránt érdeklődők mellett pedagógusok, szakemberek és teremtésvédelmi szervezetek munkatársai gyűltek össze a közös gondolkodás és a kapcsolatépítés jegyében, s részt vett az eseményen Marton Zsolt megyéspüspök is.
Elidegenedés, a fogyasztói szemlélet dominanciája, ökológiai válság – problémák, melyek napjainkban minden embert súlyosan érintenek. Vajon feladata-e a Katolikus Egyháznak ezekkel foglalkozni, vannak-e válaszaink a nehézségekre? – tette fel a kérdést a konferencia köszöntőjében Ferencz Zoltán teremtésvédelmi referens, majd történelmi jelentőségű alapvetésnek mondta Ferenc pápa Laudato Si’ (Áldott légy!) kezdetű, tíz évvel ezelőtt kiadott enciklikáját, melyben a szentatya egy komplex, globális problémát a hit és az Egyház szemszögéből értelmez.
A szakember tehát e teremtésvédelmi enciklika egy fontos gondolatát kiemelve vezette fel a konferencia előadásait, hangsúlyozva, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek neveléséről is beszélni kell, hiszen valódi változás csak az ökológiai megtérés függvényében lehetséges, melyre egyéni és közösségi szinten egyaránt szükség van.
A bevezetőt követően Marton Zsolt megyéspüspök a Laudato Si’ enciklika tartalmát foglalta össze, és meghívott minden jelenlévőt arra, hogy reflektáljon magában az elhangzottakra; mely probléma, jelenség aktuális továbbra is, mi az, ami még mindig megvalósításra vár? Kiemelte, hogy a környezetben tapasztalható hatalmas problémák oda vezethetők vissza, hogy az ember már nem ismer el semmilyen tekintélyt maga fölött, a szélsőséges emberközpontú-szemlélet elterjedésével az emberiség a kapott hatalmat nem jól használja fel, és a természet művelése, őrzése helyett uralkodni kezdett a javakon, s bár a technológia óriási fejlődésén ment keresztül, ez nem járt együtt erkölcsi fejlődéssel.
A főpásztor Ferenc pápát idézve azon remény hangsúlyozásával zárta bevezetőjét, hogy az ember, aki le tud alacsonyodni, fel is tud emelkedni.
Jaczenkó Edit biológia-környezetvédelem tanár a teremtésvédelem és az oktatás kapcsolatáról szólt előadásában, többek között így fogalmazva:
„Az oktatás – ha teremtésvédelmi szempontból vizsgáljuk – veszélyezteti a jövőt, mert a jelenlegi fenntarthatatlan gazdasági folyamatokban való részvételre készít fel. Ezenfelül nem eleget, vagy nem jól foglalkozik az emberiség előtt álló globális kihívásokkal. Bár üdvözölendőek az iskolákban megszervezett zöldhetek, a környezetvédelemre irányuló projektnapok, egy intézmény működtetési módja (például, hogy hogyan szerveznek meg egy rendezvényt vagy osztálykirándulást) erősebben hat a diákokra, és a fenntarthatóság fontosságáról vagy éppen jelentéktelenségéről közvetít üzenetet. A teremtett világ állapota valójában egy tükör, amely torzítás mentesen megmutatja, milyen a kapcsolatunk magával a Teremtővel.”
Az előadó Ferenc pápát idézve kijelentette, hogy az ökológiai helyreállás elválaszthatatlan a kulturális és spirituális helyreállástól – fel kell ismerni tehát, hogy nem szükségszerű és nem is természetes az, ahogyan ma él az emberiség igen nagy része.
Tornay Gábor, a Váci Egyházmegye hitoktatási igazgatója a teremtésvédelem hitoktatásban betöltött szerepéről beszélt, s elöljáróban megfogalmazta; nem elég pusztán információkat közölni a diákokkal, hiszen a cél, hogy viselkedésváltozásra ösztönözzük őket, ami leginkább az általuk felismert igazságok és a pedagógusok példamutatása útján lehetséges.
Ezután a mesterséges intelligencia segítségével bemutatta, mit érdemes tanítani a teremtésvédelem kapcsán a különböző korosztályoknak, és hogyan tehetik a tanárok motiválttá a gyerekeket, ennek kapcsán néhány gyakorlati példát is hozott, így szavai szerint érdemes lehet minden héten egy-egy teremtésvédelmi feladatot kitűzni célul a diákoknak, például, hogy fogmosásnál használjanak poharat a csap folyamatos engedése helyett, vagy csak minden másnap tegyék fel a telefonjukat tölteni, ők maguk töltsenek minél több időt a természetben.
„Teremtésvédelem teremtettségtudat nélkül nem létezhet. Nyolcmilliárd-féleképpen vagyunk megajándékozva Istentől, és feladatunk, hogy karizmáinkat felismerve visszatükrözzük Isten dicsőségét” – zárta előadását Tornay Gábor.
Ezt követően Dr. Balog Ágnes, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense a 2022/23-as tanévben bevezetett teremtésvédelmi kurzus tapasztalatairól számolt be,, kiemelve, hogy a féléves képzés során elsőként ismertetik a hallgatókkal a környezetet érintő problémákat, majd beszélnek elméleti és gyakorlati felvetésekről, megoldási javaslatokról, kezdeményezésekről, illetve a kritikus médiafogyasztás fontosságáról, a témát változatos módokon, például híreken, hírességek megnyilatkozásain keresztül, zenék, filmek és rövid feladatok segítségével dolgozzák fel. Az oktató a konferencián tartott előadásában azt is megosztotta, milyen kihívásokkal találta magát szembe a kurzus folyamán. Jellemző például, hogy a hallgatók kezdetben apátiával viszonyulnak a témához, vagy a tehetetlenség érzése miatt nem éreznek motivációt a változtatásra. Egyes nehezebb témák (mint a nagyüzemi állattartás) esetében hárítást is tapasztalt részükről. Ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alapján bőven be lehet számolni sikerekről: sokan jelezték, hogy mélyebben elgondolkodtak a teremtésvédelem témáján, megváltozott a szemléletük, és konkrét cselekvési szándék alakult ki bennük.
Dr. Szabó Eszter, a Naphimnusz Egyesület képviselője személyes ökológiai megtéréséről, illetve az egyesületben végzett tevékenységéről számolt be. Mint elmondta, már nagycsaládos édesanya volt, mikor szembesült a környezeti válság súlyosságával, és felismerte saját szerepét a túlfogyasztásban. Családjával ettől kezdve radikálisan egyszerűbb, mértéktartóbb életmódra váltottak, így többek között komposztálnak, szelektíven gyűjtik a hulladékot és csomagolás-mentesen vásárolnak be.
„Az életmódváltás boldogabbá tett, hiszen felszabadított a fogyasztói társadalom kényszere alól. Idővel felfedeztem az Egyház teremtésvédelmi tanítását is, ami visszavezetett a hithez.” .
A konferencia az előadások után a jelenlévők közötti élénk diskurzussal és az együttműködési lehetőségek keresésével folytatódott. A szervezők felhívták a figyelmet, hogy a szeptember 19. és 21. között Vácon megrendezendő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) egyik központi témája is a teremtésvédelem lesz, ahol egész napos konferencia keretében foglalkoznak majd a Laudato si enciklikával, az átfogó ökológiai szemlélet szükségességével és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival.