Matkovich Ilona családi cége, a Lujza és Koriander szabálytalan építkezése, a kormányhivatal bontásra kötelezése hatalmas vihart kavart Vácon.
A polgármester többször igyekezett a testület elé hozni a kínos és botrányos újabb családi ügyet, melynek eredményeképpen teljesen szétesett a baloldali szivárványkoalíció. „Látható, hogy már Matkovich Ilona saját szövetségesei számára is teljesen összeegyeztethetetlen ez a botrányos ügy a lelkiismeretükkel, nem a pártfegyelem alapján hozták meg döntésüket, a lelkiismeretük győzött ebben a kérdésben”– fogalmazott a lapunknak adott interjúban Imre Zsolt a Váci Polgári Fórum elnöke. Hozzátette, hogy a kampány során is hangsúlyozták: „Vác városát vissza kell adni a váciaknak, nem egy család privilégiumaként kell kezelni!”
Mit mond a Helyi Építési Szabályzat a Duna-parti előkertekre vonatkozóan?
Konkrétan azt mondja, hogy a Duna-parti védett területen lévő épületek előkertjében semmilyen fajta építményt nem lehet felépíteni.
A februári képviselő-testületi ülés előterjesztései között található dokumentum szerint Matkovich Ilona egyik gyermeke, Pajor Levente a Lujza és Koriander ügyvezetője öt évvel ezelőtt egy ernyőszerkezet jellegű, mozgatható/nyitható árnyékoló szerkezet létesítésére adott be kérelmet. Ezek a dokumentumok elérhetőek a város honlapján is. Mi a különbség az ernyőszerkezetű napellenzőre vonatkozó eljárás, illetve az üvegezett szerkezet engedélyeztetési eljárása között?
Az, hogy az ernyőszerkezet elhelyezése nem igényel építési engedélyt, elég csak a településképi bejelentés, az üvegkalitka, hivatalos nevén pergola létesítése, pedig építési engedélyhez van kötve. Nézzük a tényeket: Mint az már korábban kiderült, Pajor Levente Matkovich Ilona polgármester fia, 2020-ban településképi bejelentést tett árnyékoló ernyőszerkezet létesítésére, amelyet a főépítész javaslatára Matkovich Ilona, mint hatáskörében eljáró polgármester engedélyezett. Csakhogy ekkor már ez az árnyékoló ernyőszerkezet létezett az épület homlokzatán. Mint utóbb kiderült, Pajor Levente nem erre a létező ernyőszerkezetre, hanem a Lujza és Koriander épületének előkertjében a beadványa szerint árnyékoló szerkezetnek nevezett, de valójában egy újonnan létesítendő pergola építésére kért és kapott településképi engedélyt. Azonban a helyi településképi engedély nem válthatta volna ki a törvény által ilyen építményekre előírt építéshatósági engedélyt, amelyre a kérelmet elmulasztották benyújtani. Nem szeretném kétségbe vonni az építtető jóhiszeműségét, de a törvény nem ismerete nem mentesíti a következmények alól. S a jogszabályok betartása mindenkire egyformán kötelező érvénnyel bír! Ha benyújtották volna az illetékes építéshatóság felé a pergola létesítésére irányuló építési engedély kérelmet, azt a hatóság azonnal elutasította volna a helyi építési szabályzatban foglalt tiltás okán. Így miután egy hatósági ellenőrzés során erre fény derült, az Építéshatóság bontási kötelezést bocsátott ki az építményre.
Ki hibázott?
A kérdés úgy pontos mulasztás történt, vagy tudatos félrevezetés? Azért nem mindegy, mert az önkormányzat is hatóságként járt el a településképi véleményezési eljárás során, így a mulasztás súlya is ehhez mérhető. Nézzük megint csak a tényeket: Az építtető a beadványában másra adta be a kérelmet, mint amit a tervrajz alapján megépíteni kívánt. A gyakorlatban a bejelentést a településképi rendelet alapján a főépítészi véleményre, hatásköri címzettként a polgármester engedélyezi. Ám a polgármester el is utasíthatja, amennyiben bármilyen szempont alapján úgy véli, hogy az nem felel meg a helyi jogszabályoknak. Márpedig ez a bejelentés több szempont alapján sem felelt meg a helyi településképi rendeletben, illetve a HÉSZ-ben előírtaknak. Sem illeszkedési szempontok alapján, sem pedig a maximum 20 négyzetméteres beépíthetőségi korlátnak. Ezek alapján már első körben a településképi bejelentést el kellett volna utasítani, és akkor még a HÉSZ-ben foglalt tiltásról nem is beszéltünk. Tehát jogos a kérdés, hogy vajon hogyan lehetséges, hogy a bejelentést tudomásul vevő polgármester asszony, illetve a tudomásul vételt javasoló főépítész mindezeket nem tudták? Nem ismerték a helyi rendeletet? Vagy ha tudták, akkor miért adták ki az engedélyt? S ha már kiadták, vajon az építtető figyelmét miért nem hívták fel arra, hogy az építés megkezdése a HÉSZ tiltása ellenére milyen következményekkel jár? Véleményem az, hogy súlyos szakmai hibák, erkölcsi és morális felelőtlenség vezetett ehhez az állapothoz, és a mulasztás felelősét nem a városi ellenzéki politikában, vagy annak ügyfeltáró képviselőjében kell keresni, hanem a hatósági eljárásban résztvevő személyek körében.
Mi a véleménye a HÉSZ utólagos módosítására vonatkozó törekvésről?
Az, hogy nem a pitykéhez szabják a dolmányt, hanem fordítva. Az Építéshatóság által kiadott bontási határozatot követően már csupán egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a Lujza és Koriander szabálytalanul épült üvegezett szerkezete fennmaradhasson. Ez pedig nem más, mint a HÉSZ-ben lévő védett területre vonatkozó tiltás kivétele a szabályzatból. Erre tett indítványt Matkovich Ilona, de a testület jobboldali ellenzéki képviselői nem vállalták az asszisztens szerepet, ezért nem támogatták a javaslatot. De láthatóan a többséget képviselő Összefogás frakció tagjai között is voltak olyanok, akik már nem kívántak ebben a folytatásos családi eposzban tovább statisztálni és ők sem támogatták azt.
Tehát a Pest Vármegyei Kormányhivatal bontásra kötelezte a tulajdonost, a szabálytalanul épült üvegezett szerkezet miatt. Mi a véleménye arról, hogy azt sugallja a baloldali városvezetés, a helyi média köztük az ES TV, hogy több Duna-parti vendéglátóhely is érintett? Többek között a Halászkert Étterem, és az Eszterházy Kávézó?
Úgy látom, pusztán azért, hogy eltereljék a figyelmet a családi cég szabálytalan építéséről, belerángattak más Duna-parti vendéglátóhelyeket is a történetbe. Én nem tudok arról, hogy bármelyikkel szemben is lenne bármilyen fajta eljárás, akár építéshatósági eljárás, vagy kötelezés. Ez egy rendkívül méltatlan próbálkozás a többi vendéglátóhelyet működtető vállalkozóval szemben a polgármester, Matkovich Ilona részéről.
Mit gondol arról, hogy a polgármester családjához köthető cégek nemcsak ebben az esetben követtek el szabálytalanságot, hanem említhetjük például a Liszt Ferenc sétányon épült életveszélyes társasház ügyét. Tény ugyanis, hogy élet- és balesetveszélyes társasházat épített Matkovich Ilona, váci polgármester fiának cége. Milyen képet mutat ez a város vezetőjéről?
A tavalyi önkormányzati kampány során is számos alkalommal elhangzott a Fidesz-KDNP részéről, hogy Vác városát vissza kell adni a váciaknak, és nem egy család privilégiumaként kezelni. Mind a Liszt Ferenc sétány, mind a Lujza és Koriander, valamint a Kőhíd lakóparki társasházi építkezés is azt bizonyítja, hogy ezek a Matkovich Ilona polgármester asszony családjához köthető a balhés ügyek mára nem csak a közvéleményt osztották meg, hanem saját frakciójában is törést okoztak. Sokan gondolják azt, hogy itt az ideje már annak, hogy a váciak végre visszakapják a városukat, hogy például az idegenlégiós bértollnokokra költött több tízmilliós nagyságrendű forrást is a város építésére lehessen fordítani.
Matkovich Ilona sikertelensége okán, ha éppen nem a kormányt hibáztatja, akkor az új kommunikációs panel szerint, már a saját frakciója szétesését, vagy inkább szétverését is a jobboldal számlájára írja. Vélhetően a messziről jött és jól fizetett kampánytanácsadója javaslatára alkották meg a „nyolcak” kifejezést. Tisztázzuk, van bármiféle megállapodás a Fidesz-KDNP és a Makrai-Ferjancsics páros között?
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Kívülállóként én úgy látom, hogy a képviselő-testületben nincsenek sem nyolcak, sem párosok, sem páratlanok. Van a Matkovich Ilonát támogató 9 fős baloldali Összefogás frakció, és van az öt fős Fidesz-KDNP frakció és a Mi Hazánk színeiben bejutott egy képviselő. Ők tizenöten, akik a város polgárainak megbízásából a városra tették le az esküjüket. A városra és nem a polgármesterre, nem a polgármester családjára és végképp nem a közpénzen alkalmazott ide ejtőernyőztetett vazallus médiamunkások érdekeinek képviseletére. Éppen ezért vannak olyan ügyek, amelyekben egyhangúlag tudnak szavazni, és vannak olyanok, melyekben eltérnek a vélemények. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a ciklusprogram megvalósításához a képviselő-testületi többség megteremtése kizárólag a polgármester felelőssége. S ha ebbe a folyamatba önhibájából vagy akár azon kívül probléma lép fel, a hibát nem az ellenzékben kell keresnie, hanem érdemes a problémafeltárást magán kezdenie.